Magyarország Alaptörvénye felhatalmazást ad az Országgyűlésnek, hogy az önkormányzatok adósságkeletkeztetését a Kormány jóváhagyásához vagy feltételekhez kösse. Az ország gazdasági stabilitásának megőrzése és az önkormányzatok további nagymértékű eladósodásának visszafogása érdekében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben (a továbbiakban: stabilitási törvény) került szabályozásra az önkormányzatok adósságkeletkeztetése, ennek részletszabályait az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza.
A jogszabályok értelmében az önkormányzatoknak (ide értve a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat, az önkormányzati társulásokat és a térségi fejlesztési tanácsokat is) főszabályként a Kormány előzetes hozzájárulását kell kérniük az adósságot keletkeztető ügyletek, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti önkormányzati kezesség- és garanciavállalásra vonatkozó szerződések megkötéséhez. Továbbá a stabilitási törvény alapján az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak is a Kormány előzetes hozzájárulását kell kérniük adósságot keletkeztető ügyleteik megkötéséhez. Fontos változás, hogy 2024. szeptember 11-étől a 267/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet, illetve 2025. január 1-jével a stabilitási törvény 10/G. §-a alapján az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő, vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.
A stabilitási törvény rendelkezik azon esetekről, melyekben nincs szükség a Kormány hozzájárulására az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez.
Az önkormányzatok, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati vagy önkormányzati társulási tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok), valamint a stabilitási törvény 10/F. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaságok (a továbbiakban: részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok) adósságot keletkeztető ügyleteihez történő kormányzati hozzájárulás engedélyeztetésével kapcsolatos területi feladatokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Vármegyei Igazgatóságai végzik, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkárság és a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartásért Felelős Államtitkárság által évente kiadott útmutatókban foglaltak alapján.
Az engedélyezési eljárás kizárólag elektronikus úton, az Önkormányzati Előirányzat-gazdálkodási Modul (továbbiakban: ÖNEGM) rendszeren keresztül zajlik. Az elektronikus úton benyújtott engedélyezési dokumentumok hitelesítése az ÖNEGM rendszerből előállított, a szervezet vezetői által aláírt nyilatkozatnak az ÖNEGM rendszerbe való feltöltésével történik.
Több önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság esetében a hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be (az erről szóló megállapodás a kérelem mellékletét képezi). Önkormányzati társulás tulajdonában álló gazdasági társaság esetén a kérelmet a gesztor önkormányzat nyújtja be.
Az adott évben megkötni tervezett ügyletekre vonatkozó kérelmeket legkésőbb november 5-éig be kell nyújtani, hogy a Kormány döntése után még lehetőség legyen az év vége előtt megkötni a tervezett ügyleteket. Az adott évben leadott kérelmekben szereplő ügyletek megkötését csak az adott évben tudja jóváhagyni a Kormány, mivel abban az adott évi önkormányzati költségvetési adatok szerepelnek, és a jóváhagyott kérelmekre vonatkozó szerződések is csak a tárgyévben köthetőek meg. Rendkívüli esetben a miniszterek külön engedélyével november 15-éig van lehetőség kérelmet beadni. Az engedély megadásával kapcsolatban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egységes álláspontjáról a döntés megszületése után a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tájékoztatja mind a Kincstárat, mind a kérelmező önkormányzatot.
Az önkormányzat az ÖNEGM rendszerben mindvégig követni tudja, hogy az általa leadott kérelem milyen stádiumban van. Az önkormányzatok e rendszerbe töltik fel adataikat, kérelmeiket és azok csatolmányait; a kérelem elbírálásának eredményéről ezen keresztül értesül az önkormányzat, a rendszertől kapott üzenet formájában.
Az Igazgatóság a kérelem felülvizsgálatát követően az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit, valamint a hiánytalan kérelemről és annak mellékleteiről kialakított véleményét a kérelem benyújtását vagy a hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikusan az ÖNEGM rendszerben továbbítja az illetékes miniszterek részére. Amennyiben a kérelem a minisztériumok részére nem továbbítható, elutasításra kerül sor, az elutasító levelet az elektronikus ügyintézés keretében Hivatali Kapun keresztül kapja meg a kérelmet benyújtó önkormányzat.
A miniszterek a beérkezett kérelmekről együttes előterjesztést készítenek, amelyben javaslatot tesznek az ügyletek és fejlesztések teljes, vagy részbeni támogatására, vagy elutasítására. A Kormány a miniszterek együttes előterjesztései alapján a beérkezett kérelmekről legalább három havonkénti gyakorisággal, kivételesen a kérelem beérkezésétől számított kilenc hónapon belül, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig határozatban dönt. A Korm. határozat kihirdetésének napjától az ügylet megköthető, ezért az érintett önkormányzatok kísérjék figyelemmel a kormányhatározat megjelenését, különös tekintettel adott év végén.