Magyar Államkincstár

1996.

A Magyar Államkincstár 1996. január 1-jén kezdte meg működését. A Kincstár központjának székhelye akkor az UNESCO világörökséghez tartozó Alpár Ignác által tervezett épület volt a Váci utca 1. szám alatt. A 100 éves neoklasszicista palota érdekes módon az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület székháza is volt. Az induláskor a Kincstár központi szervezete az elnök irányítása alá tartozó főosztályokból és osztályokból, valamint öt igazgatóságból állt és 300 fős létszámmal látta el feladatait. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1996. április 1-jén integrálódott a Kincstár szervezetébe mint jogi személyiséggel rendelkező, részjogkörű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melynek felügyeletét a Kincstár elnöke látta el. A Kincstár fiókhálózata 1996. július 1-jével alakult meg 18 megyében.

1997.

A Kincstár 1997. január 1-jével teljes egészében átvette az MNB fiókhálózatát munkatársaival együtt, mely bázison megkezdődött a kincstári ügyfelek számlavezetésével, értékpapír-forgalmazásával és a pénztárszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása. Ekkor a dolgozói létszáma 950 főre emelkedett. Ebben az évben vezették be a kincstári biztos intézményét, amely segítséget nyújt a költségvetési szervek számára a felhalmozódott tartozásállományok megszüntetéséhez és a további tartozások létrejöttének megakadályozásához.

1998.

A Kincstár ettől az évtől kezdve devizaszámlákat vezet a nemzetközi megállapodásokon alapuló, a magyar állam és a kincstári ügyfelek részére beérkező külföldi pénzeszközök fogadására, pénzügyi lebonyolítására.

1999.

Április 1-jétől pénzügyminiszteri döntés alapján a Kincstárba integrálódott az önállóan működő Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet (TJKSZ) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként. Ugyanezen évben a Kincstár szervezetén belül létrehozták az Európai Unióhoz kötődő PHARE program végrehajtását szolgáló szervezetet.

2000.

A 2000-es év elején a kormány a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásának érdekében az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztéséről döntött. A profiltisztítás eredményeként a Kincstárhoz kerültek azok a feladatok és tevékenységek, amelyek a költségvetési gazdálkodás szerves részét képezték, de addig szétaprózottan különböző szervezetekben látták el.

2001.

Az Országgyűlés döntése értelmében a kincstári szervezet több lépésben három önálló szervezetté alakult át:

• 2001. március 1-jén megalakult az Államadósság Kezelő Központ Rt. mint tartós állami tulajdonban működő, egyszemélyes részvénytársaság. A későbbiekben Zrt.-vé alakuló szervezet a központi alrendszer finanszírozásával és az államadósság kezelésével foglalkozik.
• 2001. október 1-jével kezdte meg működését, és látta el feladatait az Államháztartási Hivatal (továbbiakban: ÁHH), mint önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az ÁHH alapvetően a költségvetés végrehajtásával, az előirányzatok és kötelezettségvállalások nyilvántartásával, bizonyos ellenőrzési feladatokkal, illetve bérszámfejtéssel foglalkozott. Az előző évi kormánydöntés eredményeként 2001-ben a Kincstárhoz került át az APEH-SZTADI (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete) költségvetési és adóinformáció-feldolgozási feladatokkal foglalkozó részlege, amellyel tovább erősödött a Kincstár költségvetési és informatikai területe. Ugyancsak ebben az évben feladatbővülést jelentett a Kincstár számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és/vagy Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által lebonyolított családtámogatási ellátások átvétele, amit a központ irányításával a megyei Családtámogatási Irodák láttak el egészen 2015-ig, amikor a kormányhivatalok vették át ezt a tevékenységet. Az kincstári intézményi kör teljes létszáma közel 4000 fővel növekedett, és erősödött a területi finanszírozás kontrollja.

2002.

