Magyar Államkincstár

Ha Ön biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben az Ön beteg gyermeke 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

Jó, ha tudja, hogy a gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

• a fennálló biztosítási jogviszony,
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot.

A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha:

• vér szerinti vagy örökbefogadó szülő,
• a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
• nevelőszülő,
• helyettes szülő,
• gyám, továbbá
• ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások

A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy Ön, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

• aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
• aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
• akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
• akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
• akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyéves vagy annál idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapját megelőző napig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár. 
• Az 1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84, az egyedülálló szülőnek 168 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
• A 3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
  
• A 6 éves vagy annál idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapjától kezdődően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni, és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapját megelőző napig gyermekápolási táppénzre.

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott, és a költségvetés biztosította anyagi keretek között az általános szabályoktól eltérően, méltányosságot gyakorolva gyermekápolási táppénzt állapítson meg.

A biztosított részére méltányosságból gyermekápolási táppénzt az alábbi esetekben lehet megállapítani.

Rövid biztosításban töltött idő esetén:

• Ha a biztosítási jogviszonnyal rendelkező igénylő a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát.

Gyermek betegsége esetén:

• Az 1 és 12 év közötti gyermekek esetében, ha a biztosított szülő a gyermek életkorához kötött, jogszabályban meghatározott gyermekápolási táppénzre való jogosultságát kimerítette. A 12 év alatti gyermek ápolására vonatkozó gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban a jogszabályban meghatározott jogosultsági idő lejártát követő naptól lehet megállapítani.
• Ha a biztosított szülő a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kórházi kezelése időtartamára, amennyiben a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.

A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a táppénz naptári napi maximum összegét (a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét).

A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát újabb keresőképtelenség esetén az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani és az együttes időtartam az egy évet nem haladhatja meg.

A kérelemhez csatolni kell:

• „Orvosi Igazolás keresőképtelen állományról", „Igazolás a szülő részére, a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról” elnevezésű, orvos által hitelesített igazolásokat,
• a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult (kivéve a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét),
• a kezelőorvos javaslatát,
• és a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt,
• továbbá, ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve ("Adatlap a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások igényléséhez társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére" elnevezésű nyomtatvány).

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a közös háztartásban lakók számát,
• nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:

• a kérelmező biztosításban töltött idejét,
• a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
• a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,
• táppénz esetén az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.

A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelmet az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal bírálja el és értesíti a kérelmezőt, valamint a foglalkoztatót az engedélyezett pénzbeli ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról. A méltányossági ellátást kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg, még akkor is, ha a kérelmező foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen nem lehet fellebbezni, a határozattal szemben közigazgatási pert lehet kezdeményezni a lakóhely/tartózkodási hely szerinti közigazgatási törvényszéknél.

Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A gyermek ápolása címén igényelt táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint - ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet - a Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.