Gyermekgondozási díj - GYED - Magyar Államkincstár

Család, gyermek

Gyermekgondozási díj - GYED

Ki jogosult gyermekgondozási díjra (GYED)?

I. Általános szabályok szerinti GYED-re való jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

GYED-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, úgy a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül:

a vér szerinti szülő,
az örökbefogadó szülő,
a szülővel együtt élő házastárs, bejegyzett élettárs,
a gyám,
továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő (kivéve, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon gyermekre tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, akire tekintettel nevelőszülői gyermekgondozási díjra is jogosulttá vált.)

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

A gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban (illetve Svájcban) szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt,
a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,
továbbá a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást - anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás – köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosító biztosítási jogviszonyt nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.

Megszűnt vagy szünetelő biztosítási jogviszony figyelembe vétele

A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani a gyermekgondozási díjra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és a gyermek születésének napját.

A fennálló biztosítási jogviszonyhoz abban az esetben is hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszony azon időtartamát, amely alatt a fennálló jogviszonyban a biztosítás szünetelt, ha a megszűnt biztosítási jogviszony nem az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját megelőzően szűnt meg.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. Ha több egyidejűleg fennálló jogviszonyából kéri az ellátást a biztosított, a kérelemmel érintett valamennyi biztosítási jogviszonyhoz külön-külön kell számítani a megszűnt, vagy szünetelő biztosítási jogviszonynak az összeszámítható napjait.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási támogatást, nem ugyanazon gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, álláskeresési támogatást, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást);

ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújt;

ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

valamint, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

II. Hallgatói jogviszony alapján GYED-re való jogosultság (diplomás gyed)

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás GYED”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás GYED-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni,

3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Diplomás GYED-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében az 1., 4.-6. pontban meghatározottak fennállnak.

A vér szerinti apa diplomás GYED-re való jogosultsága:

A diplomás GYED-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg, így nem jogosult diplomás gyermekgondozási díjra és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.

Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás GYED, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás GYED folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Keresőtevékenység a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

III. Nevelőszülői jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A fennálló biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját és

- a nevelőszülő részére járó gyermekgondozási díj esetében azt a napot, amelytől a gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél jelölték ki, továbbá

- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napokkal össze kell számítani az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló más jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik azt a napot, amelytől a gyermek gondozási helyét a nevelőszülőnél jelölték ki.

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

IV. Nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosultság

A nagyszülői gyermekgondozási díjra

az alapjogosult (az általános szabályok szerint GYED-re jogosult személy), vagy a vele együtt élő házastársának, bejegyzett élettársának - ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát - vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője (nagyszülő),
továbbá a nagyszülővel együtt élő biztosított házastárs, bejegyzett élettárs is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha

a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt biztosítási jogviszony - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján keresőtevékenységet végez,
a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával (a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – a nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg),
azon gyermekre tekintettel, aki után az ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

Amennyiben az alapjogosult meghal, az a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságát nem érinti.

Nem jár a nagyszülő részére gyermekgondozási díj, ha

a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el,
a nagyszülő egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,
az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
a gyermek szülei a jogosultsági feltételeknél részletezett 4. pont szerinti nyilatkozatot visszavonják.

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így gyermekgondozási díjra nem szerezhet jogosultságot.

Mennyi időre jár a gyermekgondozási díj?

1. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.

3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A "diplomás GYED" a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

4. Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a nevelt gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölésének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

5. Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.

6. Ha gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt a gyermek meghal:

- Az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra az elhalálozást követő hónap első napjáig, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

- Ikergyermekek esetében,

ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamon belül elhalálozik - azonos várandósságból egynél több testvér hiányában -, a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, az 1. pontban meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal - azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában -, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

Mennyi a gyermekgondozási díj összege?

I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során - főszabályként - a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.

Az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.

A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 6. § szerinti – folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.

5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.

Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell.

Ha az ellátásra jogosult a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, az ellátás naptári napi összege nem lehet kevesebb

felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékának harmincad részénél,
a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékának harmincad részénél.

A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:

a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része. Ha ezen szerződés szerinti havi jövedelemre vonatkozó adatot a foglalkoztató nem közli, és ezen adat a tényállás tisztázása során sem szerezhető be, akkor szerződés szerinti jövedelemnek az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbért, illetve – ha a munkaidő mértéke ismert – annak arányos részét kell tekinteni, kivéve, ha a munkaszerződésben meghatározott alapbér ennél kevesebb. Ez utóbbi esetben szerződés szerinti jövedelemnek a munkaszerződésben meghatározott alapbért kell tekinteni.
egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
álláskeresési támogatásban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-a,
a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a GYED összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

A GYED mértéke

A GYED a naptári napi alap 70 százaléka azzal, hogy a GYED maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2026. évben 322 800,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2026. évi felső határa havi bruttó 451 920,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a gyermekgondozási díjat a megemelt összeghatár figyelembevételével - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult GYED-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás GYED összege)

A diplomás GYED havi összege:

a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2026. évben: 322 800,-Ft) 70 %-ának a harmincad része, azaz napi 7.532,-Ft,
a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2026. évben: 373 200,-Ft) 70 %-ának a harmincad része, azaz napi 8.708,-Ft.

