Módszertani leírás
a költségvetési alapadatok és az ESA adatok kapcsolatáról
(2014. február 10.)
Közzétételi kötelezettség
A TANÁCS 2011. november 8-i 2011/85/EU IRÁNYELVE a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről a 3. cikkében a következő közzétételeket írja elő:
„3. cikk
...
(2) A tagállamok a kormányzati szektor valamennyi, a 2223/96/EK rendelet szerinti alszektora esetében gondoskodnak arról, hogy a költségvetési adatok időben és rendszeresen, nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek. A tagállamok közzéteszik különösen a következőket:
a) pénzforgalmi szemléletű költségvetési adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli adatok, amennyiben pénzforgalmi szemléletű adatok nem állnak rendelkezésre) az alábbi rendszerességgel:
- havi adatok a következő hónap vége előtt a központi kormányzatra, a tartományi kormányzatokra és a társadalombiztosítási alszektorokra vonatkozóan; és
- negyedéves adatok a következő negyedév vége előtt az önkormányzati alszektorra vonatkozóan;
b) részletes átvezetési táblázat, amely bemutatja, hogyan történik a pénzforgalmi szemléletű adatok (vagy ezzel egyenértékű állami számviteli adatok, amennyiben pénzforgalmi szemléletű adatok nem állnak rendelkezésre) ESA 95 módszertan1 szerinti adatokra való átszámítása."
Jelen módszertani leírás és a kapcsolódó módszertani átvezető táblázatok a fenti 3. cikk (2) bekezdés b) pontjának kíván eleget tenni. A közzététel kötelezettségét az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének 23-28. pontjai ültették át a magyar jogba.
1 A Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA), az Európai Unió gazdaságstatisztikai módszertana
Adatforrások
A magyar államháztartási szabályozás szerinti az államháztartás szervezetei központi és önkormányzati alrendszert alkotnak. A központi alrendszer a központi költségvetést (központi költségvetési szerveket, központi és fejezeti kezelésű előirányzatokat, a költségvetés részeként működő elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítási alapokat foglalja magában. A központi alrendszer Országgyűlés által jóváhagyott költségvetése végrehajtásának lebonyolítása kincstári rendszeren keresztül történik. Mivel az államháztartás költségvetése pénzforgalmi szemléletű, a Magyar Államkincstárban (Kincstár) a pénzforgalmi tranzakciók kódolásával történik a pénzforgalom közgazdasági szempontú rögzítése. A központi alrendszer szervezetei maguk is végeznek könyvelést, melyben a költségvetési pénzforgalom rögzítése párhuzamosan történik a Kincstár általi rögzítéssel, időközi és év végi egyeztetéseket végezve a Kincstárral. Számos esetben a nettó pénzmozgás mögött a tranzakciók bruttó lebonyolítására kerül sor, feladások révén az évközi adatok is már a bruttó szemléletben tartalmazzák a tranzakciókat. A pénzforgalmi tranzakciók kódolási rendszere 2013-ig bezárólag aggregáltabb mint az államháztartásban követendő osztályozás, míg 2014-től teljesen megegyezik.
Az államháztartás önkormányzati alrendszere a helyi önkormányzatokat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat és intézményeik szervezeti összessége. Ezen szervezetek is az egységes államháztartási könyvvezetési szabályokat követik, beleértve a költségvetési pénzforgalom osztályozását is; és negyedévente közlik a költségvetési előirányzataik és azok teljesítésének alakulását. Az adatszolgáltatás a Kincstár részére történik, az összesítéseket, ellenőrzéseket a Kincstár végzi.
A statisztikai kormányzati szektorba besorolt államháztartáson kívüli szervezeteket illetően az évközi megfigyelés tekintetében két csoportot különböztetünk meg: a rendszeres adatszolgáltatásba bevont és a be nem volt szervezetek körét.
Előbbiek a besorolt többségi állami tulajdonú, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagy az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok, továbbá a médiatársaságok és a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentési Alap. Esetükben az adatforrás az eredménykimutatás és a mérleg negyedévente, 2014-től pedig bővül a rendelkezésre álló adatforrások köre a havi cash-flow jelentéssel, mely cash-flow jelentés adatok egyébként nem szolgálnak adatforrásul a negyedéves kormányzati számlák összeállításához. Az ESA adatok statisztikai előállítása az eredménykimutatásból és a mérlegből, valamint statisztikai adatgyűjtésből történik.
