Gyermekápolási táppénz - GYÁP
Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?
Ha Ön biztosított, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben az Ön beteg gyermeke 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.
Jó, ha tudja, hogy a gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.
A gyermekápolási táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
- a fennálló biztosítási jogviszony,
- a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
- az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.
Fontos, hogy a gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
- az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
- a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
- a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
Ahhoz, hogy beteg gyermeke után gyermekápolási táppénzben részesüljön, a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét, valamint a keresőképtelenség kódjaként az „5” kódot.
A pénzbeli ellátások tekintetében akkor minősül szülőnek, ha:
- vér szerinti vagy örökbefogadó szülő,
- a vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs,
- nevelőszülő,
- helyettes szülő,
- gyám, továbbá
- ha saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Közös háztartásban élő gyermek után járó ellátások
A közös háztartásban élő gyermek jogán gyermekápolási táppénzre mindegyik szülő külön-külön szerezhet jogosultságot a jogszabályban meghatározott időtartamra.
Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz?
A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy Ön, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.
A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:
- aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
- aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban,
- azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
- akinek a házastársa rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- akinek házastársa rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
- akinek házastársa a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-én részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában meghatározott feltételeknek,
- akinek házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyéves vagy annál idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapját megelőző napig terjedő időtartamra.
A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:
- A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
- Az 1 éves vagy annál idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84, az egyedülálló szülőnek 168 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
- A 3 éves vagy annál idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
- A 6 éves vagy annál idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapjától kezdődően – már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti felsorolás szerint igénybe vehető napokból le kell vonni, és csak a fennmaradó időtartamra jogosult a gyermek következő születésnapját megelőző napig gyermekápolási táppénzre.
Ha a szülő több gyermeke egyidejűleg beteg, akkor minden gyermeke után jogosult gyermekápolási táppénzre?
Több gyermek egyidejű betegsége esetén Ön választása szerint bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, azzal, hogy ugyanazon időtartamra csak 1 gyermek után folyósítható az ellátás.
Mennyi a gyermekápolási táppénz összege?
A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani.
Milyen dokumentumok szükségesek az igényléshez?
Amennyiben gyermeke betegsége miatt igényel gyermekápolási táppénzt, ügyeljen arra, hogy az orvos által kitöltött keresőképtelenségről szóló igazolás mellett még ki kell tölteni a "Nyilatkozat gyermek ápolása címén igényelt táppénz megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is.
Hová és meddig lehet benyújtani a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?
Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, önfoglalkoztató esetén a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivatalhoz, budapesti és pest vármegyei székhely esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: kormányhivatal) kell benyújtani.
Fontos, hogy az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a gyermekápolási táppénz iránti igényt.
Hol történik az ellátás elbírálása?
A gyermekápolási táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg gyermek szülőjének munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Mennyi idő alatt bírálják el a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a gyermekápolási táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
Az ellátásban részesülőnek milyen bejelentési kötelezettsége van?
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Ön, mint ellátásban részesülő szülő köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni, ha a gyermekápolási táppénz folyósításának ideje alatt az igénylő biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Kaphat-e gyermekápolási táppénzt a szülő, ha nincs elég biztosítási ideje?
A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott, és a költségvetés biztosította anyagi keretek között az általános szabályoktól eltérően, méltányosságot gyakorolva gyermekápolási táppénzt állapítson meg.
A biztosított részére méltányosságból gyermekápolási táppénzt az alábbi esetekben lehet megállapítani.
Rövid biztosításban töltött idő esetén:
- Ha a biztosítási jogviszonnyal rendelkező igénylő a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát.
Gyermek betegsége esetén:
- Az 1 és 12 év közötti gyermekek esetében, ha a biztosított szülő a gyermek életkorához kötött, jogszabályban meghatározott gyermekápolási táppénzre való jogosultságát kimerítette. A 12 év alatti gyermek ápolására vonatkozó gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban a jogszabályban meghatározott jogosultsági idő lejártát követő naptól lehet megállapítani.
