Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának az a célja, hogy az állam egyes feladatait részben az államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozza. Az elkülönített állami pénzalap létrehozásának további fontos feltétele, hogy bevételei részben államháztartáson kívülről származó - törvényben meghatározott - források (járulékok, hozzájárulások, bírságok, vagy egyéb befizetések formájában) legyenek, közvetlenül hozzárendelve az alap működéséhez.

Elkülönített állami pénzalapot kizárólag törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni:

  • az alap rendeltetését,
  • az alap bevételi forrásait,
  • az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint
  • az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert.

Jelenleg 5 alap létezik:

  • a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,
  • a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap,
  • a Nemzeti Kulturális Alap,
  • a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap,
  • a Bethlen Gábor Alap.

Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének teljesítését bemutató - a Letölthető dokumentumok között elérhető - mérlegek tartalmazzák:

  • a tárgyévi előirányzatokat;
  • az év elejétől az adott hónap végéig történt teljesítéseket;
  • a teljesítéseknek az előirányzatokhoz mért százalékos arányát.