Család, gyermek

Gyermekgondozást segítő ellátás - GYES

Ki jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra?

A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást kérelmező szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, valamint a gyám - ide nem érte a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt - a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel magasabb összegű családi pótlékot még nem kérelmeztek - ha  a gyermeket kezelő gyermekklinikának, kórházi gyermekosztálynak, szakambulanciának, szakgondozónak, szakintézménynek a szakorvosa, elektronikusan tudja továbbítani a gyermek betegségére vonatkozó adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján. Amennyiben az elektronikus beküldés meghiúsul, a kérelméhez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet szerinti igazolást.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény IV. Könyvének (Családjog) 4:152. § (4) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az érdekeivel nem ellentétes. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozást segítő ellátást. Akkor is a kiskorú szülő kérelmezheti a gyermekgondozást segítő ellátást, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám kérelmezhet gyermekgondozást segítő ellátást.

Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai

Az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult:

  • amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét vagy a 10. életévét már betöltötte
  • amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónappal meghosszabbodik

Az örökbefogadni szándékozó személy a házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén túlmenően, akkor sem jogosult gyermekgondozást segítő ellátásra, ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a saját háztartásában nevelte, vagy örökbefogadói díjban részesült, vagy részesül a gyermek után.

A fent megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

a) a gyermek az első életévét betöltötte,

b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,

c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével - a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhatja-,

d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

Az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

  • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
  • a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni,

  • ha, a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a gyámhatóság nem pótolja,
  • ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
  • a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,

 

Mikor nem jár gyermekgondozást segítő ellátás?

Nem jár gyermekgondozást segítő ellátás annak a személynek, aki

  • a fél évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
  • a gyermek fél éves kora előtt keresőtevékenységet folytat,
  • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozást segítő ellátást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
  • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
  • amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát,
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozást segítő ellátást és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, és gyermekgondozási díjat, az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összegét, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását.

A gyermekgondozást segítő ellátás mellett végezhető kereső tevékenység

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozást segítő ellátás mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet, azt követően akár teljes munkaidőben is vállalhat munkát

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozást segítő ellátás mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

Bejelentési kötelezettség

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

  • ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
  • ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek fél éves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
  • ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
  • ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
  • ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,
  • a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
  • az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
  • nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
  • az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  • az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
  • az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

Kapcsolódó nyomtatványok (6)

Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására
Pdf
Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához
Pdf
Igazolás tartós betegség fennállásáról 2023
Pdf
Lakcím-és számlaszámváltozás bejelentése
Pdf
Családtámogatási ellátás megszüntetése
Pdf
Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására
Pdf

Jogszabályok

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

GYES EXTRA

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyes-re lehet jogosult. A gyes-re való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ezen szabály alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást, csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet megállapítani. Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre állapítható meg, figyelembe véve azt a tényt, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

A gyermekgondozást segítő ellátás összege

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként - ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket - azonos a szociális vetítési alap összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik a szociális vetítési alap összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A szociális vetítési alap összege 2023-ban bruttó 28.500 Ft.

Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem

A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelem benyújtása a "Kérelem gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására" nyomtatványon történik. Nagyszülő kérelmező esetében szükséges a "Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvány kitöltése is. A nyomtatvány tartalmazza az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, illetve iratmásolatok körét. A formanyomtatvány ingyenes. A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv: szülő esetében a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, illetve, ha az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely (csak a Honvédelmi Minisztérium). Nagyszülő igényét kizárólag a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal bírálja el.

Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.