- Ha a biztosított szülő a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kórházi kezelése időtartamára, amennyiben a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a táppénz naptári napi maximum összegét (a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét).
A biztosítási jogviszony fennállása alatt a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.
A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát újabb keresőképtelenség esetén az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani és az együttes időtartam az egy évet nem haladhatja meg.
A kérelemhez csatolni kell:
- „Orvosi Igazolás keresőképtelen állományról", „Igazolás a szülő részére, a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról” elnevezésű, orvos által hitelesített igazolásokat,
- a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult (kivéve a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy kórházi tartózkodása címén méltányosságból megállapítható táppénz esetét),
- a kezelőorvos javaslatát,
- és a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt,
- továbbá, ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve ("Adatlap a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások igényléséhez társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére" elnevezésű nyomtatvány).
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a közös háztartásban lakók számát,
- nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.
A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie:
- a kérelmező biztosításban töltött idejét,
- a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát,
- a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit,
- táppénz esetén az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat.
A méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások iránti kérelmet az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal bírálja el és értesíti a kérelmezőt, valamint a foglalkoztatót az engedélyezett pénzbeli ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról. A méltányossági ellátást kizárólag a kormányhivatal állapíthatja meg, még akkor is, ha a kérelmező foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen nem lehet fellebbezni, a határozattal szemben közigazgatási pert lehet kezdeményezni a lakóhely/tartózkodási hely szerinti közigazgatási törvényszéknél.
Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A gyermek ápolása címén igényelt táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell az orvosi igazolást a keresőképtelenségről, valamint javaslatot, orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét, a foglalkoztató rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot, valamint - ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet - a Központ által rendszeresített nyomtatványt kitöltve, a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére.
Mit kell tenni, ha az adatokban változás következik be?
Aki táppénzben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni 15 napon belül az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.
Ha a biztosított részére az ellátást a kormányhivatal állapította meg és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni az ellátást megállapító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.
Ezen kívül be kell jelenteni, ha az Ön adataiban változás következik be. A bejelentés megtételéhez nem kötelező nyomtatvány használata, azonban javasoljuk a letölthető anyagok között megtalálható "Adatváltozás bejelentése" elnevezésű adatlap kitöltését.
Mit lehet tenni, ha a döntéssel nem ért egyet a kérelmező?
Amennyiben nem ért egyet a kérelmező a pénzbeli ellátás iránti kérelme elbírálása során hozott döntéssel, akkor a döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
Kérelemre induló jogorvoslati eljárás – Közigazgatási per
Az ügyfél - az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
A bírósági felülvizsgálatot keresettel kell kérni. A keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.
A közigazgatási pert az első fokon eljárt hatóság ellen kell megindítani, ha az elsőfokú döntést a kormányhivatal hozta.
Amennyiben a döntést társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv ellen kell megindítani, de a keresetet a kifizetőhelyhez kell benyújtani.
Eljáró szerv a saját hatáskörében
Az eljáró szerv a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül is módosíthatja vagy visszavonhatja a jogszabálysértő döntését.
Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált döntés jogszabályt sért, a döntés közlésétől számított egy éven belül a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja az eljáró hatóság, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát nem sérti.
Szükséges-e választani az ellátások között?
A szülők közötti választás több gyermekre tekintettel
Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve táppénzre, csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.
Kivételt képez a gyermekápolási táppénz, amelyet - ha az arra való jogosultsági feltételek fennállnak - bármelyik szülő igénybe veheti, függetlenül attól, hogy ugyanazon vagy másik gyermek jogán a másik szülő már részesül valamilyen ellátásban.
Gyermekápolási táppénzre való jogosultság
A közös háztatásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.
Kapcsolódó nyomtatványok (19)
Elektronikus nyomtatványok
Foglalkoztatói igazolás
Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez
Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához
Jogszabályok
A benyújtással kapcsolatos információk a Tudnivalók fülön a "Hová és meddig lehet benyújtani a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?" alcím alatt találhatók.
Az elektronikus ügyintézésről bővebben itt olvashat.