Magyar Államkincstár

Ki jogosult az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek juttatására?

A juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy rokkant, ha 

• elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. törvény, vagy az 1945. és 1963. közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, vagy
• Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy
• 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták,

és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el.

A juttatásra való jogosultság szempontjából az a személy minősül rokkantnak, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50%-os mértékű.

Ki nem jogosult a juttatásra?

Nem válhat a juttatásra jogosulttá az a személy, aki

• az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
• karhatalmista volt,
• az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
• az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

A saját jogon megállapítható juttatás összege 

A juttatás összege a szabadságelvonás időtartamához igazodik.

Ha a szabadságelvonás időtartama

• az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 22.500,- Ft,
• a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 40.000,- Ft,
• az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 60.000,- Ft,
• a tíz évet elérte, vagy azt meghaladta, a juttatás havi összege 80.000,- Ft.

Az a személy, akire törvénysértő, vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás időtartamától függetlenül havi 100.000.- Ft juttatásra jogosult.

A juttatás igénylése 

A juttatást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített, „Igénybejelentő lap” nyomtatványon lehet igényelni, melyhez mellékelni kell a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat. Az igénybejelentő lapot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. 

A juttatás iránti igény elbírálásához szükséges okmányok 

1. Az állampolgárságot igazoló okirat (pl: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél másolata).
2. A magyarországi lakóhelyet igazoló okirat (lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
3. A szabadságelvonást igazoló okiratok:
   - a kárpótlási hatóság által hozott véglegessé vált vagy jogerős személyi kárpótlási határozat, vagy
   - a sérelmet elszenvedett társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló hatósági bizonyítvány, igazolás, és
   - az elítélés semmisségéről és a szabadságvesztés tényleges időtartamáról az első fokon eljárt magyar bíróság igazolása.
4. Túlélő házastárs igénye esetén a házassági és a halotti anyakönyvi kivonat. Amennyiben az elhunyt részére a juttatás korábban már megállapításra került, a 3. pontban felsorolt okmányokat nem kell csatolni.

Az igény elbírálásához az okmányok eredeti példánya vagy hitelesített másolata szükséges.

A személyi kárpótlási határozat, illetőleg a hatósági bizonyítvány, igazolás a kárpótlási hatóságtól szerezhető be. 

Kárpótlási hatóság: Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály, illetve annak jogelődje az Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Központi Igazságügyi Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, ezt megelőzően az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. 

A Szovjetunióban történő kényszermunkavégzés megszüntetését követően a Magyar Népjóléti Minisztérium Hadifogolygondozó Kirendeltsége által kiadott Igazolvány másolati példánya (az igazolvány mindkét oldalának másolata) szükséges. 

Mikor állapítható meg a juttatás a túlélő házastárs részére? 

A juttatásra jogosult túlélő házastársnak minősül az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte vagy rokkant, és

• a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonásának tartama alatt és annak halálakor is házasságban élt, vagy
• a sérelmet szenvedett személlyel a szabadságelvonás megszűnését követően házasságot kötött és a sérelmet szenvedett halálakor vele házasságban élt, amennyiben a házasságkötésre 2001. január 1-jét megelőzően került sor. 

2001. január 1. előtt elhunyt személy túlélő házastársa részére akkor jár a juttatás, ha az elhunyt – életben léte esetén – jogosult lenne a juttatásra. 

A túlélő házastársat a juttatás, a saját jogán és az elhunyt házastársa jogán egyaránt megilletheti. 

Mikor nem állapítható meg a juttatás a túlélő házastárs részére?

Nem jogosult juttatásra a túlélő házastárs, ha

• az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt,
• karhatalmista volt,
• az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétel miatt kitüntetésben részesült,
• az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként vett részt.

Nem állapítható meg a túlélő házastárs részére a juttatás, ha a sérelmet szenvedett személy szabadságelvonásának időtartama a 3 évet nem érte el. Amennyiben a túlélő házastárs újabb házasságot köt vagy kötött, a juttatásra túlélő házastársként nem jogosult. 

Mennyi a túlélő házastársat megillető juttatás összege? 

Ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra nem jogosult:

• 20 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama a három évet elérte, de az öt évet nem érte el,
• 30 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el,
• 40 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama a tíz évet elérte,
• 50 000 forint a szabadságelvonás időtartamától függetlenül, ha az elhunyt jogosultra törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítéletben kiszabott halálbüntetést nem hajtották végre. 

Ha a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra jogosult,

• 12 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama a három évet elérte, de az öt évet nem érte el,
• 18 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el,
• 24 000 forint, ha az elhunyt jogosult szabadságelvonásának időtartama a tíz évet elérte,
• 30 000 forint a szabadságelvonás időtartamától függetlenül, ha az elhunyt jogosultra törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítéletben kiszabott halálbüntetést nem hajtották végre. 

A juttatás folyósítása

A juttatás a naptári hónap első napjától teljes összegben jár, arra a naptári hónapra is, amelyben a jogosultsági feltételek beállnak.

A juttatást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjszerű rendszeres pénzbeli ellátással együtt, ezek hiányában önállóan folyósítja. 

Mikor szűnik meg a juttatásra való jogosultság? 

Megszűnik a juttatásra való jogosultság,

• ha a jogosult már nem rokkant, és még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát,
• ha Magyarországon lakóhellyel már nem rendelkezik,
• ha az özvegyi jogon juttatásban részesülő személy újabb házasságot köt.

Jogorvoslat 

A döntés ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – keresettel, lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal működő törvényszékhez.

A keresetlevelet illetékmentesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

Bejelentési kötelezettség 

A juttatásban részesülő személy minden olyan tényt, adatot, körülményt köteles bejelenteni, amely a juttatásra való jogosultságát vagy folyósítását érinti.