Árvaellátás
az árvaellátásról
Ki jogosult árvaellátásra?
Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
Árvaellátásra a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeke is jogosult lehet. Az örökbe fogadott gyermeknek a vér szerinti szülője jogán árvaellátás csak abban az esetben jár, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Hány éves korig jár az árvaellátás?
Az árvaellátás a jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.
Ha a gyermek nappali oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.
Ha az árvaellátásra jogosult személy megváltozott munkaképességűvé válik, akkor az árvaellátás az életkorától függetlenül mindaddig jár, amíg az egészségi állapota legfeljebb 50 %-os.
Nem szűnik meg az árvaellátásra való jogosultság, ha a gyermeket később örökbe fogadják, vagy az életben lévő szülő újabb házasságot köt.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
- betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,
- huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?
Az árvaellátás igénylésekor – 16. életévét betöltött gyermek esetén – az igény elbírálásának könnyítése érdekében javasoljuk mellékelni az oktatási intézmény által hitelesített tanulmányi igazolást, mely nyomtatvány a letölthető anyagok között megtalálható.
Magyarországon tanuló árva számára már folyósított ellátás esetén, ha a nyugdíjfolyósító szerv a tanulói jogviszonyra, a hallgatói jogviszonyra, illetve a felnőttképzési jogviszonyra vonatkozó adatokat nem tudja hivatalból beszerezni, akkor az árvaellátásban részesülő személyt hívja fel a tanulmányok igazolására.
Külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolnia a képzésben való részvételt, középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül. Az e célra rendszeresített kétnyelvű formanyomtatvány megtalálható a letölthető anyagok között.
Az árvaellátásra jogosultságot érintő, a tanulmányok folytatására vonatkozó változásokat 15 napon belül az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell igazolni.
Milyen összegű az árvaellátás?
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.
Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
Az árvaellátás legkisebb összege jelenleg havi 50 000 forint.
Hogyan kell igényelni az árvaellátást?
Az árvaellátás megállapítása iránti igény elektronikus ügyintézés keretében, vagy az erre a célra rendszeresített, a letölthető dokumentumok között elérhető nyomtatvány felhasználásával postai úton vagy személyesen nyújtható be.
Az igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani, abban az esetben pedig, ha az elhunyt nyugdíjas volt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
Az igény kormányablaknál is előterjeszthető.
Mit kell mellékelni a kérelemhez?
16 év feletti árva esetén a tanulmányok folytatását igazoló tanulmányi igazolást mellékelni kell.
Az árva megváltozott munkaképessége esetén mellékelni kell az egészségi állapotát minősítő, a rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakvéleményt vagy szakhatósági állásfoglalást. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, az egészségi állapot megállapításához szükséges alábbi egészségügyi iratokat kell csatolni:
- az egészségi állapotra, gyógykezelésre vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított beutalót,
- a gyógykezelést és aktuális állapotot bemutató kezelőorvosi véleményt, továbbá
- kórházi zárójelentéseket,
szakorvosi leleteket.
Ha nem állnak rendelkezésre a vizsgálathoz szükséges orvosi dokumentumok, a háziorvost kell felkeresni az esetleg szükséges vizsgálatok elvégzése, a háziorvos birtokában lévő korábbi leletek beszerzése, illetve az orvosszakértői szervhez történő beutaló kiállítása érdekében.
Gondnokság, gyámság alá helyezett igénylő esetén a gyámhatóság erről szóló határozatát is mellékelni kell.
Hogyan igényelhető az árvaellátás újbóli folyósítása?
Amennyiben az árvaellátásra való jogosultság megszűnt, de az árva további tanulmányokat folytat, az árvaellátás újbóli folyósítása az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kérhető, mely megtalálható a letölthető dokumentumok között.
Mit kell tenni, ha az árva adataiban, körülményeiben változás következik be?
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan adatot, tényt, körülményt be kell jelenteni, amely az árvaellátásra való jogosultságot vagy a folyósítást érinti. Erről részletesen a Bejelentési kötelezettség címszó alatt olvashat.
Kapcsolódó nyomtatványok (7)
Jogszabályok
Ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, akkor a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál.
Ha az elhunyt öregségi nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban (ideértve a táncművészeti életjáradékot és az átmeneti bányászjáradékot is), szolgálati járandóságban részesült, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál járhat el. Az ügyfélszolgálat elérhetőségére, nyitvatartására vonatkozó bővebb információ az Ügyfélszolgálat kereső „Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál intézhető ügyek” kiválasztását követően érhető el.
Ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, akkor a borítékon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nevét kell címzettként feltüntetni.
A postacím egységesen:
Budapest
1916
Amennyiben az elhunyt öregségi nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban (ideértve a táncművészeti életjáradékot és az átmeneti bányászjáradékot is), szolgálati járandóságban részesült, levelét az alábbiak szerint címezze:
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
Budapest
1820
Ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el a magyarorszag.hu weboldalon.
Ha az elhunyt öregségi nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesült a magyarorszag.hu weboldalon.