Az Államháztartási Hivatal 2002. január 1-től a feladatait országos hálózat útján látta el. A korábbi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok, azaz a TÁKISZ, a Belügyminisztérium, majd Pénzügyminisztérium felügyelete alól az ÁHH megyei szervezeteivé alakultak át, így – a profiltisztítás után – pénzügyi és költségvetési feladatokat láttak el. 2002. január 1-jén az ÁKK Rt. és az ÁHH kiválása után még megmaradt kincstári szervezet részvénytársasággá alakult. Az így létrejött Magyar Államkincstár Rt. a magyar állam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaságként működött tovább. Feladatai - a Magyar Nemzeti Bank számlavezetéssel és pályázatokkal foglalkozó megyei részlegeire támaszkodva - főleg a számlavezetésre, kifizetésekre, valamint a költségvetés végrehajtása likviditási feltételeinek teljesítésére összpontosultak. További kiemelt feladata volt a lakossági állampapír-forgalmazás. 2002-ben az ÁHH tevékenysége új feladatcsoporttal bővült. Az ÁHH feladatává vált a helyi önkormányzatok és a nem állami humán szervezetek költségvetési támogatása igénylésének és elszámolásának felülvizsgálata, amely később kiegészült helyszíni vizsgálattal is. A feladat – központi koordinációval – a megyei igazgatóságok Államháztartási Irodáihoz került. Ugyancsak ebben az évben valósult meg a központosított illetményszámfejtő rendszer országos bevezetése (KIR).

2003.

Június 30-án az országgyűlés döntése következtében a Magyar Államkincstár Rt. jogutód nélkül megszűnt. Feladatait és munkavállalóit az Államháztartási Hivatal vette át, amely intézmény megnevezése egyúttal ismét Magyar Államkincstárra változott. Az újraegyesítés megkerülhetetlen tényezővé tette a Magyar Államkincstárat és annak megyei kiterjesztésű hálózatát. A költségvetési források döntő többségének folyósítása a Kincstár hatáskörébe került, amely óriási hatásköri koncentrációval és felelősséggel járt. A Kormány a Pénzügyminiszterrel és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben az újra egységes Magyar Államkincstár székhelyéül a Budapest V. kerület Hold utca 4. alatt található, Lechner Ödön által tervezett, Budapest egyik legszebb szecessziós épületét jelölte ki. Az új központ elhelyezésének érdekessége, hogy az épület korábban a részben kincstári jogelődöknek tekinthető Magyar Királyi Postatakarékpénztár, majd a Magyar Nemzeti Bank székháza volt.

2005.

A további racionalizálás jegyében a fővárosi és a Pest megyei területi igazgatóságot összevonták.

2007.

A kincstári feladatellátás további racionalizálásaként az addig megyei tagozódásban működő területi igazgatóságok régiós szintre való koncentrációja ment végbe és április 1-jével kezdődően megalakultak a Regionális Igazgatóságok.

2008.

A Kincstár az állampapír-forgalmazás területén bevezette az elektronikus ügyintézést biztosító WebKincstár és TeleKincstár szolgáltatást.

2009.

Január 1-jétől az Államháztartási Irodák nem állami humán fenntartók finanszírozásával kapcsolatos feladatait a régióközpontok, az ellenőrzési feladatokat pedig továbbra is a megyék látták el.

2010.

A 2010-es a kormányváltást követően a dekoncentrált megyei és járási szintű feladatszervezés kapott hangsúlyt, így ismételten fókuszba került a Kincstár feladatellátásának áttekintése és átszervezése.

