Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?
Az öregségi nyugdíj összege az ellátás összegének mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.
Milyen jövedelmi, kereseti adatok alapján számítják ki a havi átlagkeresetet?
A főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.
Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.
Abban az esetben, ha nem sikerül beszerezni a hiányzó időre az 1988 előtt jövedelmi adatokat, akkor naptári napokra a minimálbér harmincad részét kell számításba venni.
A fentieket kell alkalmazni minden olyan ellátás összegének a kiszámítása során, amely a szolgálati időtől és a járulék alapjául szolgáló jövedelemtől függ, mint például az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék.
Milyen keresetet lehet figyelembe venni a havi átlagkereset meghatározásához?
- az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban elért jövedelmet, a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat,
- 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet.
Azon keresetet, jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták.
Az általános szabályoktól eltérően bizonyos jövedelmek tekintetében eltérő szabályokat kell alkalmazni:
- 1996-ig csak a főfoglalkozásból (heti 36 óra) elért kereset számítható be, a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában
- 1997-ig a baleseti járadék összege is beszámítandó
- jogszabály által rögzített járulék alap tekintetében ez az összeg kerül beszámításra (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó)
- nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeget kell figyelembe venni
- 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,
- a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,
- a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka, 2008. január 1-jétől 61 százaléka.
Egyes jövedelmeket a nyugdíjszámításhoz csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az az ellátás összegét tekintve kedvezőbb.
Ilyen jövedelem például:
- az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás,
- a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj összege,
- gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj,
- rehabilitációs ellátás összege, rehabilitációs járadék összege.
Milyen szerepe van a járulékplafonnak a havi átlagkereset kiszámítása során?
Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig az egyéni járulékfizetésnek felső határa (járulékplafon) volt.
Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés felső határánál magasabb jövedelem esetén is csak a jogszabály által meghatározott maximum járulék összege került levonásra és megfizetésre, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett része kerülhet figyelembevételre.
A járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, vagyis ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot. Az egyes években alkalmazott járulékfizetési felső határ itt érhető el.
Hogyan kerül meghatározásra a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset?
A naptári évben elért kereseteket nettósítani kell, az így kapott összeget meg kell szorozni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzószámmal, majd az évenkénti adatokat összeadva ki kell számítani a havi átlagkeresetet.
Mi az a nettósítás?
Az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell
- a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá
- a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – összegével.
Mi az a valorizáció?
A fentiekben leírt csökkentéseket követően kiszámításra kerültek a nettósított éves jövedelmi adatok.
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet – az országos nettó átlagkereset egyes években történt növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, vagyis minden év nettó keresetét meg kell szorozni a valorizációs szorzóval. A megelőző évek nettó jövedelmei ezáltal azonos országos átlagkereseti szintre kerülnek.
Az ellátás megállapításának évében alkalmazandó valorizációs szorzószámok évente kormányrendeletben kerülnek megállapításra. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév március hónapjában kerülhet sor.
Hogyan lesz az évenkénti adatokból havi átlag?
A valorizációt követően az éves kereseteket össze kell adni, az összeget el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.
Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.
A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (függetlenül a szökőévek számától), és el kell osztani 12-vel (havi átlag). E művelet elvégzése után rendelkezésre áll az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összege.
2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátás esetén az ismertetett módon kiszámított, 372.000 forintot meghaladó havi átlagkeresetet csak degresszálva, vagyis korlátozott mértékben lehet figyelembe venni az alábbiak szerint.
Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor
- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
- a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,
lehet a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.