Magyar Államkincstár

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,

• az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, 
• legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy biztosítási jogviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. 

A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális táppénzre való jogosultságot megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy

1. a biztosított saját vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e, 
2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje, 
3. a táppénzre való jogosultságot megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye". 

1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén.
2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja

• • a táppénzre jogosultság időtartamát, 
  • a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet és 
  • a táppénz százalékos mértékét. 

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (a diplomás GYED kivételével), az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

Amennyiben a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van olyan biztosítási jogviszony ami megszűnt, vagy szünetel, akkor az ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt, vagy az ellátásra való jogosultság kezdő napján szünetelő biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a táppénzre való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

A fennálló biztosítási jogviszonyhoz abban az esetben is hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszony azon időtartamát, amely alatt a fennálló jogviszonyban a biztosítás szünetelt, ha a megszűnt biztosítási jogviszony nem az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját megelőzően szűnt meg.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.

Amennyiben a biztosított több egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához külön-külön hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt, vagy szünetelő biztosítási jogviszonyból származó napokat.

3. Táppénz-előzmény

Ha a biztosított betegsége miatt válik keresőképtelenné és a táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre való jogosultság időtartamába be kell számítani. Ugyancsak be kell számítani az egy éven belüli azon időtartamot, amikor a biztosított a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti díjazásban részesült.

Amennyiben a biztosított nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltják, hatóságilag elkülönítik, továbbá járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, az ezen okok miatt fennáll keresőképtelensége esetén a táppénzre való jogosultság elbírálása során táppénz-előzmény számítására nem kerül sor.

Nem vehetők figyelembe táppénz-előzményként azok a napok, amelyekre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén

Aki a táppénzre való jogosultságot közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt egy évnél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kaphat.

Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:

• 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
• iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

Táppénz folyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha

• a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
• a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő, felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá,
• a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve
• a gyógyulását tudatosan késlelteti.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a törvényben meghatározott időszakra a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Az igénylő a táppénzről szóló döntés véglegessé válását (amennyiben a táppénz elbírálásakor jogszabályi felhatalmazás alapján határozathozatalra nem került sor, akkor a táppénz folyósításának, kézhezvételének a napját) követő 30  napon belül benyújtott kérelme alapján – az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően – a táppénz összegének megállapításánál az  ellátásra való jogosultság kezdő  napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az  adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az  esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.

1. Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos– Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően - Tbj. 6. § szerinti - 180 nap folyamatos biztosítási idővel.
   • HA IGEN:Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
   • HA NEM:Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban - ide nem értve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült,a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb, azt kell folyósítani.

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

A naptári napi jövedelem megállapítása

A számítási időszakban bevallott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani. 

A táppénz mértéke és a táppénz naptári napi összegének maximuma

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

A táppénz mértéke:

• legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött időesetén a táppénz alapjának a 60%-a,
• 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának az 50%-a,
• kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül,

azzal, hogy a táppénz naptári napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2026-ban a 322.800,-Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a 21.520,- Ft-ot.