Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott, és a költségvetés biztosította anyagi keretek között az általános szabályoktól eltérően, méltányosságot gyakorolva táppénzt, gyermekápolási táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat állapítson meg.

Táppénz

A biztosított részére méltányosságból táppénzt az alábbi esetekben lehet megállapítani.

Rövid biztosításban töltött idő esetén:

Ha a biztosítási jogviszonnyal rendelkező igénylő a táppénzre való jogosultság első napját megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelenség időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát.

A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz összege nem lehet magasabb a biztosítási idő figyelembevételével meghatározott mértéknél (60 % vagy 50 %) és a táppénz napi maximalizált összegénél (a táppénz naptári napi összege a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2026-ban a 322.800,-Ft) kétszeresének a harmincad része 21.520,-Ft).

A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet (365 napot).

A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát újabb keresőképtelenség esetén az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani, és az együttes időtartam az egy évet nem haladhatja meg. Amennyiben a keresőképtelenség igazolhatóan az egészségügyi ellátás SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódó felfüggesztése okán egy éven túl is fennáll, a táppénz méltányosságból a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb hatodik hónap végéig folyósítható.

A kérelemhez csatolni kell:

  • „Orvosi igazolás keresőképtelen állományról", „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű, orvos által hitelesített igazolásokat,
  • a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező a táppénz ellátásra nem jogosult,
  • a kezelőorvos javaslatát, az „Orvosi javaslat táppénz, gyermekápolási táppénz folyósításának méltányosságból történő engedélyezéséhez” elnevezésű nyomtatványt,
  • a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt,
  • valamint a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódó hosszan tartó keresőképtelenség okán méltányosságból igényelt táppénz esetén csatolnia kell az egészségügyi szolgáltató arra vonatkozó igazolását, hogy a kérelmező keresőképtelensége és az egészségügyi ellátás felfüggesztésének ok-okozati összefüggése fennáll.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a közös háztartásban lakók számát,
  • nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:

  • a kérelmező biztosításban töltött idejét,
  • a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
  • a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,
  • táppénz esetén az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.

Gyermekápolási táppénz

A biztosított részére méltányosságból gyermekápolási táppénzt az alábbi esetekben lehet megállapítani.

Rövid biztosításban töltött idő esetén

  • Ha a biztosított a gyermek életkora szerint meghatározott gyermekápolási napok számánál kevesebb biztosításban töltött idővel rendelkezik.

Gyermekápolási táppénzes napok kimerítése esetén

  • Az 1 és 12 év közötti gyermekek esetében, ha a biztosított szülő a gyermek életkorához kötött, jogszabályban meghatározott gyermekápolási táppénzre való jogosultsági idejét kimerítette. A 12 év alatti gyermek ápolására vonatkozó gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban a jogszabályban meghatározott jogosultsági idő lejártát követő naptól lehet megállapítani.

12-ik életévét betöltött gyermek jogán igényelhető táppénz

  • Ha a biztosított szülő a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kórházi kezelése időtartamára, amennyiben a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a táppénz naptári napi maximum összegét (a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét).

A kérelemhez csatolni kell:

  • „Orvosi Igazolás keresőképtelen állományról", „Igazolás a szülő részére, a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról” elnevezésű, orvos által hitelesített igazolásokat,
  • a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult (kivéve a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét),
  • a kezelőorvos javaslatát, az „Orvosi javaslat a táppénz gyermekápolási táppénz folyósításának méltányosságból történő engedélyezéséhez” elnevezésű nyomtatványt,
  • és a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt,

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a közös háztartásban lakók számát,
  • nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:

  • a kérelmező biztosításban töltött idejét,
  • a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
  • a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,
  • táppénz esetén az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.

Csecsemőgondozási díj

Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj megállapításához szükséges előzetes (a gyermek születését megelőző két évben) 365 nap biztosítási idővel, úgy a kormányhivatalnak lehetősége van a jogszabályi keretek között méltányosságot gyakorolni és megállapítani a csecsemőgondozási díjat.

A méltányosságból engedélyezhető csecsemőgondozási díj folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, azonban a méltányosságból megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2026-ban a 322.800,-Ft) kétszeresének harmincad részét (2026-ban 21.520,-Ft)

A méltányosságból megállapított ellátás időtartama csecsemőgondozási díj esetében sem haladhatja meg a szülési szabadságnak megfelelő időtartamot (168 nap).

A kérelemhez csatolni kell:

  • a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező a csecsemőgondozási díj ellátásra nem jogosult.

A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a közös háztartásban lakók számát,
  • nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:

  • a kérelmező biztosításban töltött idejét,
  • a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
  • a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit.

Gyermekgondozási díj

Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik a gyermekgondozási díj megállapításához szükséges előzetes (a gyermek születését megelőző két évben) 365 nap biztosítási idővel, úgy a kormányhivatalnak lehetősége van a jogszabályi keretek között méltányosságot gyakorolni és megállapítani a gyermekgondozási díjat.

A nevelőszülői jogviszony alapján a nevelt gyermekre tekintettel, a hallgatói jogviszony alapján, valamint nagyszülő által igényelt gyermekgondozási díj vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

A méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, azonban a méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj összege sem haladhatja meg a minimálbér (2026. évben 322.800,- Ft) kétszeresének 70%-át, azaz a havi bruttó 451.920,- Ft-ot.

A gyermekgondozási díj tekintetében legfeljebb a gyermek 2. életévének (ikergyermekek esetén a gyermek 3. életévét) betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni.

A kérelemhez csatolni kell:

  • a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező a gyermekgondozási díj ellátásra nem jogosult.

A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a közös háztartásban lakók számát,
  • nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:

  • a kérelmező biztosításban töltött idejét,
  • a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
  • a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelem benyújtása, elbírálása és az ellátás folyósítása

A méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani.

A kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el abban az esetben is, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

A foglalkoztatónak a kérelem elbírálásához szükséges  „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01)” elnevezésű nyomtatványt kell kitöltenie. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.

A méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti igényt az igénybejelentés napjától számítva legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni.

A kormányhivatal a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás megállapítása során hozott határozatban rendelkezik a folyósítás időtartamáról és naptári napi összegéről.

A megállapított méltányossági pénzbeli ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.