Központi alrendszer

Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerre tagozódik. A központi alrendszerbe tartoznak az állam, a központi költségvetési szervek, törvény által a központi alrendszerbe sorolt köztestületek és az általuk irányított köztestületi költségvetési szervek.

Előirányzat

Az éves költségvetés elve feltételezi, hogy megállapításra kerüljön az a tervezett összeg, amelynek mértékéig a kiadások teljesíthetők, valamint az a bevételi összeg, amennyit a tárgyév során be kell szedni. Ezeket a keret vagy előre megtervezett összegeket összefoglalóan előirányzatnak hívjuk. A központi alrendszer esetében a költségvetési bevételi előirányzatok és a költségvetési kiadási előirányzatok

  1. a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként,
  2. b) központi kezelésű előirányzatként,
  3. c) fejezeti kezelésű előirányzatként,
  4. d) társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként,
  5. e) elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként,

jelennek meg. Az b-e) pontok együttesen jelentik a nem intézményi szektorokat.

Előirányzat csoport

Az előirányzat csoport az azonos célú előirányzatokat foglalja össze. Az előirányzat csoport lehet működési (M), felhalmozási (FE) vagy finanszírozási (F).

Eredeti előirányzat

A hatályos költségvetési törvényben megállapított kiadási, illetve bevételi jogcímen tervezett keretek.

Aktuális / Módosított előirányzat

Az eredeti bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok év közbeni növelése vagy csökkentése révén létrejövő módosított keret.

Egyenleg

Egyenleg = Bevételek-Kiadások, azaz a bevétel jellegű tételek adott tárgyévi kumulált értékéből kivonásra kerülnek az azonos időszaki kiadás jellegű tételek.

Teljesítés

A teljesítés a bevételi keretek teljesülése és a kiadási keretek felhasználása, vagyis a költségvetés végrehajtása során megjelenő, jellemzően pénzforgalmi tranzakciók pénzforgalmi szemléletben, költségvetési számvitel szerint számba vett adata.

Működési célú kiadások/bevételek

A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül úgynevezett kiemelt előirányzatokra oszthatók.

Működési bevételek – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

  • Működési célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak,
  • Közhatalmi bevételek, amelyek az adókból, illetékekből, járulékokból, hozzájárulásokból, bírságokból, díjakból és más fizetési kötelezettségekből származnak,
  • Működési bevételek, amelyek a készletek és szolgáltatások értékesítésekor kapott ellenértékből, a tulajdonosi bevételekből, a kapott kamatokból és más hasonló, a működés során keletkező bevételekből származnak,
  • Működési célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről működési célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.

Működési kiadások – és azok kiemelt előirányzatai – azok közgazdasági jellege szerint

  • Személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,
  • Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,
  • Dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,
  • Ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,
  • Egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.

Felhalmozási célú kiadások/bevételek

A költségvetési bevételek és kiadások azok közgazdasági jellege szerint működési és felhalmozási bevételekre és kiadásokra, ezen belül úgynevezett kiemelt előirányzatokra oszthatók.

Felhalmozási bevételek - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint

  • Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, amelyek az államháztartáson belülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más ellenérték nélküli bevételekből származnak.
  • Felhalmozási bevételek, amelyek az immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor kapott ellenértékből, valamint a részesedések értékesítésekor, megszűnésekor kapott bevételekből származnak.
  • Felhalmozási célú átvett pénzeszközök, amelyek az államháztartáson kívülről felhalmozási célból kapott támogatásokból és más, ellenérték nélküli bevételekből származnak.

Felhalmozási kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerint

  • Beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,
  • Felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,
  • Egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.

Szektor

A szervezetek adminisztratív csoportosítására szolgál a szektorkód.

Központi alrendszerhez tartozó szektorkódok és ezek megnevezései:

  • Intézmények szektorai:
    • „1051” Központi költségvetési szervek,
    • „1058” Köztestületi költségvetési szervek.
  • Nem intézményi szektorok:
    • „0000” Kincstár által könyvelt központi kezelésű előirányzatok,
    • „0001” Tulajdonosi joggyakorló szervezetek [állami vagyonhoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzatok]
    • „0002” EU-s programokhoz kapcsolódó és más egyéb központi kezelésű előirányzatok,
    • „1055” Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
    • „1091” Fejezeti kezelésű előirányzatok,
    • „1099” Elkülönített állami pénzalapok.

Fejezet

A központi költségvetés a költségvetési bevételeket és kiadásokat fejezetekre tagolva állapítja meg. A fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. Az adott évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a fejezetrendet. A megnevezés római számmal kezdődik.

Cím

A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra és jogcímekre tagozódnak.

Címrend

A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend felépítése: ”fejezetszám / címszám / alcímszám / jogcímcsoportszám / jogcím szám”. A szám egyértelműen megfeleltethető adott költségvetési évben egy ÁHT-T azonosítóval.

ÁHT-T

Az ÁHT Államháztartási egyedi azonosító, amely államháztartási nyilvántartási, adat- és információszolgáltatási, illetve feldolgozási célokat szolgál. A bevételek és kiadások felmerülési helyük szerinti adminisztratív besorolását mutatja. Az ÁHT-I az intézmények azonosítására, az ÁHT-T a törvény szerinti költségvetési címbesorolás azonosítására szolgál.