A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője:

Magyar Államkincstár KözpontSzékhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.Postacíme: 1909 BudapestTelefonszámai: 06-1-327-3600 Elektronikus elérhetőség: ITT

Az adatvédelmi tisztviselő neve: Dr. Dobai BálintPostacíme: 1909 BudapestE-mail címe: adatvedelem@allamkincstar.gov.hu

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 55.§ (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik arról, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv, ennek a feladatnak az ellátására a Magyar Államkincstár Központ került kijelölésre.

A nyugdíjbiztosítási adatokat kezelő és feldolgozó szervek:

A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó Magyar Államkincstár, amelynek vezetője köteles a polgárok személyes adatainak védelméért való felelősségére tekintettel olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani, amely megfelelően biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. [A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 96. § (7) bekezdés]

Tekintettel arra, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásról van szó, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

A nyugdíjbiztosítási adatokat felhasználó igazgatási szervek:

  • a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok (a Pest Vármegyei Kormányhivatal kivételével),
  • a Magyar Államkincstár Központ,
  • a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Milyen célból kezelhetnek személyes adatokat a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a feladatellátásukhoz szükséges – a Tny. 96. § (2) bekezdése által meghatározott – személyes adatokat a TAJ szám felhasználásával tartják nyilván a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 6. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján.

Feladatellátásuk körébe tartozik elsődlegesen a társadalombiztosítási jogszerzésre vonatkozó adatok, a nyugdíjbiztosítási bevallások és befizetések nyilvántartása, az igényelt ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése, amelyhez szükséges a biztosítottak, az ellátást igénylő személyek és képviselőik személyes adatainak a kezelése. Az adatok nyilvántartása az ellátás igénylőjének beazonosíthatóságához, az igénylő és a nyugdíjbiztosítási szerv közötti kapcsolattartáshoz, a hatósági eljárások lefolytatásához, az igényelt ellátásra való jogosultság elbírálásához, megállapításához, folyósításához, az adott ellátáshoz kapcsolódó jogszabályi előírás esetén a jogosultság fennállásának folyamatos vizsgálatához, ellenőrzéséhez szükségesek.

A nyugdíjbiztosítási szervek milyen jogalappal kezelnek személyes adatokat?

A nyugdíjbiztosítási szervek feladatellátásához kapcsolódó adatkezelése nem hozzájáruláson alapul, hanem a nyugdíjbiztosítási szervekre vonatkozó, az alábbiakban részletezett jogi kötelezettségek teljesítéshez szükséges és kötelező.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítási szervek jogosultak az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak, valamint a Tny-ben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére.

A fentieken túl a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartás vezetése a nyugdíjbiztosítási szervek törvényi kötelezettsége, melyhez kapcsolódóan az adatkezelés jogalapját a Tny. határozza meg.

Milyen személyes adatokat tarthatnak nyilván a nyugdíjbiztosítási szervek?

A nyilvántartható személyes adatok körét a Tny. 96.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:

  1. természetes személyazonosító adatok (a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve),
  2. családi állapot, állampolgárság,
  3. lakóhely (tartózkodási hely),
  4. foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,
  5. a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása az egészségi állapot figyelembevételével történik,
  6. a keresetre, jövedelemre, valamint a levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
  7. a hozzátartozókra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapítása a hozzátartozói minőség figyelembevételével történik,
  8. a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
  9. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá - ha azt az államháztartás részére utalták át - a visszalépő tagi kifizetések összege,
  10. a magánnyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok,
  11. a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
  12. a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító (vagyis a hivatalos elektronikus postafiók azonosító).

A Magyar Államkincstár az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése, valamint az összerendelési nyilvántartás szerinti kapcsolati kód megszűnését követően az adóhatóság megkeresése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.

A jogszerzésre vonatkozó adatok a foglalkoztatók vagy a bejelentésre kötelezett szervek, személyek bejelentési kötelezettségének teljesítésével, valamint az adóhatóság adatközlésével kerülnek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba.

Amennyiben kérelemre vagy jogszabály előírása alapján a nyugdíjbiztosítási szerv hatósági eljárást indít, ennek lefolytatásához jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatoknak, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatoknak a megismerésére és kezelésére is.

A jogosultság elbírálásához az adatokat az ügyfélnek az igénybejelentő lapon kell közölnie, vagy azokat a bizonyítási eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv szerzi be. Az igénybejelentő lapon olyan személyes adatok megadására irányuló kérdés is szerepelhet, amelyeket nem kötelező megadnia, például a telefonszám vagy az elektronikus levélcím (e-mail cím), amelyek az Önnel való kapcsolattartást könnyítik meg, gyorsabbá tehetik az eljárást.

Mely szervekhez kerülhetnek továbbításra a személyes adatok?

Az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat a Tny. 96.§ (3)-(6) bekezdései tartalmazzák részletesen.

A nyilvántartott adatokból a természetes személyazonosító adatok, valamint a megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok igénylésére az alábbi szervek jogosultak:

  • az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság ellenőrzési és végrehajtási eljárás lefolytatása, továbbá támogatás megállapítása céljából,
  • a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés, a munkavédelmi ellenőrzés, továbbá ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából,
  • az egészségügyi ellátást nyújtó szerv vagy személy az egészségügyi szolgáltatói feladatai ellátása céljából,
  • a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése, valamint a menekültügyi eljárás során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése céljából,
  • a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. §-ában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a nyugdíjfolyósító szerv által kibocsátott utazási utalványban részesülő személyekre vonatkozóan,
  • a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából.