Magyar Államkincstár

A biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén lehet jogosult gyermekápolási táppénzre. Amennyiben a beteg gyermek 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

A gyermekápolási táppénzre való jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

• a fennálló biztosítási jogviszony,
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot.

A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha:

• vér szerinti vagy örökbefogadó szülő,
• a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
• nevelőszülő,
• helyettes szülő,
• gyám, továbbá
• ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy a gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

• aki hajadon, nőtlen, özvegy,
• elvált szülők esetében az a szülő, aki a közös gyermek tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot,
• a házasság felbontása nélkül a házastársától külön élő azon szülő, akinél a gyermek életvitelszerűen tartózkodik, kivéve, ha élettársa van,
• az egyéves vagy annál idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén, a gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok számának meghatározása szempontjából a közös szülői felügyeleti jogot gyakorló elvált szülők egybehangzó nyilatkozata alapján a nyilatkozatuk szerinti szülő, a közös gyermeküknek a válást követő születésnapjától, 
• aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
• akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Ha az egyik szülőt egyedülállónak kell tekinteni, ugyanazon gyermekre tekintettel a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve azon szülőt, aki a maga vagy házastársa (élettársa) – a fenti felsorolás 6-10 pontja szerinti – egészségi állapotára tekintettel egyedülállónak minősül.

Az egyéves vagy annál idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapját megelőző napig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár. 
• Az 1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84, az egyedülálló szülőnek 168 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
• A 3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  
• A 6 éves vagy annál idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapjától kezdődően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni, és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapját megelőző napig gyermekápolási táppénzre.

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások adóköteles jövedelemnek minősülnek (a kifizetőnek személyi jövedelemadó előleget kell az ellátás bruttó összegéből levonnia), tehát az ellátások összegéből adókedvezmény (GYED esetében járulékkedvezmény is) vehető igénybe, melyek az alábbiak:
1.    négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2.    25 év alatti fiatalok kedvezménye
3.    30 év alatti anyák kedvezménye
4.    személyi kedvezmény
5.    első házasok kedvezménye
6.    családi kedvezmény

Amennyiben az ellátásban részesülő többféle adókedvezményre jogosult, a kedvezmények a fenti sorrendben érvényesíthetők.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítéséhez külön kérelmet nem kell benyújtani, a többi kedvezmény érvényesítését azonban kérni kell. Az adókedvezményre vonatkozó nyilatkozato(ka)t a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani. A kedvezmény nyilatkozatok érvényessége – fő szabály szerint – adott adóévre vonatkozik (a benyújtás időpontjától kezdve), így –három kedvezmény kivételével – adóévenként új nyilatkozatot kell tenni. A négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény folytatólagos adóelőleg-nyilatkozattal is érvényesíthető, azaz a magánszemély kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.

A nyilatkozatot első ízben az ellátás iránti kérelemmel együtt lehet benyújtani, majd ezt követően, ha a foglalkoztató nem működtet társadalombiztosítási kifizetőhelyet, akkor elektronikus úton, a személyre szabott ügyintézési felületen elérhető „Hiánypótlás/Nyilatkozat Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátás Ügyben (EB_HIANYP_02)” elnevezésű űrlap mellékleteként is benyújtható(k) a kormányhivatalhoz. Az ügyazonosító mezőben azt a számsort kell beírni, amely az ellátást megállapító határozat (vagy az ellátással összefüggésben kapott egyéb dokumentum) bal felső sarkában szerepel (amennyiben ez a szám nem áll rendelkezésre, az ügyazonosító mezőt nullákkal kell feltölteni).  Amennyiben a nyilatkozat az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (https://onya.nav.gov.hu/) kerül kitöltésre és onnan online kerül beküldésre, úgy a „Nyilatkozatot adó magánszemély kifizetőjének, munkáltatójának megnevezése” c. mezőben az ellátást megállapító kormányhivatalt kell feltüntetni, valamint a nyomtatványt is a kormányhivatal részére kell elektronikusan megküldeni.  

Az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok, valamint további tudnivalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán (https://nav.gov.hu/) érhetők el.