Betegség

Gyermekápolási táppénz - GYÁP

Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?

A biztosított társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén lehet jogosult gyermekápolási táppénzre. Amennyiben a beteg gyermek 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

A gyermekápolási táppénzre való jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három feltétele van: 

  • a fennálló biztosítási jogviszony,
  • a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
  • az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül: 

  • az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
  • a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot.

A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha:

  • vér szerinti vagy örökbefogadó szülő,
  • a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
  • nevelőszülő,
  • helyettes szülő,
  • gyám, továbbá
  • ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz?

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

  • aki hajadon, nőtlen, özvegy,
  • elvált szülők esetében az a szülő, aki a közös gyermek tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot,
  • a házasság felbontása nélkül a házastársától külön élő azon szülő, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, kivéve, ha élettársa van,
  • az egyéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén, a gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számának meghatározása szempontjából a közös szülői felügyeleti jogot gyakorló elvált szülők egybehangzó nyilatkozata alapján a nyilatkozatuk szerinti szülő, a közös gyermeküknek a válást követő születésnapjától, 
  • aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban,
  • azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
  • akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
  • akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
  • akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
  • akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) – a fenti felsorolás 6-10 pontja szerinti – egészségi állapotára tekintettel egyedülállónak minősül.

Az egyéves vagy annál idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapját megelőző napig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

  • A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár. 
  • Az 1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84, az egyedülálló szülőnek 168 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  • A 3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  • A 6 éves vagy annál idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapjától kezdődően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni, és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapját megelőző napig gyermekápolási táppénzre.

Ha a szülő több gyermeke egyidejűleg beteg, akkor minden gyermeke után jogosult gyermekápolási táppénzre?

Több gyermek egyidejű betegsége esetén a szülő választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.

Mennyi a gyermekápolási táppénz összege?

A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.

Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez?

Amennyiben gyermeke betegsége miatt igényel gyermekápolási táppénzt, az orvos által kitöltött keresőképtelenségről szóló igazolás mellett még ki kell tölteni a "Kérelem gyermekápolási táppénz iránt" elnevezésű nyomtatványt is.

Ha a gyermekápolási táppénzt elvált egyedülálló szülőként igényli, és a másik szülővel közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, ahhoz, hogy az egyedülálló szülőnek járó gyermekápolási táppénzes napoknak megfelelő időtartamra váljon jogosulttá az ellátásra, a kérelemhez minden esetben csatolni kell a „Nyilatkozat közös szülői felügyeleti jog gyakorlása esetén gyermekápolási táppénz megállapításához” elnevezésű nyomtatványt. Ezt a nyilatkozatot mindkét szülőnek alá kell írnia, és a „4. Nyilatkozat érvényessége” rovatban közölt időtartamig érvényes.

 

Hová és meddig lehet benyújtani a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?

Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalhoz, budapesti és pest vármegyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: kormányhivatal) kell benyújtani.

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt. 

Hol történik az ellátás elbírálása?

A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet (a biztosítási jogviszony fennállása alatt), amennyiben a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően benyújtott kérelmeket a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.

Mennyi idő alatt bírálják el a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezésétől számított 8 nap, feltéve, hogy a gyermekápolási táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.

Hogyan lehet adókedvezményt érvényesíteni az ellátásból?