A Tájékoztató célja, hatályossága

A Tájékoztató célja, hogy az Ön mint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ügyfele, vagy a Kincstár adatkezelésével egyéb módon érintett személy számára általánosságban, tömören és közérthetően bemutassa a Kincstár adatkezelését, vagyis azokat a lényeges kérdéseket, amelyek az Ön számára fontosak lehetnek személyes adatai védelmével kapcsolatban.

Az egyes szakterületek konkrét adatkezeléseire vonatkozóan jelen Tájékoztatót külön adatkezelési tájékoztatók egészíthetik ki, melyeket a Kincstár honlapján az adott szakterülethez tartozó portál tartalmazhat.

Azok az adatvédelmi tájékoztatók, melyek kifejezetten a Kincstár honlapjának működésével kapcsolatosak, az adott oldal láblécéből érhetőek el, és szintén jelen Tájékoztató kiegészítésének tekintendők.

Jelen Tájékoztató a Kincstár adatkezelésére vonatkozó mindenkor hatályos szabályozásnak megfelelő tartalommal kerül közzétételre. A Kincstár fenntartja magának a jogot jelen Tájékoztató megváltoztatására. Az esetleges változásról a Kincstár tájékoztatást tesz közzé.

Amennyiben kérdése lenne jelen Tájékoztatóval, vagy a Kincstár adatkezelésével kapcsolatban, írja meg az adatvedelem(kukac)allamkincstar.gov.hu e-mail címre, és kollégánk megválaszolja kérdését.

Az adatkezelő adatai

Az adatkezelő

neve:                  Magyar Államkincstár

székhelye:         1054 Budapest, Hold utca 4.

postacíme:         1909 Budapest

e-mail címe:       info(kukac)allamkincstar.gov.hu

honlapja:            http://www.allamkincstar.gov.hu/

Az adatvédelmi tisztviselő

neve:                  Dr. Dobai Bálint

postacíme:         1909 Budapest

e-mail címe:       adatvedelem(kukac)allamkincstar.gov.hu

Fogalmak

A leggyakrabban előforduló fogalmak magyarázata:

Személyes adat

Azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

Különleges adat

A személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó minden adat, azaz a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.

Érintett

Bármely információ alapján azonosított vagy azonosítható természetes személy.

Adatkezelés

A személyes adatokon, adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

Adatkezelő

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

Adatfeldolgozó

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Címzett

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

Harmadik fél

Az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

Az érintett hozzájárulása

Az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

Adatvédelmi incidens

A biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatkezelésre vonatkozó fontosabb jogszabályok

Megjegyzés: egyes jogszabályok több területre is vonatkozhatnak, de az áttekinthetőség érdekében csak a leginkább hangsúlyos tevékenységi köröknél szerepelnek

Általános adatvédelmi rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok:

  • a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet – a továbbiakban: GDPR)
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  • a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
  • a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
  • a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
  • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
  • a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
  • a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
  • az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
  • az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
  • a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet 
  • a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X.31.) Korm. rendelet

Az egyes szakterületekre, tevékenységekre vonatkozó, adatkezelési rendelkezéseket tartalmazó főbb jogszabályok:

Államháztartási ügyek (pl. illetményszámfejtés, számlavezetés, nyilvántartások, ellenőrzések):

  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
  • az állami vagyonról szóló 2007. évi. CVI. törvény
  • az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
  • a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvény
  • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
  • az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet
  • az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet
  • a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet
  • a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 50/2017. (XII.29.) NGM rendelet
  • az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól szóló 37/2015. (XII. 28.) NGM rendelet
  • az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet
  • a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet

Befektetési és pénzforgalmi szolgáltatások:

  • a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
  • a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény
  • a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
  • a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
  • az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
  • az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
  • a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet

Számlavezetési szolgáltatások:

  • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
  • az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Családtámogatási, nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz kapcsolódó ügyek:

  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
  • a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénya családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
  • a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 
  • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

Szociális igazgatással kapcsolatos ügyek:

  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
  • az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII.18.) Korm. rendelet
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
  • a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet
  • a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet

Lakáscélú állami támogatások, lakás-előtakarékosság állami támogatása (Ltp), nemzeti otthonteremtési közösségek:

