Általános adatkezelési és adatvédelmi tájékoztató

2022.08.19. 08:26

A Tájékoztató célja, hatályossága

A Tájékoztató célja, hogy az Ön mint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfele, vagy a Kincstár adatkezelésével egyéb módon érintett személy számára általánosságban, tömören és közérthetően bemutassa a Kincstár adatkezelését, vagyis azokat a lényeges kérdéseket, amelyek az Ön számára fontosak lehetnek személyes adatai védelmével kapcsolatban.

Az egyes szakterületek konkrét adatkezeléseire vonatkozóan jelen Tájékoztatót külön adatkezelési tájékoztatók egészíthetik ki, melyeket a Kincstár honlapján az adott szakterülethez tartozó portál tartalmazhat.

Azok az adatvédelmi tájékoztatók, melyek kifejezetten a Kincstár honlapjának működésével kapcsolatosak, az adott oldal láblécéből érhetőek el, és szintén jelen Tájékoztató kiegészítésének tekintendők.

Jelen Tájékoztató a Kincstár adatkezelésére vonatkozó mindenkor hatályos szabályozásnak megfelelő tartalommal kerül közzétételre. A Kincstár fenntartja magának a jogot jelen Tájékoztató megváltoztatására. Az esetleges változásról a Kincstár tájékoztatást tesz közzé.

Amennyiben kérdése lenne jelen Tájékoztatóval, vagy a Kincstár adatkezelésével kapcsolatban, írja meg az adatvedelem(kukac)allamkincstar.gov.hu e-mail címre, és kollégánk megválaszolja kérdését.

Az adatkezelő adatai

Az adatkezelő

neve: Magyar Államkincstár

székhelye: 1054 Budapest, Hold utca 4.

postacíme: 1909 Budapest

e-mail címe: info(kukac)allamkincstar.gov.hu

honlapja: http://www.allamkincstar.gov.hu/

Az adatvédelmi tisztviselő

neve: Dr. Dobai Bálint

postacíme: 1909 Budapest

e-mail címe: adatvedelem(kukac)allamkincstar.gov.hu

Fogalmak

A leggyakrabban előforduló fogalmak magyarázata:

Személyes adat

Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Különleges adat

A személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

Érintett

Bármely információ alapján azonosított vagy azonosítható természetes személy.

Adatkezelés

A személyes adatokon, adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelő

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

Adatfeldolgozó

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Címzett

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

Harmadik fél

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

Az érintett hozzájárulása

Az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

Adatvédelmi incidens

A biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatkezelésre vonatkozó fontosabb jogszabályok

Megjegyzés: egyes jogszabályok több területre is vonatkozhatnak, de az áttekinthetőség érdekében csak a leginkább hangsúlyos tevékenységi köröknél szerepelnek

Általános adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok:

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet – a továbbiakban: GDPR)
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet
a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet

Az egyes szakterületekre, tevékenységekre vonatkozó, adatkezelési rendelkezéseket tartalmazó főbb jogszabályok:

Államháztartási ügyek (pl. illetményszámfejtés, számlavezetés, nyilvántartások, ellenőrzések):

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
az állami vagyonról szóló 2007. évi. CVI. törvény
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet
az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet
a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 50/2017. (XII.29.) NGM rendelet
az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól szóló 37/2015. (XII. 28.) NGM rendelet
az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet
a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet

Befektetési és pénzforgalmi szolgáltatások:

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet

Számlavezetési szolgáltatások:

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Családtámogatási, nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó ügyek:

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

Szociális igazgatással kapcsolatos ügyek:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII.18.) Korm. rendelet
a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet
a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet

Lakáscélú állami támogatások, lakás-előtakarékosság állami támogatása (Ltp), nemzeti otthonteremtési közösségek:

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet
a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet
az otthonteremtési támogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet
az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet
az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet
a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet
a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatása:

az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény
az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról szóló 69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet

