Baleseti táppénz
Ki jogosult baleseti táppénzre?
Baleseti táppénz csak akkor állapítható meg, ha a bejelentett üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatal) határozattal megállapította.
Baleseti táppénzre jogosultak azon személyek, akikre kiterjed a biztosítási kötelezettség.
Baleseti táppénzre jogosult, aki a biztosítása fennállása alatt, vagy a biztosítása megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Tekintettel arra, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási megbetegedést is érteni kell, így foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz annak is jár, aki foglalkozási megbetegedés következtében válik keresőképtelenné, és a baleseti táppénzre való jogosultság további feltételei fennállnak.
Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.
Mennyi a baleseti táppénz összege?
A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A baleseti táppénz összege a következőképpen alakul:
- Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
- Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a baleseti táppénz alapját, a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
- A baleseti táppénz összege azonos lesz az 1., és 2., pontban meghatározott baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával, úti baleset esetén ennek az összegnek a 90%-ával.
Társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze a szociális vetítési alap összege (28.500,- ft) százötven százalékának naptári napi összegével (ez 2025-ben 42.750,- ft alapulvételét jelenti) azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.
Hová kell benyújtani a kérelmet? Mit kell csatolni a kérelemhez?
Főszabály szerint a baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem, illetve az igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához kiállítja a Magyar Államkincstár Központ által erre a célra rendszeresített, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti személyre szabott ügyintézési felületen közzétett elektronikus űrlapot.
A kitöltött elektronikus űrlapot a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül köteles megküldeni a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.
A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolásait is.
Az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő szintén a fentiek megfelelő alkalmazásával nyújthatja be a baleseti táppénz iránti kérelmét.
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldi.
Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országnak a magyarországi biztosítással rendelkező állampolgára által a korábban a Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel kérelmezett baleseti táppénz esetén a kormányhivatalhoz kell a kérelmet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) baleseti táppénz kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal – a kifizetőhely vagy az egészségbiztosító – az ellátás folyósítását megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján ismételten jogosulttá válhat baleseti táppénzre.
Hogyan és meddig folyósítják a baleseti táppénzt?
A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, a kérelmezőnek betegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási megbetegedés alapján igényelt baleseti táppénz esetén a baleset napjának a foglalkozási megbetegedés orvos által megállapított napját kell tekinteni.
A baleseti táppénz iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.
Ha a baleseti táppénz iránti kérelem részben vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést közli a biztosított foglalkoztatójával is.
A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, azonban a baleseti táppénz folyósítása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható.
A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a baleseti táppénzt megállapító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost és a biztosítottat értesíti a baleseti táppénz jogosultság megszűnésének időpontjáról.
1. Baleseti táppénz előzmény
A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a biztosított a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül részesült‐e már baleseti táppénzben. Ha a jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült baleseti táppénzben, akkor az egy éven belüli baleseti táppénzfolyósítás időtartamát az újabb jogosultsági időtartamba be kell számítani. Azaz a korábban folyósított baleseti táppénz időtartamával csökken az újabb baleseti táppénz folyósítására nyitva álló egy éves időtartam.
Ha a biztosított balesetből eredő keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy éven belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése alapján üzemi baleset vagy úti baleset jogcímen díjazásban részesült, a baleseti táppénz folyósítása időtartamába ezen időszakot be kell számítani.
2. Ugyanazon balesetből eredő ismételt baleseti táppénz iránti igény
Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában ahol a baleset érte, ismét keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre ismételten jogosult lesz, azzal, hogy ilyen esetben a baleseti táppénz összege a korábban megállapított összegnél kevesebb nem lehet.
Mennyi idő alatt bírálják el a baleseti táppénz iránti igényt?
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve, hogy a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
Mennyi ideig kérhetem a baleseti táppénzt?
Baleseti táppénz iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A baleseti táppénz méltányosságból történő megállapítása, illetve meghosszabbítása nem lehetséges.
Hogyan lehet adókedvezményt érvényesíteni az ellátásból?
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások adóköteles jövedelemnek minősülnek (a kifizetőnek személyi jövedelemadó előleget kell az ellátás bruttó összegéből levonnia), tehát az ellátások összegéből adókedvezmény (GYED esetében járulékkedvezmény is) vehető igénybe, melyek az alábbiak:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. személyi kedvezmény
5. első házasok kedvezménye
6. családi kedvezmény
Amennyiben az ellátásban részesülő többféle adókedvezményre jogosult, a kedvezmények a fenti sorrendben érvényesíthetők.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítéséhez külön kérelmet nem kell benyújtani, a többi kedvezmény érvényesítését azonban kérni kell. Az adókedvezményre vonatkozó nyilatkozato(ka)t a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kedvezmény nyilatkozatok érvényessége – fő szabály szerint – adott adóévre vonatkozik (a benyújtás időpontjától kezdve), így –három kedvezmény kivételével – adóévenként új nyilatkozatot kell tenni. A négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény folytatólagos adóelőleg-nyilatkozattal is érvényesíthető, azaz a magánszemély kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.
A nyilatkozatot első ízben az ellátás iránti kérelemmel együtt lehet benyújtani, majd ezt követően, ha a foglalkoztató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, akkor elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető „Hiánypótlás/Nyilatkozat Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátás Ügyben (EB_HIANYP_02)” elnevezésű űrlap mellékleteként is benyújtható(k) a kormányhivatalhoz. Az ügyazonosító mezőben azt a számsort kell beírni, amely az ellátást megállapító határozat (vagy az ellátással összefüggésben kapott egyéb dokumentum) bal felső sarkában szerepel (amennyiben ez a szám nem áll rendelkezésre, az ügyazonosító mezőt nullákkal kell feltölteni). Amennyiben a nyilatkozat az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (https://onya.nav.gov.hu/) kerül kitöltésre és onnan online kerül beküldésre, úgy a „Nyilatkozatot adó magánszemély kifizetőjének, munkáltatójának megnevezése” c. mezőben az ellátást megállapító kormányhivatalt kell feltüntetni, valamint a nyomtatványt is a kormányhivatal részére kell elektronikusan megküldeni.
Az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok, valamint további tudnivalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán (https://nav.gov.hu/) érhetők el.
Kapcsolódó nyomtatványok (3)
Jogszabályok
Az ellátás iránti kérelmet
-
a foglalkoztatóhoz,
-
egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén elektronikus úton a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz, budapesti vagy pest vármegyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához
kell benyújtani.
Az elektronikus ügyintézésről bővebben itt olvashat.