  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
  • a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet
  • a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet
  • az otthonteremtési támogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
  • a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet
  • az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet
  • az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
  • a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
  • a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet
  • a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló 115/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet
  • a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatása:

  • az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény
  • az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról szóló 69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet

Egyéb támogatások, támogatott projektek:

  • a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény
  • Wesselényi Miklós ár – és belvízvédelmi kártalanítási alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény
  • a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII.29.) Korm. rendelet
  • területfejlesztési támogatásokról szóló 148/2008 (V.26) Korm. rendelet
  • az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
  • az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014 (IV.3.) NGM rendelet
  • az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1304/2013/EU rendelete

Mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyek:

  • a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  • a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény
  • az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelete
  • a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

Fedezetkezelői tevékenység ellátása:

  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Statisztikai célú adatkezelés:

  • a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény
  • a kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény

A továbbadott támogatások kihelyezésével kapcsolatos adatkezelés (GINOP támogatások):

  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
  • a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
  • az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
  • az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
  • a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

A Kincstár munkáltatói adatkezelése:

  • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és végrehajtási rendeletei
  • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ágazati végrehajtási rendeletei
  • a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
  • az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
  • prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény
  • a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérőlszóló 1991. évi XXIX. törvény
  • egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII törvény
  • a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III.20.) Korm. rendelet
  • a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet
  • a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

A Kincstár informatikai és fizikai biztonsága, vagyonvédelme:

  • az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.)
  • az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről szóló 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet (a továbbiakban: Ibtv vhr.)
  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vagyonvédelmi tv.)

Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja határozza meg, hogy az Ön személyes adatai milyen jogi felhatalmazás alapján kerülhetnek a Kincstárhoz, és mi alapján kezelheti a Kincstár azokat. A jogalapok többfélék lehetnek.

A legtöbb esetben a jogi felhatalmazás a Kincstár által ellátott közfeladathoz kapcsolódik, és a vonatkozó jogszabályok írják elő, hogy mely adatokat, milyen célból, milyen feltételekkel és mennyi ideig kezelhet a Kincstár. Ezek a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti kötelező adatkezelések esetei.

A Kincstár és Ön között létrejött szerződések körében (pl. pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tárgyában) megvalósuló adatkezelés alapja maga a szerződés, az adatkezelés pedig a szerződés teljesítéséhez, vagy a szerződés megkötését megelőzően az Ön kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. Ez a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződésen alapuló adatkezelés esetköre. Ehhez az esetkörhöz tartozik, ha az Önnel szerződéses, vagy támogatói jogviszonyban álló állami szerv megbízása alapján kezeli az adatokat a Kincstár.

A Kincstár által kötött szerződésekben azokban az esetekben is szerepelhetnek az Ön személyes adatai, ha Ön sem nem ügyfele, sem nem szerződéses partnere a Kincstárnak (pl. szerződésben kapcsolattartóként nyilvántartott személyeknek a személyes adatai). Ezen adatok kezelését a vonatkozó jogszabályi előírások a szükséges mértékben lehetővé teszik, például akkor, ha Ön mint az adatkezeléssel érintett személy a Kincstárral szerződő partnernek a munkavállalója. Ezek a szerződéshez kapcsolódó adatkezelés esetei, melyeknél az adatkezelés jogalapja – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) NAIH/2018/2570/2/V számú állásfoglalásából kiindulva, ugyanakkor az abban megjelölt „jogos érdek” helyett a NAIH 2018. évi éves jelentésében foglaltaknak megfelelően  generálisan alkalmazandó „közfeladat állátás” jogalap alapul vételével – a Kincstár által végzett közfeladat ellátása, együttesen a szerződő fél és annak munkavállalója közötti munkaszerződés teljesítésével mint jogalappal.

A fenti eseteken kívül a Kincstár nem a közfeladatához vagy szerződésekhez kapcsolódóan kezel személyes adatokat, hanem olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket Ön szabadon, befolyásmentesen, önként vehet igénybe anélkül, hogy szerződéses jogviszony jönne létre (pl. hírlevél szolgáltatások, egyes ügyfélszolgálati kényelmi lehetőségek). Ilyen esetben az Ön előzetes, megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes és kifejezett hozzájárulása adja meg az adatkezelés jogalapját. Ez önkéntes hozzájáruláson alapuló adatkezelésnek minősül a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján.