A Kincstár története 1996-2016.
2017.
November 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) beolvadt a Magyar Államkincstárba. Az ONYF általános jogutódja a Kincstár. A Kincstár – az ONYF-fel ellentétben – nem a Nyugdíjbiztosítási Alap része, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében található. Ugyanakkor a Kincstárnak az Alappal és a nyugdíjbiztosítási feladatokkal kapcsolatos költségeit továbbra is az Alap finanszírozza. A korábbi Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) új szervezeti struktúrában a Magyar Államkincstár részeként a Társadalombiztosítás és családtámogatási elnökhelyettes irányítása alatt működött tovább.
2018.
A Kincstár 2018. január 1-jétől küldő oldalon is csatlakozott a GIRO Zrt. IG2 napközbeni többszöri elszámolásforgalmi rendszeréhez. Ettől az időponttól kezdődően a külső köri egyedi forintátutalási megbízásokat a Kincstár a számlák terhelésével egyidejűleg – naponta többször – a GIRO IG2 rendszerén keresztül indítja. Az államháztartásról szóló törvény módosítása lehetővé tette, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam - közvetlen vagy közvetett - többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok részére a Kincstár fizetési számlát vezessen az európai uniós forrásból nyújtott támogatások fogadására. Ezáltal 2018. IV. negyedévében a Kincstár ügyfélköre jelentősen növekedett. Az elektronikus ügyintézési törvényhez kapcsolódva megtörtént az e-bérjegyzék bevezetése, amely ügyfélkapus azonosítással minden munkavállaló számára publikusan elérhetővé tette saját béradatait. További elektronikus ügyintézési csatornák alkalmazásával, pl. a kormányzati elektronikus portálon (SZÜF) ügyintézésre alkalmas űrlapok biztosítják az állampolgárok hatékonyabb, gyorsabb ügyintézését.
2019.
A Kincstár 2019. június 3-ától bevezette az Ügyfélkapun keresztül megvalósítható számlanyitási szolgáltatást, amely révén lehetőség nyílt bárki számára arra, hogy otthonról, online, bármely időpontban kényelmesen nyithasson vezetett értékpapírszámlát a Kincstárban. Kormányzati döntés alapján 2019 júniusában a Kincstár tovább bővítette dematerializált állampapír-forgalmazásához kötődő értékesítési hálózatát 2 függő ügynök, a Fundamenta Lakáskassza cégcsoport és a Magyar Posta Zrt. bekapcsolásával. 2019 októberétől a Kincstár lett a nyomdai úton előállított állampapírok kizárólagos forgalmazója, amely tevékenységét almegbízottja, a Magyar Posta Zrt. útján látja el. Megvalósult az integrált szervezetek különálló hálózatainak virtuális egységesítése, így már egységes azonosító és levelezőrendszert használ az egész szervezet. Kormányzati döntés alapján a Kincstár 2019. augusztus végén sikeresen kibocsátotta a Rezsiutalványt, amelynek végelszámolására a következő év júniusában került sor. A Kincstár feladata lett a 2019. július 1-jén bevezetett Babaváró támogatással kapcsolatos nyilvántartás és elszámolás.
2020.
A Kincstár sikeresen részt vett az Azonnali Fizetési Rendszer 2020. március 2-i bevezetésében fogadói oldalon. Az önkormányzatok munkavégzését támogató önkormányzati ASP rendszerben keletkező adatok országos szintű elemzése céljából 2020 februárjára létrehozták az önkormányzati adattárházat. Ebbe 21 nagyváros és 18 fővárosi kerület napi gyakorisággal tölti fel a saját lokális szakrendszereiből az adatokat, így ez 162 forrásrendszer adatait fogadja. Az adattárházban deperszonalizáltan tárolt adatok mennyisége már meghaladta a 200 TB-ot.
2021.
Új feladatként a Kincstárhoz került az otthonfelújítási támogatás engedélyeztetése és ellenőrzése. A Kincstár a központi alrendszeren kívüli pénzforgalmi ügyfelei részére 2021. június 1-jén sikeresen megújította pénzforgalmi számlavezető rendszerét. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy a kincstári ügyfelek a legkorszerűbb pénzforgalmi szolgáltatásokat vehessék igénybe. Így többek között mind a fogadó, mind a küldő oldalon egyaránt elérhetővé vált az ügyfelek számára az Azonnali Fizetési Rendszer. Az új rendszer multidevizás, és a legkorszerűbb nemzetközi fizetési módok is elérhetők általa. Elindult a mobilGAZDA alkalmazás, amely segítségével a gazdálkodók valós időben egy újabb, közvetlen és gyors kommunikációs csatornán keresztül informálódhatnak a Közös Agrárpolitika támogatásainak lehetőségeiről és a kötelezettségekről. A jelentős digitalizációs fejlesztéseknek köszönhetően a Kincstár vált a legjelentősebb online állampapír-forgalmazóvá. Az ASP rendszer működtetéséhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátásában 2021. január 1-jétől közreműködik a NISZ Zrt. által üzemeltetett Kormányzati Ügyfélvonal, amely az állampolgári megkeresésekre ad választ.