Egyéb támogatások, támogatott projektek:

a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény
Wesselényi Miklós ár – és belvízvédelmi kártalanítási alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény
a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII.29.) Korm. rendelet
területfejlesztési támogatásokról szóló 148/2008 (V.26) Korm. rendelet
az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 (IV.3.) NGM rendelet
az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyek:

a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény
az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelete
a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

Fedezetkezelői tevékenység ellátása:

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Statisztikai célú adatkezelés:

a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény

A továbbadott támogatások kihelyezésével kapcsolatos adatkezelés (GINOP támogatások):

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

A Kincstár munkáltatói adatkezelése:

a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és végrehajtási rendeletei
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ágazati végrehajtási rendeletei
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény
a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérőlszóló 1991. évi XXIX. törvény
egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII törvény
a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III.20.) Korm. rendelet
a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

A Kincstár informatikai és fizikai biztonsága, vagyonvédelme:

az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.)
az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet (a továbbiakban: Ibtv vhr.)
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vagyonvédelmi tv.)

Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja határozza meg, hogy az Ön személyes adatai milyen jogi felhatalmazás alapján kerülhetnek a Kincstárhoz, és mi alapján kezelheti a Kincstár azokat. A jogalapok többfélék lehetnek.

A legtöbb esetben a jogi felhatalmazás a Kincstár által ellátott közfeladathoz kapcsolódik, és a vonatkozó jogszabályok írják elő, hogy mely adatokat, milyen célból, milyen feltételekkel és mennyi ideig kezelhet a Kincstár. Ezek a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti kötelező adatkezelések esetei.

A Kincstár és Ön között létrejött szerződések körében (pl. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tárgyában) megvalósuló adatkezelés alapja maga a szerződés, az adatkezelés pedig a szerződés teljesítéséhez, vagy a szerződés megkötését megelőzően az Ön kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. Ez a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződésen alapuló adatkezelés esetköre. Ehhez az esetkörhöz tartozik, ha az Önnel szerződéses, vagy támogatói jogviszonyban álló állami szerv megbízása alapján kezeli az adatokat a Kincstár.

A Kincstár által kötött szerződésekben azokban az esetekben is szerepelhetnek az Ön személyes adatai, ha Ön sem nem ügyfele, sem nem szerződéses partnere a Kincstárnak (pl. szerződésben kapcsolattartóként nyilvántartott személyeknek a személyes adatai). Ezen adatok kezelését a vonatkozó jogszabályi előírások a szükséges mértékben lehetővé teszik, például akkor, ha Ön mint az adatkezeléssel érintett személy a Kincstárral szerződő partnernek a munkavállalója. Ezek a szerződéshez kapcsolódó adatkezelés esetei, melyeknél az adatkezelés jogalapja – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) NAIH/2018/2570/2/V számú állásfoglalásából kiindulva, ugyanakkor az abban megjelölt „jogos érdek” helyett a NAIH 2018. évi éves jelentésében foglaltaknak megfelelően generálisan alkalmazandó „közfeladat állátás” jogalap alapul vételével – a Kincstár által végzett közfeladat ellátása, együttesen a szerződő fél és annak munkavállalója közötti munkaszerződés teljesítésével mint jogalappal.

A fenti eseteken kívül a Kincstár nem a közfeladatához vagy szerződésekhez kapcsolódóan kezel személyes adatokat, hanem olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket Ön szabadon, befolyásmentesen, önként vehet igénybe anélkül, hogy szerződéses jogviszony jönne létre (pl. hírlevél szolgáltatások, egyes ügyfélszolgálati kényelmi lehetőségek). Ilyen esetben az Ön előzetes, megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes és kifejezett hozzájárulása adja meg az adatkezelés jogalapját. Ez önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelésnek minősül a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján.

