Egyéb ellátások

Rokkantsági járadék

Ki jogosult rokkantsági járadékra?

A rokkantsági járadékra az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár jogosult, akinek:

  • a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és folyamatosan fennálló egészségkárosodása legalább 70 % - os mértékű, és

nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül.

A járadék megállapításának tehát nem feltétele, hogy az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati idővel rendelkezzen.

A rokkantsági járadék megállapításának nem akadálya:

  • ha a kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  • ha a kérelmező jogán családi pótlékot folyósítanak, vagy
  • ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Rokkantsági járadékra nem jogosult az a személy, aki nem Magyarországon, hanem valamely Európai Uniós országban, vagy Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban él.

Hogyan kell igényelni a rokkantsági járadékot?

A rokkantsági járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, a „Rokkantsági járadék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni.

Az igényt személyesen, postán és elektronikus úton is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest postacímet kell ráírni.

Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon a „Nyugdíj” > „Ellátások igénylése” pontban elérhető „Rokkantsági járadék iránti igény” nyomtatványon nyújthatják be a járadék iránti igényüket.

A kormányhivatalok elérhetőségei a https://kormanyhivatalok.hu weboldalon találhatóak.

Mit kell mellékelni a rokkantsági járadék igényhez?

Ha rendelkezésre áll, akkor a kérelemhez csatolni kell az egészségkárosodás mértékének igazolására az orvosszakértői szerv hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását.

Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor az alábbiakban felsorolt, az egészségi állapot megállapításához szükséges iratokat kell csatolni:

  • háziorvosi beutalót, amely egészségi állapotára, gyógykezelésére vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazza és a munkaképesség-változás véleményezése céljából került kiállításra,
  • a gyógykezelést és aktuális állapotot bemutató kezelőorvosi véleményt,
  • kórházi zárójelentést, szakorvosi leleteket.

 Az egészségkárosodás mértékének megállapítását a nyugdíj-megállapító szerv kezdeményezi az igénylő által csatolt orvosi iratok alapján az orvos szakértői szervtől. Orvos szakértői szervként a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti kormányhivatal jár el.

Mennyi idő alatt állapítják meg a rokkantsági járadékot?

Az ügyintézési határidő 60 nap.

A megállapított rokkantsági járadékot a döntés kiadását követő 13 napon belül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Mikortól állapítható meg a rokkantsági járadék?

A rokkantsági járadék visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg, ha azon a napon a járadék jogosultsági feltételei teljesülnek.

Mennyi a rokkantsági járadék összege?

A rokkantsági járadék fix összegű ellátás, melynek összege a nyugdíjemelésről szóló kormányrendeletek alapján emelkedik.

A rokkantsági járadék havi összege  2024. január 1-től  58.830,- Ft.

Mikor szűnik meg a járadékra jogosultság?

Ha az ellátásban részesülő személy egészségkárosodása végleges, akkor a rokkantsági járadék élete végéig megilletheti. Ilyen esetben akkor szűnik meg a járadékra való jogosultság, ha öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás kerül a járadékban részesülőnek megállapításra.

Ha a járadékban részesülő egészségkárosodása az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján nem végleges, akkor a rokkantsági járadékot megállapító határozatban meghatározott időpontban az egészségi állapot felülvizsgálatát el kell végezni, és ennek eredményétől függ a járadék további folyósítása. A felülvizsgálat eredménye alapján akkor szűnik meg a rokkantsági járadékra való jogosultság, ha a járadékos egészségkárosodásának mértéke már nem éri el a 70 %-ot.

A rokkantási járadék folyósítása megszűnik, ha a járadékos Magyarországról az EU valamely országába átköltözik.

Mit kell tenni, ha nem ért egyet a határozattal?

Fellebbezésre nincs lehetőség. Ha a határozat jogszabálysértő, vagy a rokkantsági járadék elutasítása esetén nem ért egyet az egészségkárosodás mértékével, akkor 30 napon belül kereset benyújtásával lehet kérni, hogy a döntést vizsgálja felül a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiummal működő törvényszék.

A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is előterjeszthető a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a „Jogorvoslat” témacsoportban a „Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása.” ügytípust kell kiválasztani.

A rokkantsági járadék folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettség

A már megállapított járadékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyhóban folyósítja.

Mivel a rokkantsági járadék nem folyósítható annak, aki valamely Európai Uniós országban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban él, ezért a 90 napot meghaladó külföldi tartózkodást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni.