Az elektronikus kapcsolattartás polgári perben irányadó szabályait a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) XLVI. fejezete tartalmazza. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi V. törvény (Kp.) 29. § (1) bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
1. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 9.§ (1) bekezdése szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles:
a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.
A Pp. 7. § (1) bekezdésének 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint a jogi képviselővel eljáró fél, valamint aki nem jogi képviselővel jár el, ugyanakkor elektronikus kapcsolattartásra kötelezett elektronikus úton köteles benyújtani a keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek amennyiben nem elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, a közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben továbbra sem kötelező a keresetlevelet elektronikus úton benyújtani az első fokon eljáró közigazgatási szerv részére.
Amennyiben a fél az elektronikus kapcsolattartási módot választja, akkor keresetét a személyének teljes körű azonosítását biztosító és Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) nyújthatja be.
A jogi képviselő nélkül eljáró fél teljes körű azonosítását biztosító és SZÜF-űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás Ügyfélkapun, Cégkapun vagy Hivatali kapun keresztül valósul meg.
2. A keresetlevelet és esetleges mellékleteit minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a Magyar Államkincstár részére megküldeni.
Az Ügyfélkapu használatával, működésével, beállításaival és hibáival kapcsolatos kérdéseire az Ügyfélkapu (gov.hu) oldalon találhat információt, illetőleg kérdéseit a 1818-as számon teheti fel.
Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatás, valamint a Cégkapu használatával, működésével, beállításaival és hibáival kapcsolatos kérdéseire a http://nisz.hu/szolgaltatasok/ekozig oldalon találhat válaszokat, illetőleg kérdéseit az info@nisz.hu vagy elérhetőségen teheti fel.
4. A keresetlevél benyújtásához szükséges űrlapot a https://magyarorszag.hu/szuf_kereses?_q=kkbf linken keresztül kell beküldeni.
Az űrlap kitöltésével kapcsolatos esetleges kérdésekben kérjük keresse a Magyar Államkincstár Call Centerét a 1811-es telefonszámon