A Kincstár vagyonvédelmi elektronikus megfigyelőrendszerei tekintetében biztosítja a Vagyonvédelmi tv. követelményeinek érvényesülését. Az adatkezelés jogalapja a Kincstár közfeladat ellátásának biztosítása az Ibtv. és az Ibtv vhr. által előírtaknak megfelelő fizikai védelemmel. A Kincstár előzetes és jól észlelhető figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.

Az adatkezelés célja

Kötelező adatkezelés esetén azok a jogszabályok határozzák meg az adatkezelés célját, melyek arra az ügyre, tevékenységre vonatkoznak, ami által Ön a Kincstárral kapcsolatba került. A Kincstár kizárólag az így meghatározott célokból kezelheti az Ön adatait.

Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a Kincstár kizárólag az Önnel kötött szerződésben foglaltak teljesítése érdekében, a szerződés tárgyaként meghatározott célból (pl. pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása) kezeli az Ön adatait.

Szerződéshez kapcsolódó adatkezelés esetén (pl. kapcsolattartói adatok) kizárólag a szerződéshez kapcsolódó cél érdekében kezeli a Kincstár az adatokat.

Önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén az Ön hozzájárulása és adatai rögzítése előtt Ön részletes tájékoztatást kap arról, hogy milyen célból mely adatainak a kezelése szükséges. A Kincstár kizárólag abból a célból kezeli az Ön adatait, amelyet ezen tájékoztatás alapján Ön előzetesen megismer, és amelyhez hozzájárulását adja.

Bizonyos esetekben többféle jogalap alapján is történhet ugyanazon adatok kezelése, ilyenkor az egyik jogalap által meghatározott célok kibővülnek a másik jogalap által meghatározott célokkal. Például önkéntes hozzájárulása alapján, a hozzájárulásban rögzített célokból megadott és nyilvántartott adatait a Kincstár jogszabály által előírt kötelezettség teljesítése (pl. nyomozás) céljából is kezelheti.

A kezelt személyes adatok köre

A kezelt személyes adatok körét

kötelező adatkezeléseknél a jogszabály írja elő;
a szerződésen alapuló és szerződéshez kapcsolódó adatkezelés esetén maga a szerződés tárgya határozza meg, hogy annak teljesítéséhez milyen személyes adatok szükségesek;
önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelésnél szintén a cél megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adatok kezelésére kerül sor, amely adatokat az Ön részére adott részletes tájékoztató tartalmazza.

Általában a következő adatkörök merülnek fel, de ezek közül minden esetben csak az adott ügy elintézéséhez, szolgáltatás nyújtásához szükséges adatok kezelésére kerül sor:

természetes személyazonosító adatok (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),
hivatalos azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, személyi azonosító, TAJ-szám, ügyfél-azonosító szám, tanulók, pedagógusok oktatási azonosítója, nyugdíjfolyósítási törzsszám, a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító),
azonosító okmány típusa, száma,
lakcím (lakóhely, tartózkodási hely),
elérhetőségi adatok (elektronikus levelezési cím, telefonszám)
elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó azonosítók, technikai adatok (pl. személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító),
közhiteles nyilvántartásokban rögzített adatok,
foglalkoztatással kapcsolatos adatok (jogviszony típusa, létrejötte, megszűnése, jogcíme, munkahely, munkakör, tevékenység, szolgálati idő stb.),
szakmai képesítés adatai
keresetre, jövedelemre, levont és befizetett járulékokra vonatkozó adatok,
családi állapotra, hozzátartozói minőségre, állampolgárságra (beleértve a letelepedett vagy menekült, hontalan jogállásra, szabad mozgás és tartózkodás jogára) vonatkozó adatok,
az üggyel érintett hozzátartozók adatai,
jogi képviselő, törvényes képviselő azonosításához szükséges adatai
jövedelemre vonatkozó adatok
gazdálkodással kapcsolatos adatok,
pénzforgalommal kapcsolatos adatok (pl. bankszámlaszám, lakossági folyószámlaszám, tranzakciós adatok, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől átvett adatok, továbbá – ha azt az államháztartás részére utalták át – a visszalépő tagi kifizetések összege, magánynyugdíjpénztár felszámolással, végelszámolással történő megszűnése esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagokra vonatkozóan a felszámolótól, végelszámolóktól átvett adatok),
megállapított, illetve folyósított ellátásra vonatkozó adatok,
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos adatok,
mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos adatok.