2010-ben bevezették a Költségvetési Felügyelet intézményét, amely két korábbi rendszer egyesítése révén jött létre: a kincstári biztosok főként az költségvetési intézmények adósságára figyeltek, a fejezetekhez kirendelt kincstárnokok pedig a közpénzek hatékony költését és a szabályszerű gazdálkodást tartották szem előtt. A rendszer működtetése, a munkáltatói jogok gyakorlása közvetlenül a Magyar Államkincstár Elnökéhez delegált feladat, szakmai irányítását a törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter végzi. A felügyelők tevékenységének célja, hogy a közérdek mindenkori érvényesülése mellett segítsék a Kormány gazdaságpolitikájának és fiskális politikájának végrehajtását, a takarékos, szabályszerű, költségvetési politikával összhangban történő gazdálkodást. A működésnek fontos szerepe van a költségvetési rend szerint gazdálkodók és a kormányzat közötti információk áramlásában is. A költségvetési felügyelők feladata a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok, a gazdálkodással összefüggő intézkedések, valamint a kötelezettségvállalásra irányuló eljárások előzetes véleményezése. A felügyelő ezen kívül kifogással élhet, illetve felfüggesztheti az indokolatlannak ítélt kötelezettségvállalásokat. A magyar rendszer a több évtizedes francia modell alapján jött létre. Tapasztalataink azt támasztják alá, hogy már önmagában a költségvetési felügyelő költségvetési szervhez való kirendelése is elősegíti az intézmények szabályszerű gazdálkodását. 11 éves működése során a felügyelők több mint 100 költségvetési intézménynél, nonprofit társaságnál voltak jelen, többezer milliárd forintnyi közpénz felett gyakorolva kontrollt. Kiemelt szakmai siker, hogy a három nagy középirányító szervnél – Klebelsberg Központ, Országos Kórházi Főigazgatóság, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – is dolgoznak felügyelők. A 2019-es évben a felügyelői rendszer két minisztérium felügyeleti feladatainak ellátásával is bővült. A Belügyminisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz kirendelt költségvetési felügyelők a Pénzügyminisztérium közvetlen szakmai irányításával látják el feladataikat.

2011.

Január 1-jétől a Kincstár területi szervei a korábbi regionális megjelenés helyett ismételten megyei szinten látják el a feladatokat.

2012.

Áprilisban a Kincstár megalapította a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (KINCSINFO), nem jövedelemszerzésre irányuló, egyszemélyes nonprofit korlátolt felelősségű társaságként a Kincstár informatikai rendszerének üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására. A KINCSINFO megalapításának célja volt, hogy a kormányzati szektoron belüli fejlesztéseket költségtakarékosan és magas szakmai színvonalon lássa el, megfelelő árszínvonalon versenyképes tudást és „szolgáltatást” biztosítson a kormányzat és a Kincstár számára, elősegítve ezzel a Kincstár feladatainak hatékony ellátását. Elindult az uniós finanszírozású integrált családtámogatási rendszer, a TÉBA. A Kincstár fogadó oldalon sikeresen csatlakozott a GIRO Zrt. által üzemeltetett InterGiro2 napközbeni többszöri elszámolás-forgalmi rendszerhez (IG2), így 2012. július 2-ától valamennyi IG2 rendszerből beérkező tranzakciót a pénzforgalmi szolgáltatóktól kapott, bővített adattartalommal fogadja és feldolgozza. 2012 októberétől kizárólag a Kincstárban lehet Start értékpapírszámlát nyitni. Elindult az okostelefon-alkalmazáson (MobilKincstár) keresztüli állampapír-forgalmazási rendszer.

2013.

A Kincstár állampapír-forgalmazási hálózata tovább bővült. Az első, Budapesten, az Erzsébet téren ünnepélyesen megnyitott állampapír-értékesítési pontot még több mint ötven követte szerte az országban. Az állam kibocsátotta az első Babakötvényt a Kincstári Start értékpapírszámlához kapcsolódóan, amelynek kizárólagos forgalmazója a Kincstár.

2014.

A Kincstár 2014. szeptember 8-ától sikeresen csatlakozott a Single Euro Payment Area SEPA - euró átutalási rendszerhez (SEPA SCT). A csatlakozás időpontjától a Kincstár az ügyfelei által benyújtott Európai Gazdasági Térség területén belülre irányuló, euróban történő fizetéseinek a küldését és fogadását, a fizetéseket egységes szabványok és szabályok alkalmazásával lebonyolító, közös európai fizetési rendszer, a SEPA SCT rendszer szerinti sztenderdnek megfelelően, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével bonyolítja.

2015.

