Magyar Államkincstár

A baleseti járadékra az jogosult, akinek a biztosítási jogviszonya alatt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 13 %-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek  ellátásai nem illetik meg, és nem igénybejelentés alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Nem minősül biztosítottnak a vállalkozást folytató vagy munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló öregségi nyugdíjas, ezért a nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján nem lehet baleseti járadékot igényelni.

Baleseti járadékra nem lehet jogosult az a személy, aki a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Üzemi balesetnek, az a baleset minősül, amely

• a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben történik,
• munkába menet vagy onnan a lakásra, vagy a szállásra menet közben történik (a továbbiakban: úti baleset),
• közcélú munka végzése során történik,
•  egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történik.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetnek az minősül, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy egészségkárosodásának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely

• részben vagy egészben a balesetet szenvedett személy alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be,
• munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt, vagy
• a lakásról, vagy a szállásról munkába, illetőleg a munkából lakásra, vagy szállásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt
• szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról (szállásáról) a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására (szállására) közlekedve, menet közben következett be.

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, valamint a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Az üzemi balesetet és a foglalkozási megbetegedést a foglalkoztatónak kell bejelenteni.

Azt, hogy az egészségkárosodás üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből származik-e, a foglalkoztató is vizsgálhatja, ha kifizetőhelyként működik, vagy a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró kormányhivatal állapítja meg határozattal.

Bővebb információ az „Egészségbiztosítás”>„Baleset” menüpontban az „Üzemi baleset” tájékoztatóban található.

A baleseti járadék megállapítása a nyugdíjmegállapító szervek hatáskörébe tartozik.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Ha az üzemi balesetet követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, a baleseti járadékot a rokkantsági ellátás folyósításának megszűnésétől számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

A baleseti járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, a „Baleseti járadék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni.

Az igényt személyesen, postán és elektronikus úton is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest postacímet kell ráírni.

Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező igénylők a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” > „Ellátások igénylése” pontban elérhető „Baleseti járadék iránti igény” űrlapon nyújthatják be a járadék iránti igényüket.

A kormányhivatalok elérhetőségei a http://www.kormanyhivatalok.hu weboldalon találhatóak.

A kérelemhez csatolni kell a háziorvosi beutalót, amely az egészségi állapotra, gyógykezelésre vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazza és a munkaképesség-változás véleményezése céljából került kiállításra.

A gyógykezelést és az aktuális állapotot bemutató kezelőorvosi véleményt, kórházi zárójelentést, szakorvosi leleteket, egyéb orvosi iratokat csak akkor kell csatolni, ha az iratok elérése az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT-ben) korlátozott, vagy azok az EESZT-ben nem találhatók meg.

Az orvosi iratok az eeszt.gov.hu honlapon elektronikus azonosítást követően ellenőrizhetők, az iratokhoz való hozzáférés pedig az „Önrendelkezés” menüpontban módosítható.

Ha az üzemi baleset elismeréséről szóló határozat rendelkezésre áll, a járadék igénylésével egyidejűleg azt is be kell nyújtani.

A baleseti járadék megállapítása érdekében abban az esetben kerülhet sor személyes vizsgálatra, ha az igénylő által csatolt és az EESZT-ben rendelkezésre álló orvosi iratok alapján az igénylő egészségi állapota nem ítélhető meg. Ebben az esetben az orvosszakértői szerv idéz a személyes vizsgálatra.

Idézés esetén a vizsgálaton való megjelenés kötelező, ezért, ha az igénylő a személyes vizsgálaton önhibájából nem jelenik meg, az az igénybejelentés visszavonásának minősül.

Az ügyintézési határidő 60 nap.

A megállapított baleseti járadékot a döntés kiadását követő 10 munkanapon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A baleseti járadék a balesetet követő naptól, legkorábban azonban az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, ha a baleset üzemisége elismerésre került, az igénylő üzemi balesetből eredő egészségkárosodása a 13%-ot meghaladja, és azon a napon táppénzben nem részesül.

A baleseti járadék összege az egészségkárosodás mértékétől és a havi átlagkereset összegétől függ.

Az egészségkárosodás mértékének megállapítását a nyugdíj-megállapító szerv kezdeményezi az igénylő által  csatolt orvosi iratok alapján orvos szakértői szervtől. Orvos szakértői szervként  a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal jár el.

A havi átlagkereset alapja:

• üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy évben elért kereset,
• foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset.

Ha az igénylő nem rendelkezik egy évi, azaz 365 napi keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján, ha pedig egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, akkor a baleseti járadék a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra.

Szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék esetén a havi átlagkereset alapja a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért kereset is lehet, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően a baleseti járadék összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: 

1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset   8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

Az 1. fokozatú baleseti járadékot legfeljebb két évre lehet megállapítani. A határidő leteltével a baleseti járadék felülvizsgálat nélkül megszűnik, függetlenül attól, hogy a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll-e.

Minden más esetben az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontban az egészségi állapot felülvizsgálatát el kell végezni, és ennek eredményétől függ a járadék további folyósítása. A felülvizsgálat eredménye alapján akkor szűnik meg a baleseti járadékra való jogosultság, ha a járadékos egészségkárosodásának mértéke már nem éri el a 14 %-ot.

A baleseti járadék újbóli megállapítására, azaz feléledésére új igénybejelentés alapján kerülhet sor az alábbi esetekben:

• állapotjavulás, azaz 14 %-ot el nem érő egészségkárosodás miatt megszüntetett járadék esetén, ha az érintett személy egészségkárosodása a 13 %-ot ismét meghaladja,
• ha az 1. fokozatú baleseti járadék megszűnését követően az egészségkárosodás három hónapon át a 20 %-ott meghaladja.

A baleseti járadék feléledése esetén a járadék alapja az a havi átlagkereset lesz, amely alapján utolsó ízben került megállapításra baleseti járadék.

Újabb üzemi baleset esetén, valamennyi baleset következménye együttesen kerül figyelembe vételre az egészségkárosodás mértékének meghatározása során, a járadék azonban csak akkor állapítható meg újból, ha az orvos szakértői szerv a korábbinál magasabb mértékű üzemi balesetből eredő egészségkárosodást állapít meg.

A baleseti járadék összegét ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, vagy nem ért egyet a megállapított egészségkárosodás mértékével, akkor ellene 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.

A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is előterjeszthető a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a „Jogorvoslat” témacsoportban a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása.” ügytípust kell kiválasztani.