Bemutatkozunk

A Magyar Államkincstár (Hungarian State Treasury, Ungarisches Schatzamt, Trésor Public de la Republique de Hongrie) önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, amely a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt áll.

A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért.

Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért a Kincstár gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.

 A Magyar Államkincstár küldetése: a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenőrzése.

A Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevője, és egyben felügyelője is. Feladatunk a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek.

A Magyar Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak.

Ügyfélkapcsolatainkat folyamatosan bővítjük, hiszen mind több lakossági szolgáltatást végzünk, mind több magánszeméllyel van kapcsolatunk.
A Kincstárnál intézhetik az energiaár-, a család- és a lakástámogatási ügyeiket, 2008. április 1. óta pedig a Start-számla nyitásának lehetőségét is kínáljuk Önöknek.

Ez a lista a jövőben tovább bővül, ezért kérjük, kísérje figyelemmel folyamatosan honlapunkat!

Célunk, hogy minden hozzánk forduló ügyfelünk elégedett legyen. Ezért még 2008. őszén központi ügyfélszolgálatot hozunk létre, és mind nagyobb teret nyitunk az elektronikus és a telefonos ügyfélkapcsolatoknak.

Azt szeretnénk, hogy ügyfeleink kényelmesebben intézhessék ügyeiket, és csak akkor fáradjanak be személyesen a Kincstárba, amikor ügyük más módon már nem intézhető el.

Arra törekszünk, hogy minél több ügyet lehessen személyes megjelenés nélkül, elektronikus úton vagy telefonon elintézni.

A jelenlegi kincstári szervezetrendszer kialakulása:

• 1996. január elsején megalakult a Magyar Államkincstár
• 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint az államadóság kezelése) három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, és az Államadóság Kezelő Központ Részvénytársaságra.
• 2003. június 30-ától Az Államháztartási Hivatal és Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatás iránti elvárásokhoz is igazodik.
• 2007. április 1-jétől a közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai megszűntek, és hét regionális igazgatóság alakult.
• 2003. június 30-tól a Magyar Köztársaság mindenkori hatályos költségvetési törvénye végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer két szervezete látja el:

a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)

(http://www.allamkincstar.gov.hu)

és az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság

(http://www.akk.hu/)

A Magyar Államkincstár működését meghatározó legfontosabb jogszabályok:

• Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
• A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények,
• Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet,
• Az Európai Unió strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából származó támogatások felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I.5.) kormányrendelet,
• A pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban című többször módosított 36/1999 (XII. 27.) pénzügyminisztériumi rendelet,
• A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele, elszámolása szabályszerűségi vizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) pénzügyminisztériumi rendelet,
• A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (az "üvegzseb" törvény),
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
• A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
• A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,
• A fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvény,
• A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendjéről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,
• Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet,
• A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény ,
• A Magyar Államkincstár  beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII.24.) kormányrendelet,
• A pénz- és elszámolásforgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályaira vonatkozó 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés.

A Magyar Államkincstár fő tevékenységi körei:

1. a költségvetés végrehajtása,
2. pénzügyi szolgáltatások,
3. család- és egyéb szociális támogatások folyósítása, energia ártámogatás, lakás Start-számla
4. központi illetményszámfejtés.
5. pályázatos támogatások, követeléskezelés,
6. a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése.

A Kincstár a költségvetés végrehajtásának feladatkörében:

• nyilvántartást vezet a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatairól, azok változásáról és teljesítéséről;
• előkészíti a költségvetési előirányzatok felhasználásához kapcsolódó pénzforgalmi műveleteket;
• ellátja a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési, egyeztetési és szolgáltatási feladatokat;
• információt szolgáltat a költségvetés előirányzatairól és teljesítéséről a költségvetési szervek, a fejezetek és a Pénzügyminisztérium részére, időszakonként elemzéseket készít a költségvetés alakulásáról, helyzetéről.