Ha a diplomás GYED-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.

Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszerese 70 százalékának harmincad részénél (azaz napi 15.064,-Ft-nál).

A diplomás GYED összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

III. Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (mely 2026. évben 322.800,-Ft) 55%-a, a gyermekgondozási díj egy napra jutó összege a naptári napi alap 70%-a (2026. évben napi bruttó 4.142,6,-Ft).

Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át (2026. évben havi bruttó 451.920,-Ft). Ha az ellátás egybeszámított összege meghaladná a maximális összeget, a gyermekgondozási díj összegét a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a gyermekgondozási díjat a megemelt összeghatár figyelembevételével - ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg - a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.

IV. Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj összege

A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből az „I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege” pontban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.

Járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után

A GYED teljes bruttó összege az adóalapot csökkenti, tehát az ellátásból személyi jövedelemadó-előleg levonására nem kerül sor, kizárólag nyugdíjjárulékot (melynek a mértéke 10%) kell levonni a bruttó GYED összegéből.

A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből - az ellátásra jogosult járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével - a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot levonni.

A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et megállapító szervhez benyújtani.

Az ellátást megállapító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

I. Általános szabályok szerint igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylőnek gyermekgondozási díj iránti kérelmét írásban a „Kérelem gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon a foglalkoztatóhoz kell benyújtani.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a "Kérelem csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj iránt" elnevezésű nyomtatványon.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító illetékes kormányhivatalnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros és Pest vármegye esetében Budapest Főváros Kormányhivatalához elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,
örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,
családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot.

II. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Kérelem hallgatói gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

Ha a szülő nő, illetve a vér szerinti apa a gyermek születésének napján biztosított, akkor a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a foglalkoztatójához kell benyújtani.

A gyermek születésének napján nem biztosított szülő nő és a vér szerinti apa a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét postai úton, személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be. A kérelem benyújtható elektronikusan is a személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) elérhető "Kérelem hallgatói gyermekgondozási díj iránt a gyermek születése napján nem biztosított igénylő részére (EB_HGYED_01)" elnevezésű elektronikus űrlapon is

A kérelemhez a következő okmányokat kell csatolni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt, kivéve, ha a gyermek az előző gyermek jogán folyósított hallgatói GYED igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik meg,
valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát,
amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

III. Nevelőszülői gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

A nevelőszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Kérelem nevelőszülői gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A nevelőszülő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójához nyújthatja be.

IV. Nagyszülői gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő nagyszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Kérelem nagyszülői gyermekgondozási díj iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A nagyszülő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójához nyújthatja be.

Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Abban az esetben, ha a munkáltató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ha a munkáltató működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, de a kérelem benyújtásakor vagy a kérelem elbírálásakor a biztosítottnak a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya megszűnt, úgy a kérelem benyújtására rendszeresített, a biztosított által kitöltött, aláírt gyermekgondozási díj iránti kérelmet, a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a foglalkoztatónak – az átvételtől számított 5 napon belül – kizárólagosan elektronikus úton, a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (a továbbiakban: SZÜF-ön) keresztül az „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” elnevezésű elektronikus űrlap alkalmazásával kell beküldenie a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

Az űrlap benyújtható

· Ügyfélkapuról,

· Cégkapuról,

· Hivatali Kapuról.

Emellett lehetőség van az űrlap meghatalmazott általi benyújtására is, amelynek alapvető feltétele, hogy a Rendelkezési Nyilvántartásban (a továbbiakban: RNY) megtörténjen a megfelelő ügyintézési rendelkezés megtétele.

A gyermekgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, és a kérelem benyújtásakor, illetve elbírálásakor a biztosítottnak van az adott foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya, a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a társadalombiztosítási kifizetőhely részére megküldi.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és gyermekgondozási díjat igényel, vagy hallgató gyermekgondozási díj esetén a foglalkoztatónál a gyermek születésekor fennálló biztosítási jogviszonnyal rendelkező vér szerinti apa igényli az ellátást, illetve nagyszülői gyermekgondozási díj iránti igény esetén a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj (hallgató gyermekgondozási díj, nagyszülői gyermekgondozási díj) iránti kérelmét. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak is elektronikus úton, kizárólag a SZÜF-ön keresztül az „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” elnevezésű elektronikus űrlap alkalmazásával 5 napon belül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell továbbítania a kérelmet, valamint az ahhoz kapcsolódó, biztosított által benyújtott egyéb igazolásokat.

Amennyiben társadalombiztosítási kifizetőhely nyújt be az egészségbiztosítóhoz „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” elnevezésű űrlapot meghatalmazott útján, és a kifizetőhely már tett meghatalmazást az RNY-ben, úgy a kifizetőhelynek újabb meghatalmazást nem kell tennie. Kivétel ez alól, ha más személyt vagy szervet kíván meghatalmazni, mint aki a kifizetőhelyi minőségével kapcsolatos ügyeiben eljár.