A fentieken túl munkáltatóként az alábbi főbb adatköröket kezeli a Kincstár:

büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány adatai (büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (bűnügyi személyes adat),
illetményadatok, munkakör, munkaviszony kezdete, vége, felmentés, végkielégítés alapjául szolgáló évek száma, nyugdíjjogosultság,
foglalkoztatásával összefüggésben a fennálló és korábbi munkahely megnevezése, a jogviszony jellege, a beosztása, a besorolása, a munkaköre, a jogviszonya kezdete és befejezés időpontja,
személyi juttatásokat terhelő levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások adatai,
adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatai,
a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagság, tagdíj,
munkabér (illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés, egyéb pénzbeli juttatások) adatok és az ezek után fizetendő adók és járulékok, valamint az ezekből behajtandó követelések,
egyes esetekben, pl. szociális juttatások igényléséhez kapcsolódóan a foglalkoztatott házastársa, élettársa és eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatai, lakcíme, társadalombiztosítási azonosító jele és adóazonosító jele, életkora, tanulmányi állapota,
a munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés és egyéb pénzbeli jutatás után fizetendő adókhoz és járulékokhoz kapcsolódó kedvezményekhez szükséges személyes adatok.

Különleges adatok kezelése

A Kincstár jogszabályi kötelezettségeinek teljesítése során, vagy kivételesen az önkéntes hozzájáruláson alapuló tevékenység keretében, kizárólag a kötelezettség, tevékenység elvégzéséhez feltétlenül szükséges, minimális mértékben, Önre vonatkozóan különleges adatokat is kezelhet (meghatározóan egészségügyi adatokat, pl. hatósági eljárás során mulasztás kimentéséhez vagy jogosultság megállapításához benyújtott orvosi igazolások formájában; vagy a rokkantság fokára, az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékére, a szakmai munkaképességre, a rehabilitálhatóságra, továbbá az egészségi állapotra vonatkozó adatok, amennyiben jogszabály szerint a nyugellátás, egyéb ellátás megállapításához az egészségi állapot figyelembevétele szükséges).

A személyes adatok továbbítása

A kötelező adatkezelésre vonatkozó jogszabályok a Kincstár számára adattovábbítási kötelezettségeket írhatnak elő. Ilyenkor az adattovábbítás jogalapja az a jogszabályi kötelezettség, amely azt előírja.

Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a szerződés tárgyától függően, a szerződés teljesítéséhez szükséges körben kerülhet sor az adatok továbbítására, amelyről Ön a szerződéskötés során kap tájékoztatást (kinek, hova és milyen célból kerülnek adatai továbbításra).

Önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén kivételesen lehet szükség az adatok továbbítására, ebben az esetben ez szerepel az Ön hozzájárulását megelőző tájékoztatásban.

Az adattovábbítás címzettjei

A kötelező adattovábbítás címzettjei a következő szervek lehetnek, de természetesen ezek közül minden esetben csak azok, amelyek részére a konkrét ügyben alkalmazandó jogszabályi előírás, szerződés vagy az Ön hozzájárulása ezt lehetővé teszi:

állami adóhatóság, vámhatóság, önkormányzati adóhatóság,
munkaügyi és szociális igazgatás szervei,
állami foglalkoztatási szerv,
egészségügyi ellátást nyújtó szervek (személyek),
hazai és uniós statisztikai szervek,
fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai,
cégbíróságok,
menekültügyi hatóság,
egészségügyi államigazgatási szerv szervei,
állami szakképzési és felnőttképzési szerv,
bíróságok, önálló bírósági végrehajtók,
ügyészség,
bűnüldözés és büntetés-végrehajtás szervei,
nemzetbiztonsági szolgálatok,
a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szerv,
a pénzügyi információs egységként működő hatóság,
minisztériumok és háttérintézményeik,
Magyar Nemzeti Bank,
Állami Számvevőszék,
Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF),
országgyűlési képviselők,
nem állami humán fenntartók és szerveik,
helyi és nemzetiségi önkormányzatok, jogi személyiségű társulások, térségi fejlesztési tanácsok és ezek költségvetési szervei,
közjegyzők,
jegyzők,
közhiteles nyilvántartást vezető szervek (pl. földhivatal, egyes szakmai kamarák),
pénzintézetek, hitelintézetek, kártyakibocsátók,
foglalkoztatók,
Magyar Államkincstár központi szerve mint másodfokú hatóság.

A kötelező adattovábbítás keretei

A fenti szervek kötelező feladataik ellátása érdekében, a rájuk vonatkozó jogszabályokban meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén igényelhetik, illetve kaphatják meg az Ön személyes adatait a Kincstártól.

Személytelenített adattovábbítás

A fentiek mellett az Ön adatai személyes és bizalmas jellegüktől megfosztott formában kerülhetnek átadásra, olyan módon, hogy Ön az adatokkal semmilyen körülmények között ne legyen kapcsolatba hozható (pl. anonim statisztikai adatok, anonimizált adatok).

Az anonimizálás során a Kincstár kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az Ön személyét még közvetve se lehessen felismerni az adatokból. Ha pl. valamilyen statisztikai adat olyan kevés személyre vonatkozik, hogy abból az adott személyek környezete felismerhetné, hogy kikről is van szó, akkor az adatokat nagyobb számú más adatokkal összevontan adja át a Kincstár, hogy ne lehessen kikövetkeztetni az érintettek személyét, vagy pedig csak olyan biztosítékok mellett adja át, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy az Ön környezetéhez ne juthassanak el az adatok.

Az adatok kezelésének időtartama

Kötelező adatkezelés esetén a Kincstár az adatkezelést előíró jogszabályokban meghatározott határidő leteltéig kezeli az Ön adatait.

Ahol a jogszabályok határidőt nem rögzítenek a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, ott a Kincstár az adatokat az adatkezelés céljának elérése érdekében feltétlenül szükséges legrövidebb ideig kezeli. Ennek betartása érdekében a Kincstár az adatkezeléseket az Infotv. előírásai szerint az adatkezelés megkezdésétől számítva legfeljebb háromévente (a 2018. május 25-ét megelőzően megkezdett adatkezelések tekintetében 2021. május 25-éig) felülvizsgálja, hogy az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt személyes adat kezelése az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges-e.

A Kincstár a kötelező adatkezelés keretén belül bizonyos adatokat olyan jogszerzésekhez kapcsolódóan kezel, amelyeket a tulajdonvédelemhez hasonló szintű jogvédelemben kell részesíteni (pl. a nyugdíjbiztosítási igény érvényesítésére való jog nem évül el). Az ilyen jogszerzésre vonatkozó adatokat addig kezeli a Kincstár, amíg az igény érvényesítésére a jogszerzőnek vagy a hozzátartozónak lehetősége van.

Jogosultság megállapításához kapcsolódó adatokat a jogosultság fennállásának igazolásához, jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges időtartamig kezeli a Kincstár.

Szerződésen alapuló adatkezelés esetén az adatkezelés időtartama a szerződés fennállása idejére terjed ki, feltéve, hogy a szerződés a megszűnését követő határozott időre nem köt ki valamely meghatározott jogszerű célból további adatkezelést. Az adatok kezelése minden esetben csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges ideig történik. A szerződéses jogalap megszűnése esetén is fennmarad az adott szerződéshez kapcsolódó adatok jogszabályi kötelezettségen alapuló kezelése, őrzése, amennyiben az adatok egyúttal kötelező adatkezeléssel is érintettek.