A központi költségvetés körében:

• naponta kimutatást készít a bevételek és kiadások főbb csoportonkénti alakulásáról, a központi költségvetés helyzetéről;
• könyvvezetést végez és beszámolót készít az állam nemzetgazdasági bevételeinek és kiadásainak teljesítéséről;
• nyilvántartást vezet az állam által vállalt kötelezettségekről és az állam követeléseiről;
• végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási ellátások, fogyatékossági támogatások, kereset-kiegészítések, vakok személyi járadékának megállapításával, finanszírozásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági tevékenységet;
• előrejelzi a kincstári kör, valamint a Kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, közreműködik a kincstári egységes számla likviditásának kezelésében;
• gondoskodik a költségvetési szerveket megillető támogatások rendelkezésre bocsátásáról, a fejezeti kezelésű előirányzatok finanszírozásáról;
• nyilvántartja a költségvetési szerveknek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásait és a kincstári költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szerv tartozásállományának alakulását; irányítja a kincstári biztosok tevékenységét, és részt vesz az egészségügyi konszolidáció ellenőrzésében;
• ellátja a humánszolgáltatást nyújtó nem állami intézményfenntartókat megillető normatív állami hozzájárulásokkal kapcsolatos igénylési, folyósítási, elszámolási, ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatokat;
• ellátja az illetékességi körükbe tartozóan a helyi önkormányzatok és a központi költségvetés közötti információs- és pénzáramlás bonyolításával kapcsolatos feladatokat a tervezéstől a beszámolásig;

A költségvetés finanszírozása körében:

• részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervének elkészítésében és aktualizálásában;
• likviditási hitel nyújtását engedélyezheti az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, valamint a megyei regionális és fejlesztési tanácsoknak.

Pénzügyi szolgáltatói tevékenysége során:

• számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól;
• végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez;
• biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkező ügyfelei részére;
• készpénz-helyettesítő fizetési rendszert működtet;
• befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében;
• részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról;
• a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;
• ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az Európai Unió pénzeszközeivel kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási, pénzforgalmi és ellenőrzési feladatokat (forint és deviza).

 A pályázatos támogatások, és a követeléskezelés során

• A központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében működteti az országos támogatási és monitoring rendszert. Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában.

A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása keretében:

• a Kincstár végzi a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását - a cégnyilvántartáshoz hasonlóan - alapító okiratok alapján. Újonnan alapított kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv a Kincstárnál csak akkor nyithat számlát, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.
• A törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat a felügyeleti szerv a jogszabályban meghatározott időn belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, amely azt a bejelentés alapján köteles átvezetni a nyilvántartáson.

A család- és egyéb szociális támogatások folyósítása keretében:

• a Kincstár végzi a mindenkori költségvetési törvényben jóváhagyott családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítésekre vonatkozó lakossági igények jogosultságának elbírálását, az ezzel kapcsolatos előkészítési, ellenőrzési, folyósítási feladatokat;
• a Magyar Államkincstár a lakossági kapcsolatok biztosítása érdekében ügyfélszolgálatokat működtet;
• a Magyar Államkincstár 2006. január 1-től életkezdési támogatás nyilvántartást vezet, és a START-számlával rendelkező gyermekek részére folyósítja a támogatást (babakötvény).

A központosított illetményszámfejtés körében:

• A Kincstár működteti a központosított illetményszámfejtést, amely a külön jogszabályokban meghatározott ágazati szakmai sajátosságokat figyelembe vevő egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. Az államháztartásban a munkavállalók személyi juttatása, és a munkaadókat terhelő járulékok elszámolása ennek keretében történik.

Kapcsolódó anyagok:

Éves jelentés 2006.
Éves jelentés 2005.
Éves jelentés 2004.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Költségvetési Alapokmány
Magyar Államkincstár Alapító Okirata

Nyomtatási kép! Ajánlja a dokumentumot ismerősének!