A rendszeres adatszolgáltatásba be nem volt állami vagy önkormányzati irányítás alatt álló kisméretű, nagyobb számosságú nonprofit társaságok, illetve nonprofit szervezetek évközi adataira becslés készül a rendelkezésre álló éves tényadatok alapján. Az éves tényadatok teljes körű statisztikai adatgyűjtésből származnak. Az ellenőrzést, adatösszesítést a KSH végzi.
Valamennyi kormányzati szektorba sorolt szervezetre vonatkozóan a Bruttó állóeszköz-felhalmozás statisztikai adatát a beruházás-statisztikai adatszolgáltatás biztosítja, az államháztartás szervezetei esetében a statisztikai adatokkal felváltva a költségvetési adatokat.
Az alapadatok főbb csoportjait, az alapadatok feldolgozásának és a kormányzati pénzügyi statisztikák (GFS = Government Finance Statictics, EDP) előállításának adatáramlását és főbb szereplőit folyamatábra foglalja össze.
Módszertan
Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében a rendelkezésre álló évközi és éves költségvetési adatok pénzforgalmi szemléletűek. A magyar államháztartási számbavétel a bevételek és a kiadások részeként értelmezi a közpolitikai célú visszterhes támogatások, kölcsönök nyújtását és annak visszatérülését. A központi alrendszer költségvetési mérlegének és az ESA'95 szerinti statisztikai fogalmaknak a kapcsolatát módszertani átvezető tábla foglalja össze. Az adók, járulékok nemzeti listáját és az ESA'95 szerinti statisztikai fogalmaknak való megfeleltetését külön táblázat foglalja össze.
A kormányzati szektorba sorolt gazdasági társaságok, ideértve a nonprofit társaságokat is, a nemzetközi számviteli szabványokkal konform magyar számviteli törvény szabályai szinti könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget teljesítenek. A nonprofit szervezetek hasonlóképp az általános számviteli elveket követik, egyszerűsített könyvvezetési és beszámolási szabályokkal.
Mindkét szervezeti körben eredménykimutatás és mérlegadatok állnak rendelkezésre.
Becslés
A kormányzati szektorba sorolt, a rendszeres adatszolgáltatásra nem kötelezett kisebb szervezetek esetében az évközi adatok becslésen alapulnak, a becslés módszertana a rendelkezésre álló utolsó tényadat időarányos megfelelője, figyelembe véve az esetleges szervezeti változásokat (megszűnés, beolvadás, átalakulás).
Adatrevízió
Az államháztartás központi alrendszerében a havi költségvetési pénzforgalmi adatok szükség szerinti revíziója a revízió felismerésekor és a szükséges módon történik.
Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a negyedéves költségvetési pénzforgalmi adatok szükség szerinti revíziója újbóli adatfeldolgozással történik.
A 2014-től bevezetésre kerülő költségvetési számvitelhez és a Kincstár ellenőrzési feladatainak bővítéséhez igazodóan az adatrevízió eljárása is kialakításra kerül.
Átmenet a két adatkészlet (költségvetési és ESA adatok) között
A statisztikai központi kormányzatot illetően:
a) a kiindulópont a központi költségvetés pénzforgalmi bevételeinek és kiadásainak egyenlege;
b) megfelelő módszertani korrekciókkal kell biztosítani a statisztika fogalmaknak való megfelelést, különböző bruttózás vagy imputálás (természetbeni juttatások, társadalombiztosítás-szerű ellátások), nettózás (ÁFA-elszámolás, tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítési bevételének levonása a kiadásokból, kormányzaton kívüli kedvezményezetteknek a költségvetésen keresztül juttatott uniós források kiszűrése a költségvetési adatokból), konszolidációs korrekció;
c) a kiinduló egyenleget meg kell tisztítani a közpolitikai célú visszterhes támogatások, kölcsönök nyújtásától és azok visszatérülésétől, a részvényműveletektől, amennyiben azok statisztikai megítélés szerint is részvényműveletek, továbbá az előlegjellegű tételektől és más pénzügyi műveletektől (pl. árfolyamnyereség/veszteség kiszűrése);
d) végre kell hajtani az eredményszemléletesítést az adók, TB járulékok és járulékszerű befizetések, a munkavállalói jövedelmek, a beruházások, az áru- és szolgáltatás-vásárlások, a kapott és fizetett kamatok, a termelési támogatások és egyes transzferek esetében;
e) számításba kell venni a különböző nem-pénzforgalmi tranzakciókat, így az adósság-átvállalásokat, a követelés-elengedéseket, a pénzügyi lízingeket és speciális ügyleteket (pl. bírósági ítéletek);
f) a költségvetés részeként működő elkülönített állami pénzalapok bevételeit, kiadásait és egyenlegét a fentieknek megfelelő módszertani korrekciókkal ellátva hozzá kell számítani;
g) a szervezeti kör hatályát ki kell terjeszteni az államháztartáson kívüli, a statisztikai megítélés alapján a központi kormányzat alszektorba sorolt szervezetekkel, mely szervezetek ESA-kategóriáknak megfelelő bevételi és kiadás adatait az eredményszemléletű eredménykimutatás számviteli adatainak megfelelő átforgatásával, az előzőekben vázolt módszertani korrekciókkal (pl. árfolyamnyereség, -veszteség kiszűrése, konszolidációs korrekció).