A szerződéshez kapcsolódó adatkezelés esetében a szerződés, illetve az abból származó jogi igények érvényesítéséhez feltétlenül szükséges időtartamig kezelhetőek az adatok (pl. a kapcsolattartó személyében bekövetkezett változás miatt a korábbi kapcsolattartási adatok kezelése adott esetben már nem szükséges).

Az önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelések esetében az adatkezelés időtartama mindig a szükséges mértékre korlátozódik. Az Ön részére a hozzájárulását megelőzően adott részletes tájékoztatás tartalmazza vagy a konkrét időtartamot, vagy az időtartam meghatározásának a szempontjait.

Kik férhetnek hozzá a Kincstár által kezelt adatokhoz?

A Kincstár alkalmazottai

A személyes adatokhoz a Kincstár alkalmazottai férhetnek hozzá a munkaköri feladataik ellátása érdekében, az ehhez szükséges mértékben. Az alkalmazottak hozzáférési jogosultsága csak a saját szakterületükre terjed ki, vagyis még a Kincstáron belül sem férhet hozzá olyan személy az Ön adataihoz, akinek az nem tartozik a feladatköréhez.

Adatfeldolgozók igénybevétele

Amennyiben jogszabály vagy az Ön által adott hozzájárulás lehetővé teszi, az adatok feldolgozásával a Kincstár adatfeldolgozót bízhat meg. Az adatfeldolgozóknak ugyanazokat a szigorú adatvédelmi és információbiztonsági szabályokat kell betartaniuk, amelyeket a Kincstár is alkalmaz az Ön adatainak védelme érdekében. Az adatfeldolgozás szabályait részben a Kincstár e tevékenységét előíró jogszabályok, részben az adatfeldolgozókkal kötött megállapodások tartalmazzák.

A Kincstár mint adatfeldolgozó

A Kincstár jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése során egyes ügyekben, illetve egyes rendszerek üzemeltetése során adatfeldolgozóként jár el.

Adatfeldolgozóként a Kincstár ugyanazon szigorú adatvédelmi és információbiztonsági előírásokat tartja be, mint adatkezelőként, az Ön számára azonban a részletes adatkezelési tájékoztatást ilyen esetekben azok az adatkezelők adják meg, akik részére a Kincstár az adatfeldolgozói tevékenységét végzi.

A Kincstár adatfeldolgozóként minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy az adatkezelő – akinek a részére a Kincstár az adatfeldolgozó tevékenységet végzi – hatékonyan tudja támogatni az Ön jogainak gyakorlását.

Felhatalmazott szervek

A fentieken kívül csak a jogszabályban az adatok megismerésére felhatalmazott szervek és személyek, a jogszabályban meghatározott körben férhetnek hozzá az Ön adataihoz (pl. a rendőrség, Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Levéltár stb.).

Adatbiztonsági intézkedések

A Kincstár a személyes adatokat elektronikus formában a székhelyén és telephelyein található szervereken, papíralapon pedig irattári rendszereiben tárolja, megfelelő informatikai biztonsági, technikai és szervezési intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az általa kezelt személyes adatokat védje többek között a jogosulatlan hozzáférés vagy az adatok jogosulatlan megváltoztatása ellen.

Ennek érdekében a Kincstár kiterjedt Informatikai Biztonsági Dokumentum Rendszerrel rendelkezik, melyet rendszeresen felülvizsgál. Szabályozza többek között az egyes informatikai rendszerekben tárolt adatokhoz való hozzáférési jogosultságot, amelynek ellenőrzése céljából a Kincstár naplózza, hogy ki, mikor, milyen személyes adathoz fért hozzá.

Működése során a Kincstár teljesíti a közfeladatot ellátó szervekre vonatkozó informatikai biztonságról szóló mindenkori hatályos jogszabályi követelményeket (jelenleg az Ibtv. és az Ibtv vhr. szabályait).