2022.
A Magyar Államkincstár 2022. január 1-től sikeresen megújította a pénzforgalmi- és költségvetés gazdálkodási informatikai rendszereit, azaz több belső rendszerelemmel együtt integrált működéssel bevezette a multidevizás Számlavezető Rendszert, valamint a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató Rendszert (KKVTR).
Az új integrált infrastruktúra, feladatalapon elkülönített, a korábbi rendszernél korszerűbb, szolgáltatás alapú, rugalmasabb rendszer, és alkalmas arra, hogy például csoportos utalások esetében a korábbi T+1 napos teljesítést, napon belüli utalással váltsa fel, és a Kincstár fogadói és küldő oldalon is csatlakozhasson az Azonnali Fizetési Rendszerhez. Az új rendszer ingyenes, elektronikus ügyfélfelülettel, biztonságos azonosítással rendelkezik, és az ügyfelek számára online módon lekérdezhetők a pénzforgalmi műveletek, valamint biztosított a távoli ügyintézés. A fejlesztés megalapozza további online szolgáltatások bevezetését.
A KKVTR rendszer elindításával a megfelelő döntéselőkészítő információk a lehető leggyorsabban, közel valós időben rendelkezésre állnak, az optimális finanszírozási igényt pontosabban lehet meghatározni. A KKVTR és a Kincs-TÁR államháztartási adattárház révén a költségvetési rendben gazdálkodó szervezetek papírmentesen nyújthatják be bizonylataikat és online nyomon tudják követni a költségvetési helyzetüket.
2021 után a Kincstár 2022-ben is „Az év Lakossági forgalmazója” lett az Államadósság Kezelő Központ rangsora szerint, és egyúttal piacvezetővé vált a lakossági állampapírpiacon. A megtakarításaikat a Kincstárban elhelyező ügyfelek állampapír-állománya értéke 2022. év végére meghaladta az 5000 milliárd forintot. Rekordteljesítménynek számít, hogy ebben az évben 130 ezer fővel nőtt az ügyfélkör és 1200 milliárd forinttal a Kincstárnál értékesített állampapírok állománya.
A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásának elbírálása és folyósítása az elmúlt két évben a Kincstár legkiemelkedőbb feladata volt. A kormány 2021-ben indított otthonfelújítási támogatási programjában a családok 3 millió forintos állami támogatást kaphattak lakásuk korszerűsítésére.
Jelentős átalakuláson ment keresztül az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó utazási költségtérítések rendszere. Megnyílt a lehetőség a kérelmek elektronikus ügyintézésére, amelyben automatikus a döntéshozatal, nincs szükség nyomtatványokra, valamint már a menetjegyet sem kell az ügyfeleknek csatolniuk a kérelemhez.
A 2022. év a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások kifizetése terén is kiemelkedő eredményt hozott, a hazai kifizető ügynökségi feladatokat ellátó Kincstár 1000 milliárd forint összeget meghaladó agrártámogatást folyósított az arra jogosult gazdálkodók részére, amely minden idők legnagyobb kifizetése.
2023.
A Kincstár továbbra is meghatározó szereplő a lakossági állampapír-forgalmazásban, piaci részesedése meghaladta az 55 százalékot. Rekordmértékben, 206 ezerrel nőtt a Kincstárban értékpapírszámlát vezető ügyfelek száma is, amely így 2023 végére megközelítette a 870 ezer főt, ebből 340 ezer a Start-számlával és 530 ezer az általános értékpapírszámlával rendelkező ügyfél. A Kincstár és függő ügynökei által értékesített teljes állampapír-állomány pedig már megközelítette a 7400 milliárd forintot.