A statisztikai helyi kormányzatot illetően:
a) a kiindulópont a helyi önkormányzatok, helyi és nemzeti önkormányzatok és költségvetési szerveik Kincstár által összesített pénzforgalmi bevételeinek és kiadásainak egyenlege;
b) megfelelő módszertani korrekciókkal kell biztosítani a statisztika fogalmaknak való megfelelést, különböző bruttózás vagy imputálás (természetbeni juttatások, társadalombiztosítás-szerű ellátások), nettózás (ÁFA-elszámolás, tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítési bevételének levonása a kiadásokból), konszolidációs korrekció;
c) a kiinduló egyenleget meg kell tisztítani a közpolitikai célú visszterhes támogatások, kölcsönök nyújtásától és azok visszatérülésétől, a részvényműveletektől, amennyiben azok statisztikai megítélés szerint is részvényműveletek, továbbá az előlegjellegű tételektől és más pénzügyi műveletektől (pl. árfolyamnyereség/veszteség kiszűrése);
d) végre kell hajtani az eredményszemléletesítést az adók, a munkavállalói jövedelmek, a beruházások, az áru- és szolgáltatás-vásárlások, a kapott és fizetett kamatok, a termelési támogatások és egyes transzferek esetében;
e) számításba kell venni a különböző nem-pénzforgalmi tranzakciókat, így az adósság-átvállalásokat, a követelés-elengedéseket, a pénzügyi lízingeket és speciális ügyleteket (pl. bírósági ítéletek);
f) a szervezeti kör hatályát ki kell terjeszteni az államháztartáson kívüli, a statisztikai megítélés alapján a helyi kormányzati alszektorba sorolt szervezetekkel, mely szervezetek ESA-kategóriáknak megfelelő bevételi és kiadás adatait az eredményszemléletű eredménykimutatás számviteli adatainak megfelelő átforgatásával, az előzőekben vázolt módszertani korrekciókkal (pl. árfolyamnyereség, -veszteség kiszűrése, konszolidációs korrekció).
A statisztikai társadalombiztosítást illetően:
a) a kiindulópont a társadalombiztosítási alapok és költségvetési szerveik pénzforgalmi bevételeinek és kiadásainak egyenlege,
b) megfelelő módszertani korrekciókkal kell biztosítani a statisztika fogalmaknak való megfelelést, különböző bruttózás vagy imputálás (természetbeni juttatások, társadalombiztosítás-szerű ellátások), nettózás (ÁFA-elszámolás, tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítési bevételének levonása a kiadásokból), konszolidációs korrekció;
c) a kiinduló egyenleget meg kell tisztítani a közpolitikai célú visszterhes támogatások, kölcsönök nyújtásától és azok visszatérülésétől, a részvényműveletektől, amennyiben azok statisztikai megítélés szerint is részvényműveletek, továbbá az előlegjellegű tételektől és más pénzügyi műveletektől (pl. árfolyamnyereség/veszteség kiszűrése);
d) végre kell hajtani az eredményszemléletesítést az adók, a társadalombiztosítási járulékok, a munkavállalói jövedelmek, a beruházások, az áru- és szolgáltatás-vásárlások, a kapott és fizetett kamatok, a termelési támogatások és egyes transzferek esetében;
e) számításba kell venni a különböző nem-pénzforgalmi tranzakciókat, így az adósság-átvállalásokat, a követelés-elengedéseket, a pénzügyi lízingeket és speciális ügyleteket (pl. bírósági ítéletek);
f) a statisztikai társadalombiztosítási alszektorba ezidőszerint nincs besorolva államháztartáson kívüli szervezet, így a szervezeti kör eltérése címén nincs szükség további korrekcióra.
A havi és negyedéves adatok közzétételi formátuma
A közzététel formátuma később kerül meghatározásra a 2014. január 1-jén hatályba lépő új költségvetési számvitel és a kincstári információs rendszer ezzel kapcsolatos átalakításának figyelembevételével.