Az egyéni vállalkozónak, a mezőgazdasági őstermelőnek és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti természetes személynek, továbbá a gyermek születésének napján nem biztosított szülő nőnek a GYED iránti kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtania.

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyermekgondozási díj?

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani és folyósítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Mennyi idő alatt bírálják el a gyermekgondozási díj iránti igényt?

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezésének napjától számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást, megkeresést kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.

Az igénybejelentés napja

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Ha a gyed iránti kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik.

Hogyan történik a gyermekgondozási díj megállapítása és folyósítása?

Az általános szabályok alapján, valamint nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében:

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet:

a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén folyósítja az ellátást,
egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az ellátást - ideértve, ha a kérelem benyújtásakor vagy elbírálásakor a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnt, illetve ha a volt biztosított a megszűnt jogviszonyából kíván ellátást igényelni.
Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel GYED-et, a kérelmet a kormányhivatal bírálja el, abban az esetben is, ha a foglalkoztatók valamelyikénél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében:

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet:

ha a szülő nő a gyermek születése napján biztosított, és a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizetőhely
ha a szülő nő a gyermek születése napján biztosított és a foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal
ha a szülő nő a gyermek születése napján nem biztosított, akkor a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal
ha a vér szerinti apa igényli az ellátást és a vér szerinti apa a gyermek születése napján biztosított, akkor a munkáltató székhelye szerint illetékes kormányhivatal
ha szintén a vér szerinti apa igényli az ellátást, de a vér szerinti apa a gyermek születése napján nem biztosított, akkor a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatal

bírálja el.

Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj esetében:

A nagyszülői gyermekgondozási díjat a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.

A gyed megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal határozatban rendelkezik, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult gyed-re az igénylő.

Az ellátás megállapítása, folyósítása

Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege 25 napon belül azért nem határozható meg, mert a biztosított jövedelméről a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallás nem került benyújtásra, az igénylő részére a rendelkezésre álló adatok alapján kell a gyermekgondozási díjat (határozattal) megállapítani.

Amennyiben az igénylő jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az arra jogosult szerv a gyermekgondozási díj megállapításáról korábban hozott döntését (határozatát) módosítja vagy visszavonja, és a bevallott adatok alapján állapítja meg a gyermekgondozási díjat. Ha az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

A gyermekgondozási díj folyósítása

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

Az esedékessé vált és fel nem vett GYED-et az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosító, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a GYED-re jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege után, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.

A GYED-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Kérelem a jogosult elhalálozása miatt fel nem vett ellátás kiutalása iránt” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A kérelmet a jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani.

A fenti felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül.

Befolyásolja-e a GYED összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan – a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül – az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a GYED összegét újra el kell bírálni. Az ismételt elbírálás során az ellátást megállapító szerv a korábbi döntését – a módosulásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – módosíthatja, vagy visszavonhatja.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy az igénylő azért vett fel jogalap nélkül gyermekgondozási díjat, mert a korábban bevallott jövedelemadatai az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles az igénylő a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

Az úgynevezett diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Ha a szülő szeretne visszamenni dolgozni, vagy akár más foglalkoztatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat megállapító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. Az általános szabályok szerinti GYED folyósításában a munkába állás nem okoz változást.

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a nevelőszülői gyed arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár hallgatói jogviszony alapján megállapított gyed arra az időszakra, amikor az ellátásra jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítása esetén a nagyszülő kizárólag otthonában végezhet keresőtevékenységet.

Gyermekgondozási díj továbbfolyósítása

1. Szüneteltetést követő továbbfolyósítás

Lehetőség van írásban a GYED folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetben a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást. Amennyiben a gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás szüneteltetése után írásban – a jogosultság még hátralévő időtartamára – kéri az ellátás továbbfolyósítását, a kérelmet a „Kérelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj továbbfolyósítása iránt” elnevezésű nyomtatványon is benyújthatja.

A továbbfolyósítás iránti kérelmet ahhoz a szervhez kell benyújtani, ahol a folyósítás szüneteltetését kérték, azaz vagy a kormányhivatalhoz, vagy a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.

2. Foglalkoztató-váltás, illetve biztosítási jogviszony megszűnését követő továbbfolyósítás

Ha a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról a megszűnt biztosítási jogviszonnyal érintett foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító gondoskodik. Ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, akkor az új foglalkoztató szerinti szerv folyósítja a már megállapított ellátást. Amennyiben a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően is a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást.

Amennyiben a gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás folyósításának időtartama alatt foglalkoztatót vált, és

· a régi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága

· a régi foglalkoztatója nem kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely

· a régi foglalkoztató és az új foglalkoztató is kifizetőhely, akkor az új foglalkoztató kifizetőhelye

fogja tovább folyósítani a gyermekgondozási díjat.

A GYED továbbfolyósítását a „Kérelem a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj továbbfolyósítása iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kell kérni ez esetben is. A kérelemhez csatolni kell a gyermekgondozási díj megállapításáról szóló határozat másolatát.