Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának az a célja, hogy az állam egyes feladatait részben az államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozza. Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának további fontos feltétele, hogy bevételei részben államháztartáson kívülről származó - törvényben meghatározott - források (járulékok, hozzájárulások, bírságok, vagy egyéb befizetések formájában) legyenek, közvetlenül hozzárendelve az alap működéséhez.
Elkülönített állami pénzalapot kizárólag törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni:
- az alap rendeltetését,
- az alap bevételi forrásait,
- az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint
- az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert.
Jelenleg 5 alap létezik:
- a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
- a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap,
- a Nemzeti Kulturális Alap,
- a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap,
- a Bethlen Gábor Alap.
Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének teljesítését bemutató - a Letölthető dokumentumok között elérhető - mérlegek tartalmazzák:
- a tárgyévi előirányzatokat;
- az év elejétől az adott hónap végéig történt teljesítéseket;
- a teljesítéseknek az előirányzatokhoz mért százalékos arányát.