Európai Uniós tisztviselők nyugdíjbiztosítási átutalása és visszautalása

Nyugdíjtranszfer

Mit jelent a nyugdíjtranszfer?

A nyugdíjtranszfer eljárás biztosítja az Európai Unió intézményeibe kinevezett magyar tisztviselők vagy alkalmazottak számára, hogy az uniós intézmény saját nyugdíjrendszerében felhalmozott befizetéseinek a magyar Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő visszautalását, illetve a magyar nyugdíjrendszerben szerzett nyugdíjjogosultságoknak az uniós intézmény nyugdíjrendszerébe történő átutalását, továbbá az így átutalt befizetéseknek megfelelő nyugdíjbiztosítási jogszerzés megállapítását.

A nyugdíjtranszfer eljárásra az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló – többször módosított – 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Személyzeti Szabályzat) biztosít lehetőséget.

Az eljárás magyarországi jogszabályi feltételeit az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Transzfer törvény), és a végrehajtására kiadott 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

A nyugdíjtranszfer típusai:

  • nyugdíjbiztosítási átutalás,
  • nyugdíjbiztosítási visszautalás.

Ki kezdeményezhet nyugdíjtranszfer eljárást?

Nyugdíjtranszfer eljárást valamely uniós szervezetbe kinevezett tisztviselő vagy uniós alkalmazott kezdeményezhet, továbbá az a hozzátartozó, aki az uniós tisztviselő vagy alkalmazott jogán ellátásra jogosult.

Hogyan kell kezdeményezni a nyugdíjtranszfert?

A nyugdíjbiztosítási járulékok átutalására, illetve az európai uniós befizetések visszautalására irányuló kérelmet nem a magyar nyugdíjbiztosítási szervhez, hanem az Európai Közösség nyugdíjrendszeréhez kell benyújtani, az általa meghatározott formában.

A közösségi nyugdíjszerv (a továbbiakban: PMO) elérhetősége:

név: European Commission PMO.2.002 Pension Unit

cím: 41 Avenue de Tervueren,

B-1049 Brussels, Belgium

Melyik magyar nyugdíjszerv folytatja le a nyugdíjtranszfer eljárást?

Az uniós tisztviselő nyugdíjtranszferre irányuló kérelmét a PMO továbbítja a szolgálati idő szerzésének helye szerinti ország kijelölt nyugdíjbiztosítási szerve részére.

Magyarországon a nyugdíjtranszfer eljárásokat - a PMO és a kérelmező közreműködésével - Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le.

A kérelem beérkezését követően Budapest Főváros Kormányhivatala huszonöt napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatlap megküldésére.

Ezt követően a kérelemnek megfelelően határozatban kerül meghatározásra az átutalható magyar járulék és adó összege vagy a visszautalás alapján elismerhető magyar szolgálati idő tartama, és a majdani magyarországi nyugdíj megállapítás során figyelembe vehető kereseti adatok.

Nyugdíjbiztosítási átutalás

A nyugdíjbiztosítási átutalás során a Magyarországon levont járulék és adó összege kerül átutalásra az európai uniós tisztviselők és alkalmazottak nyugdíjrendszerébe. Ha az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztár tagja, a magánnyugdíjpénztári egyéni számla egyenleg összege is átutalásra kerül. Az átutalt összeg alapján az uniós nyugdíjrendszerben öregségi nyugdíjra jogosító biztosítási idő kerül jóváírásra.

A nyugdíjbiztosítási átutalást a Személyzeti Szabályzat alapján az uniós szervezetbe történő kinevezéskor, vagy a jogviszony fennállása során lehet az erre irányuló kérelem PMO részére történő benyújtásával kezdeményezni.

A nyugdíjbiztosítási átutalás lehetséges eseteire, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információk érdekében a kinevezés szerinti uniós szervhez kell fordulni.

A magyar Nyugdíjbiztosítási Alap terhére teljesíthető nyugdíjbiztosítási átutalás kizárólag a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján, valamint a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel érintett ellátások folyósítása alapján elismert járulékfizetéssel szerzett magyar szolgálati időt érinti. Ilyen lehet például a munkaviszonnyal, az egyéni, vagy társas vállalkozóként szerzett szolgálati idő, rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás, munkanélküliség esetére járó ellátások, GYES, GYED, GYOD, ápolási díj folyósításának időtartama.