Bizonyos tevékenységei esetében a Kincstár köteles szigorú nemzetközi standardoknak (pl. ISO 27001) megfelelni, melyek szintén az adatbiztonságot garantálják.

A papíralapú iratkezelés biztonságát a Kincstár Iratkezelési Szabályzata és a Kincstár épületeire, fizikai működésére vonatkozó Biztonsági Szabályzata útján biztosítja.

A Kincstár rendelkezik Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzattal, amelyet rendszeresen felülvizsgál, továbbá kötelező módon kinevez Adatvédelmi Tisztviselőt, hogy gondoskodjon az Ön adatainak védelméről.

Milyen jogok illetik meg Önt a kezelt személyes adataival kapcsolatban?

Tájékoztatáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a Kincstártól – az adatkezelést megelőzően, vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul – tömören, átláthatóan és közérthetően tájékoztatást kapjon az adatkezelés lényeges kérdéseiről, az Ön által gyakorolható jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről. Ezen előzetes tájékoztatáshoz való jogára tekintettel került közzétételre a jelen adatkezelési tájékoztatás.

Megjegyzendő, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos további jogokkal, jogorvoslati lehetőségekkel személyazonosságának igazolása esetén élhet.

Az adatok megismeréséhez való jog (ún. „hozzáférési jog”)

Ön jogosult a Kincstártól tájékoztatást kérni az általa kezelt, Önre vonatkozó személyes adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az esetleges adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.

Helyesbítéshez (módosításhoz), törléshez, korlátozáshoz (zároláshoz) való jogok

Joga van a Kincstár által kezelt személyes adatait nem csak megismerni, de kérheti pontosításra szoruló adatainak helyesbítését, a nem kötelezően nyilvántartott adatok esetében pedig kérheti azok törlését, az adatkezelés korlátozását. [Az adatkezeléssel összefüggő jogaival és azok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az Infotv., valamint a GDPR tartalmazza.]

A jogszabályon alapuló kötelező adatkezeléssel érintett adatok törlése nem kérhető.

Tiltakozáshoz való jog

E jog alapján, tiltakozása esetén, a Kincstár az Ön személyes adatait kizárólag a hatósági feladatai ellátásához, illetve az egyéb kötelező adatkezeléshez szükséges mértékben kezelheti tovább. A nem kötelezően kezelt adatai tekintetében a Kincstár a kezelést korlátozza, és kivizsgálja az Ön tiltakozását. A Kincstár az Ön kötelező adatkezeléssel nem érintett adatait csak akkor kezelheti tovább, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Ön érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a Kincstár az Ön tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a kötelező adatkezeléssel nem érintett adatai tekintetében az adatkezelést megszünteti, és az adatokat törli.

Miként gyakorolhatja fenti jogait, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak?

Amennyiben Ön él fenti jogaival, a Kincstár a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb huszonöt napon belül meg kell adja az Ön számára a megtett intézkedésekről a tájékoztatást. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy adatkezeléssel kapcsolatos panaszának kivizsgálása érdekében mely szervhez fordulhat, milyen jogok illetik meg sérelme orvoslására, és hogy ügyével a NAIH-hoz, továbbá a bírósághoz fordulhat.

Panasz bejelentése a Kincstár, illetőleg a NAIH felé

Személyes adatainak kezelésére vonatkozó panaszával általánosságban a Kincstárhoz (1054 Budapest, Hold utca 4., adatvedelem(kukac)allamkincstar.gov.hu), illetve a NAIH-hoz (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., ugyfelszolgalat(kukac)naih.hu) fordulhat.

Bírósági jogérvényesítés

Ha Ön személyes adatai kezelésének jogellenességét tapasztalja, polgári pert kezdeményezhet a Kincstár ellen. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Ön választása szerint – az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindítható (a törvényszékek felsorolását és elérhetőségét az alábbi linken keresztül tekintheti meg: http://birosag.hu/torvenyszekek).