Január 1-jétől – a KINCSINFO szűkülő feladat- és hatásköre mellett – ismét létrejött az Informatikai Igazgatóság. Az Informatikai Igazgatóság feladatai közé tartozik többek között az informatikai stratégia, az éves alkalmazásfejlesztés, valamint az alkalmazás- és infrastruktúra üzemeltetési terv elkészítése, a rendszerszervezési, szoftverfejlesztési, karbantartási és üzemeltetési tevékenység irányítása, továbbá a szakmai felügyelet a KINCSINFO tevékenysége felett. A KINCSINFO feladat- és hatásköre jelentősen leszűkült, elsősorban az uniós támogatású és kiemelt hazai forrású projektek projektmenedzsment feladatainak ellátására. A kormány új ellátandó feladatként határozta meg, hogy a Kincstár 2015. január 1-jétől törvényben meghatározott szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzést végezzen. Ez a jogköre a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok és az általuk irányított költségvetési szerv számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének, az adatszolgáltatási kötelezettség szabályszerű teljesítésének, valamint az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének vizsgálatára terjed ki. A Kincstár ezt a feladatot a megyei igazgatóságok útján látta el. 2015. április 1-jén megalakult az Önkormányzati ASP Alkalmazásokat Támogató Főosztály, amelynek feladata az ASP rendszer működtetése. A Főosztály 2015 és 2019 között közreműködött az ASP rendszerhez történő, ütemezett önkormányzati csatlakoztatási feladatok ellátásában. 2019. január 1-jére összesen 3196 önkormányzat és 67 intézmény csatlakozott az önkormányzati ASP rendszerhez. Teljeskörűen bevezették az uniós projektben finanszírozott, saját fejlesztésű Központosított Illetményszámfejtő Rendszert, a KIRA-t, amely közel 1 millió munkavállaló illetményének számfejtését végzi 15 ezer felhasználó közreműködésével.

2016.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016. december 31-jével beolvadásos különválással megszűnt és 2017. január 1-jétől általános jogutódja a Magyar Államkincstár. Az új intézményrendszer, mint európai uniós kifizető ügynökség előzetes akkreditációjával kapcsolatos döntés 2016. december 27. napján megszületett, amellyel biztosítottá vált a Közös Agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen, valamint vidékfejlesztési támogatások gazdáknak történő folyamatos és zavartalan kifizetése. Ehhez szükséges volt, hogy a létrehozandó szervezetrendszer minden eleme és minden szereplője megfeleljen az akkreditációs kritériumoknak, amelynek része volt az átszervezéssel összefüggő szabályozási környezet megteremtése. A végleges akkreditáció megszerzéséről szóló dokumentumot 2017. október 16-án bocsátotta ki az Illetékes Hatóság, amely alapján elmondható, hogy 2017. január 1-jétől kezdődően zavartalanul folyik az agrár-vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos kérelemkezelési és kifizetési feladatok ellátása. Az Önkormányzati ASP központ felállítása című projektben több éves fejlesztés eredményeképpen megvalósult az ASP informatikai rendszer, melyhez 2015 első félévétől csatlakozhattak az önkormányzatok több évre szóló ütemterv szerint. Az ASP Központ technológiailag és gazdaságilag is kedvező megoldást jelent azon települések részére, amelyek a feladataikat széles körben támogató alkalmazásokhoz a hagyományos módon nem juthatnak hozzá a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt. A szolgáltatások (adó, könyvelés ingatlannyilvántartás, és további keretrendszerek) bevezetésének célja az önkormányzati feladatellátás segítése, egységesítése, az erőforrások hatékonyságának és eredményességének biztosítása. 2016. január 1-jétől az ASP Központhoz való csatlakozás III. ütemében a Keretrendszer és az Gazdálkodási szakrendszer (ASP.GAZD) bevezetése történik meg, ezt követően a többi szakrendszer igénybevételére a Kincstár által előre ütemezetten, szakaszosan nyílik lehetőség. Teljeskörűen bevezették az uniós projektben finanszírozott, saját fejlesztésű Központosított Illetményszámfejtő Rendszert, a KIRA-t, amely közel 1 millió munkavállaló illetményének számfejtését végzi 15 ezer felhasználó közreműködésével.