Az olyan magyar szolgálati idő, amely nem kötelező járulékfizetésen alapul, továbbra is magyar öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati időként a magyar társadalombiztosítási rendszerben marad. Ilyen időszak lehet például a magyar szolgálati időnek tekintendő tanulmányi idő, a sorkatonai szolgálat időtartama, az 1998. előtti fizetés nélküli szabadság első 30 napja.

Ha a nyugdíjbiztosítási átutalást követően további magyar szolgálati idő szerzésére kerül sor, ismételten lehet kérni a nyugdíjbiztosítási átutalást.

Ki nem jogosult nyugdíjbiztosítási átutalásra?

Nyugdíjbiztosítási átutalásra az alábbi személyek nem jogosultak:

  • az az uniós tisztviselő vagy alkalmazott, akinek a részére magyar öregségi nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot vagy átmeneti bányászjáradékot állapítottak meg vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.
  • az uniós tisztviselő vagy alkalmazott hozzátartozója, abban az esetben, ha az uniós tisztviselő, illetve alkalmazott után magyar özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti özvegyi nyugdíjat, baleseti árvaellátást, baleseti szülői nyugdíjat állapítottak meg vagy magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást nyújtottak.

Milyen jogkövetkezményekkel jár a nyugdíjbiztosítási átutalás?

A nyugdíjbiztosítási átutalást követően az átutalással érintett magyar szolgálati idő a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásból törlésre kerül, annak tartamát egy későbbi magyar nyugdíj megállapítása során nem lehet figyelembe venni, az uniós nyugdíjrendszerben azonban az átutalt összegnek megfelelő, nyugdíjra jogosító szolgálati idő és jövedelem kerül elismerésre.

Hogyan kerül meghatározásra az átutalásra kerülő összeg?

Az átutalásra kerülő összeg meghatározása során először a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései alapján meg kell határozni annak a szolgálati időnek a tartamát, és a hozzá tartozó keresetet és jövedelmet, amelyre nézve az átutalás teljesíthető.

A keresetként, illetve jövedelemként a járulékfizetés alapjául szolgáló valamennyi kereset és jövedelem számít, azzal, hogy a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a járulékfizetési felső határnak megfelelő összeget lehet figyelembe venni.

Az egyes évekre meghatározott összeg a nyugellátások megállapítása során alkalmazott, az átutalás évében érvényes valorizációs szorzószámok alkalmazásával kerül kiszámításra.

Ha a kérelmező magánnyugdíjpénztár tagja, a nyugdíjbiztosítási átutalás során a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlájának egyenlege is átutalásra kerül.

A nyugdíjbiztosítási átutalás összege forintban kerül meghatározásra és átutalásra.

Budapest Főváros Kormányhivatala határozatban állapítja meg a nyugdíjbiztosítási átutalás összegét és a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett magyarországi szolgálati idő tartamát, melyről az kérelmezőt és a PMO-t is értesíti.

Ezt követően az uniós intézmény megkeresésére a kérelmezőnek meg kell erősíteni az átutalásra irányuló szándékát. Amennyiben a kérelmező a határozat kiadását követően eláll a nyugdíjbiztosítási átutalásra irányuló szándékától, az átutalás teljesítésére nem kerül sor.

A nyugdíjbiztosítási átutalás teljesítésére a határozat végrehajthatóvá válását követő 20 napon belül, magánnnyugdíjpénztári átutalás esetén, a magánynyugdíjpénztár Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását követő 15 napon belül kerül sor.

A határozat akkor válik végrehajthatóvá, ha a PMO Budapest Főváros Kormányhivatala részére megerősíti a kérelmező átutalásra irányuló döntését. A végrehajthatóvá válás időpontjáról a kérelmező, a PMO, illetve magánnyugdíjpénztári tagság esetén az érintett magánnyugdíjpénztár is értesítésre kerül.

