Magyar Államkincstár

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, amennyiben az elhunyt (jogszerző) öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Az özvegyi nyugdíj megállapítása kérelemre történik.  

Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg. Ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően állapítható meg, az arra jogosító feltételek fennállása esetén.

Az élettárs milyen feltételekkel jogosult özvegyi nyugdíjra?

 Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha az elhunyttal annak haláláig

• egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek és gyermekük született, vagy
• megszakítás nélkül tíz év óta éltek együtt.

Nem lehet jogosult özvegyi nyugdíjra az az élettárs, aki az együttélés alatt özvegyi nyugdíjban részesült.

Hogyan kell igazolni az élettársi együttélést?

Az együttélést jogszabály alapján bizonyítottnak kell tekinteni, ha az élettársak a jogosultság elismeréséhez szükséges időtartamban azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeztek, és az együttélés ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Azt, hogy az elhunyttal azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az élettárs elsősorban hatósági igazolvánnyal (pl. lakcímkártya) vagy kormányablak által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja.

Azonos lakó-, illetve tartózkodási hely hiányában az élettársi kapcsolat fennállását egyéb hitelt érdemlő módon, például tanúnyilatkozattal (az élettársi közösség megvalósulására utaló magán- vagy közokirat) lehet bizonyítani.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő személy milyen feltételekkel jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az elvált, továbbá a házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Ezt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

A házastárs milyen feltételekkel jogosult özvegyi nyugdíjra, ha az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt?

Ha a házasságkötésre az elhunyt házastárs öregségi nyugdíjkorhatára betöltése után kerül sor, akkor a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötését követően legalább öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastársat (bejegyzett élettársat, elvált, vagy különélő házastársat, élettársat) életkorára, egészségi állapotára és arra tekintet nélkül megilleti, hogy van-e árvaellátásra jogosult gyermeke.

Milyen mértékű az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy évig folyósítható.

Ettől eltérően amennyiben az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult

• másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, ha
• fogyatékos, illetve tartósan beteg - azaz magasabb összegű családi pótlékra jogosító - gyermeket tart el, akkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Az, aki a jogszerző halálakor

• betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, vagy
• megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha ezek a feltételek az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkeznek.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?

Ha az özvegy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül, akkor az özvegyi nyugdíj a 60 százaléka annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette volna.

Ha azonban az özvegy öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, akkor 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj állapítható meg.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt újabb házasságot köt.

A megváltozott munkaképesség címén megállapított özvegyi nyugdíj akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

Hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?

Az özvegyi nyugdíj iránti igény elektronikus ügyintézés keretében a magyarorszag.hu weboldalon a „Nyugdíj” témacsoport „Ellátások igénylése” kategória alatt, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtható be. Nem nyugdíjas elhalálozása esetén az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz, az „Özvegyi nyugdíj iránti igény, ha az elhunyt még nem volt nyugdíjas” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani. Ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült, az ellátás megállapítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani az „Özvegyi nyugdíj iránti igény, ha az elhunyt nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült” elnevezésű nyomtatványon.  

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A kérelemhez javasoljuk mellékelni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát (vagy az elhunyt személyt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírói végzést), illetve a házassági anyakönyvi kivonatot (vagy a bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonatot).

Megváltozott munkaképességű igénylő esetén mellékelni kell az egészségi állapotát minősítő, rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakhatósági állásfoglalást. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, az egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutalót, továbbá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az orvosszakértői szerv által nem hozzáférhető orvosi dokumentumait. Az orvosi iratok az eeszt.gov.hu honlapon elektronikus azonosítást követően ellenőrizhetők, az iratokhoz való hozzáférés pedig az „Önrendelkezés” menüpontban módosítható.

Árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén igényelt özvegyi nyugdíj esetén kérjük mellékelni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

Fogyatékkal élő vagy tartósan beteg 18 éven aluli gyermek esetében a családtámogatási kifizetőhely vagy a családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatal magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot alátámasztó igazolását, vagy az 5/2003. (II. 19. ESzCsM rendelet alapján kiállított szakorvosi igazolást. A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében, amennyiben rendelkezésre áll,  csatolja a gyermek megváltozott munkaképességét, magasabb összegű családi pótlékra, vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságát alátámasztó rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakvéleményt illetve szakhatósági állásfoglalást, vagy a családtámogatási kifizetőhely, illetve a családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatal által kiállított dokumentumot. Ennek hiányában a gyermek egészségi állapota vizsgálatának kezdeményezése érdekében – amennyiben az árvaellátás iránti igény során nem került megküldésre – kérjük csatolja az árva egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutalót, továbbá az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) az orvosszakértői szerv által nem hozzáférhető orvosi dokumentumait. Az orvosi iratok az eeszt.gov.hu honlapon elektronikus azonosítást követően ellenőrizhetők, az iratokhoz való hozzáférés pedig az „Önrendelkezés” menüpontban módosítható.”

Ha az elvált, vagy házastársától legalább egy éve külön élő igénylő az elhunyttól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg, az erről szóló okiratot (közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat, bírósági határozat) a kérelemhez csatolni kell.