Új szolgáltatásként elindult az azonnali online számlanyitás is, így a kincstári értékpapírszámla már percek alatt megnyitható az Ügyfélkapun keresztül; év végére már minden második ügyfél online nyitotta meg értékpapírszámláját. Az Ügyfélkapun keresztüli számlanyitást követően az értékpapírszámla azonnal használatba vehető az egyszerűbben és gyorsabban használható WebKincstáron, illetve a MobilKincstáron keresztül, ahol a tranzakciók több mint 80 százaléka zajlik. A két felület jelentős megújuláson esett át arculati, funkcionális és biztonsági szempontból egyaránt.
Hosszú évtizedek után megújult a patinás pénztárterem a Budapest, Hold utca 4. szám alatti központban, amely új állampapír-forgalmazási és intézményi számlavezetési ügyfélszolgálatként működik.
A Kincstár kiemelt feladata a központi költségvetési szervek részére a számlavezetés. A közelmúltban megújított informatikai rendszerhez kapcsolódó Ügyfél Front End alkalmazás és az alaprendszer is több új funkcióval bővült, az ügyféligényekhez igazodva. A rendszer-infrastruktúrán folyamatos az intézmények pénzforgalma. Olyan kiemelt utalások bonyolódnak le, mint az intézményi transzferek, nyugdíjak és családtámogatási utalások, továbbá az adóhivatal részére történő adó- és illetékfizetés fogadása. Ez utóbbi nagy részben már az Azonnali Utalási Rendszerben történik.
A Kincstár 62,5 ezer milliárd forint pénzforgalmat kezelt, ebből 41 ezer milliárd forint az állami költségvetés lebonyolítása során keletkezett. A központi költségvetés végrehajtását támogató informatikai rendszerek működtetésével több mint 2000 költségvetési intézmény, illetve előirányzat költségvetésének szabályszerű végrehajtását, pénzügyi lebonyolítását biztosította. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében 2023. január 1-jétől a Kincstár tételes nyilvántartást vezet a központi költségvetési intézmények kötelezettségvállalásairól. Az adófizetők számára elindult az államháztartási gazdálkodási adatok követését, azaz a közpénzek felhasználásának átláthatóságát segítő Közpénzügyi Portál.
Ebben az évben fejeződött be a gyermeket nevelő családok otthonfelújításának támogatási programja, amely mintegy 370 ezer család számára 770 milliárd forint támogatást nyújtott. A Kincstár 2,6 millió nyugdíjszerű ellátásban részesülő havi járandóságát és több mint 1 millió 150 ezer család ellátását fizeti ki. Az elektronikus ügyintézés tekintetében a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) elérhető űrlapokkal tudják az ügyfelek a kérelmeket benyújtani, legyen az családtámogatás, az egészségbiztosítási, pénzbeli ellátási terület vagy akár a nyugdíjbiztosítási terület.
A Kincstár már több mint 800 ezer állami alkalmazott részére biztosítja havi rendszerességgel az illetmények és az egyéb járandóságok számfejtését.
Jelentős eredmény az ASP-adórendszer – több éven keresztül végrehajtott – technológiai megújítása, fejlesztése, amelyet követően egy többéves folyamat lezárásaként Budapest Főváros Önkormányzata is csatlakozott az ASP-rendszer adószakrendszeréhez, így Magyarország valamennyi települése részére a Kincstár nyújt segítséget a helyi adóztatás adminisztratív feladatainak ellátásában. 2023-ban az ASP-rendszeren keresztül 108 826 sikeres elektronikus fizetést hajtottak végre, közel 3,4 milliárd forint értékben.
Az informatikai területen kiemelt jelentőségű volt a Kincstár honlapjának, illetve értékpapír-forgalmazási rendszerének a megújítása, amely a webkincstári és a mobilkincstári alkalmazások könnyebb, átláthatóbb, biztonságos kezelhetőségét eredményezte. Fejlesztették az Országos Támogatási Rendszert, amely garantálja, hogy kizárólag a rendszerbe bejelentett támogatásokat tudjanak utalni.
Új fejlesztési ciklus indult az uniós agrártámogatások területén. A 2023-as évben 1413 milliárd forint kifizetés történt a gazdálkodók részére, ami minden korábbi évet meghaladó mértékű agrártámogatást jelent. Egyre sikeresebb az agrártámogatások kifizetését elősegítő Mobilgazda alkalmazás is, amit már megközelítőleg ötvenezer felhasználó töltött le.
A Kincstár csatlakozott a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség által kezdeményezett Kiberpajzs Programhoz az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságának fejlesztése és a megtakarítások védelme érdekében.
A Kincstár elnöke is tagja a 2023 novemberében megalakult Demográfiai Kerekasztalnak, amelyet Novák Katalin államfő hívott létre.