Nyugdíjbiztosítási visszautalás

A nyugdíjbiztosítási visszautalást követően az uniós nyugdíjrendszerből a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg alapján nyugdíjra jogosító magyar szolgálati idő, és járulékalapot képező kereset kerül jóváírásra a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban.

Milyen következményekkel jár a nyugdíjbiztosítási visszautalás?

A járulékok uniós nyugdíjrendszerből magyar Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő visszautalását követően az uniós rendszerben szerzett szolgálati idő törlésre kerül, ezért a későbbiekben az uniós nyugdíjrendszerben nem lehet nyugdíjat megállapítani. A visszautalt összeg alapján a magyar nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban magyar nyugdíjra jogosító szolgálati idő és kereset kerül elismerésre.

Hogyan számolják ki a jóváírható magyar szolgálati időt?

Főszabály szerint magyar szolgálati időként a PMO által igazolt időtartamot kell a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba felvezetni.

Kivételt képez az az eset, ha az uniós tisztviselő ugyanarra a napra a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt (a továbbiakban: átfedő idő), mivel az adott nap csak egyszeresen vehető figyelembe.

Abban az esetben, ha a PMO által közölt szolgálati idő valamely naptári évére a beszámított jövedelem havi összege nem éri el az adott év január 1-jén Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér összegét, szolgálati időként csak a PMO által igazolt szolgálati idő arányos részét lehet magyar szolgálati időként nyilvántartásba venni. Ebben az esetben a magyar szolgálati idő tartama kevesebb lesz a PMO által közölt szolgálati időnél.

Hogyan számolják ki a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet?

A jóváírásra kerülő magyar szolgálati időhöz tartozó, a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető keresetet, jövedelmet a PMO által közölt visszautalás összege alapján, a Transzfer törvény 1. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével Budapest Főváros Kormányhivatala határozza meg.

2013. január 1-jét megelőző időszakra csak a járulékfizetési felső határnak megfelelő összeget lehet járulékalapot képező keresetként, jövedelemként figyelembe venni. 2013. január 1-je előtti átfedő idő esetén a járulékfizetési felső határ összegét az átfedéssel érintett napok arányában csökkenteni kell.

Ha az uniós tisztviselő, a nyugdíjbiztosítási visszautalást megelőzően nyugdíjbiztosítási átutalással élt, a beszámított jövedelem úgy kerül meghatározásra, mintha az átutalásra nem került volna sor. Ebben az esetben az eredeti magyar szolgálati idő és az ahhoz tartozó járulékalap kerül ismételten rögzítésre.

Mi történik a Nyugdíjbiztosítási Alapot meg nem illető visszautalt összeggel?

Ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege magasabb, mint a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, a fennmaradó összeg a kérelmező nyilatkozata szerint:

  • önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban vezetett egyéni számlára,
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe tagi kiegészítésként, vagy
  • nyugdíj-előtakarékossági számlára

kerül átutalásra.

A fennmaradó összegre vonatkozó nyilatkozatot a visszautalásra vonatkozó adatlapon kell közölni. Amennyiben erre nem került sor, Budapest Főváros Kormányhivatala 90 napos határidő előírásával nyilatkozattételre szólítja fel a kérelmezőt. Ha a kérelmező 90 napon belül nem nyilatkozik a fennmaradó összeg felhasználásának módjáról, az a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

Eljárás nyugdíjbiztosítási visszautalás esetén

Budapest Főváros Kormányhivatala a PMO által kiadott igazolás alapján határozatban dönt az elismerhető magyar szolgálati idő tartamáról, és a majdani magyar nyugdíj megállapítás során, naptári évenként figyelembe vehető kereset, jövedelem összegéről. A határozat a kérelmező és a PMO részére is megküldésre kerül. A kérelmezőnek ebben az esetben is meg kell erősítenie a visszautalásra irányuló szándékát. Amennyiben a kérelmező a határozat kiadását követően eláll a nyugdíjbiztosítási visszautalásra irányuló szándékától, a visszautalás teljesítésére nem kerül sor.

A visszautalás teljesülése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedik a határozatban megállapított szolgálati idő és kereseti adatok nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban történő rögzítése, illetve az esetlegesen fennmaradó összegnek a kérelmező választása szerinti átutalása érdekében.