Magyar Államkincstár

A baleseti járadékra az jogosult, akinek a biztosítási jogviszonya alatt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 13 %-ot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, és nem igénybejelentés alapján részesül öregségi nyugdíjban.

Baleseti járadékra nem lehet jogosult az a személy, aki a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Üzemi balesetnek, az a baleset minősül, amely

• a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben történik,
• munkába menet vagy onnan a lakásra, vagy a szállásra menet közben történik (a továbbiakban: úti baleset),
• közcélú munka végzése során történik,
• vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történik.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetnek az minősül, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy egészségkárosodásának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely

• részben vagy egészben a balesetet szenvedett személy alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltsága miatt következett be,
• munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
• a lakásról, vagy a szállásról munkába, illetőleg a munkából lakásra, vagy szállásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, valamint a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Az üzemi balesetet és a foglalkozási megbetegedést a foglalkoztatónak kell bejelenteni.

A baleset üzemiségének, vagy a megbetegedés foglalkozási jellegének a kivizsgálását a kifizetőhelyként működő foglalkoztató, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró kormányhivatal végzi.

Bővebb információ az „Üzemi baleset” tájékoztatóban található.

A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Ha az üzemi balesetet követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, a baleseti járadékot a rokkantsági ellátás folyósításának megszűnésétől számított három éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.

A baleseti járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, a „Baleseti járadék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni.

Az igényt személyesen, postán és elektronikus úton is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest postacímet kell ráírni.

Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező igénylők a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” > „Ellátások igénylése” pontban elérhető „Baleseti járadék iránti igény” űrlapon nyújthatják be a járadék iránti igényüket.

A kormányhivatalok elérhetőségei a http://www.kormanyhivatalok.hu weboldalon találhatóak.

A kérelemhez csatolni kell az alábbiakban felsorolt, az egészségi állapot megállapításához szükséges iratokat:

• háziorvosi beutalót, amely egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazza és a munkaképesség-változás véleményezése céljából került kiállításra,
• a gyógykezelést és aktuális állapotot bemutató kezelőorvosi véleményt,
• kórházi zárójelentést, szakorvosi leleteket.

Ha az üzemi baleset elismeréséről szóló határozat rendelkezésre áll, a járadék igénylésével egyidejűleg azt is be kell nyújtani.

Az ügyintézési határidő 60 nap.

A megállapított baleseti járadékot a döntés kiadását követő 13 napon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A baleseti járadékot legkorábban az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, ha a baleset üzemisége elismerésre került, az igénylő üzemi balesetből eredő egészségkárosodása a 13%-ot meghaladja, és azon a napon táppénzben nem részesül.

A baleseti járadék összege az egészségkárosodás mértékétől és a havi átlagkereset összegétől függ.

Az egészségkárosodás mértékének megállapítását a nyugdíj-megállapító szerv kezdeményezi az igénylő által  csatolt orvosi iratok alapján orvos szakértői szervtől. Orvos szakértői szervként  a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal jár el.

A havi átlagkereset alapja:

• üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy évben elért kereset,
• foglalkozási megbetegedés esetén a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben elért utolsó egy évi kereset.

Ha az igénylő nem rendelkezik egy évi, azaz 365 napi keresettel, a baleseti járadék a rövidebb időre vonatkozó keresetek havi átlaga alapján, ha pedig egyáltalán nincs figyelembe vehető keresete, akkor a baleseti járadék a megállapítás kezdő napját megelőző hónapban érvényes minimálbér alapulvételével kerül megállapításra.

Szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék esetén a havi átlagkereset alapja a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért kereset is lehet, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

Az egészségkárosodás fokának megfelelően a baleseti járadék összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra: 

1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset   8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.

Az 1. fokozatú baleseti járadékot legfeljebb két évre lehet megállapítani. A határidő leteltével a baleseti járadék felülvizsgálat nélkül megszűnik, függetlenül attól, hogy a megállapított egészségkárosodás továbbra is fennáll-e.

Minden más esetben az ellátást megállapító határozatban meghatározott időpontban az egészségi állapot felülvizsgálatát el kell végezni, és ennek eredményétől függ a járadék további folyósítása. A felülvizsgálat eredménye alapján akkor szűnik meg a baleseti járadékra való jogosultság, ha a járadékos egészségkárosodásának mértéke már nem éri el a 14 %-ot.

A baleseti járadék újbóli megállapítására, azaz feléledésére új igénybejelentés alapján kerülhet sor az alábbi esetekben:

• állapotjavulás, azaz 14 %-ot el nem érő egészségkárosodás miatt megszüntetett járadék esetén, ha az érintett személy egészségkárosodása a 13 %-ot ismét meghaladja,
• ha az 1. fokozatú baleseti járadék megszűnését követően az egészségkárosodás három hónapon át a 20 %-ott meghaladja.

A baleseti járadék feléledése esetén a járadék alapja az a havi átlagkereset lesz, amely alapján utolsó ízben került megállapításra baleseti járadék.

Újabb üzemi baleset esetén, valamennyi baleset következménye együttesen kerül figyelembe vételre az egészségkárosodás mértékének meghatározása során, a járadék azonban csak akkor állapítható meg újból, ha az orvos szakértői szerv a korábbinál magasabb mértékű üzemi balesetből eredő egészségkárosodást állapít meg.

A baleseti járadék összegét ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.

Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, vagy nem ért egyet a megállapított egészségkárosodás mértékével, akkor ellene 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.

A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is előterjeszthető a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a „Jogorvoslat” témacsoportban a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása.” ügytípust kell kiválasztani.