A 2010-es évek adatrobbanása következtében az adatot az új olajként kezdték emlegetni. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló adatok értékére és hasznosíthatóságára sokkal nagyobb figyelem irányult. Az európai uniós irányelvekhez kapcsolódva az Országgyűlés „a nemzeti adatvagyon hasznosítása támogatására hivatott állami szolgáltató rendszer felállítása, a közszféra kezelésében lévő adatok további felhasználásának előmozdítása, valamint az adatalapú kormányzáshoz szükséges döntéstámogatás céljára történő rendelkezésre bocsátásuk elősegítése érdekében”, megalkotta a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvényt.
A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) vezetése 2021-ben döntött a feladatvégzése során keletkezett adatvagyonnal történő adatvagyon-gazdálkodási rendszer kialakításáról. (A feladat ellátásáért felelős szervezeti egység az Adatvagyon-gazdálkodási és Elemzési Főosztály.) Első lépésként a kincstári adatvagyon felmérése, és regiszter szintű nyilvántartásban való megjelenítése történt meg.
Köztudott, hogy az adat csak akkor válik értékessé, használhatóvá, ha értelmezéséhez rendelkezésre áll minden fontos leíró információ. Ehhez elengedhetetlen volt egy adatvagyon-katalógus felállítása, mely elősegíti az egységes szerkezetben történő tárolást, a szükséges mélységű dokumentáció adatokhoz, vagy adatcsoportokhoz történő kapcsolását. A célként meghatározott adatszolgáltatási szint minőségének emeléséhez szükséges feltétel, hogy a rögzített információk visszaellenőrizhetőek és naprakészek, valamint értelmezhetőek és összehasonlíthatóak legyenek, hiszen az egységes fogalmak használata mentén az adatok könnyebben elemezhetők.
A Kincstárban az adatvagyonhoz kapcsolódó komplex tevékenység (továbbiakban: adatvagyon-gazdálkodás) célja, hogy a szervezet működése során keletkezett adatvagyon elemek átláthatóan, kiaknázhatóan, elemezhetően álljanak rendelkezésre, segítve ezzel a társadalmi, gazdasági elvárások minél szélesebb körű kielégítését, a Kincstárhoz beérkező adatkérések gyors, hatékony és minőségi kiszolgálását.
A fő cél megvalósulása mellett nem elhanyagolható társadalmi hasznot jelent, hogy a Kincstáron belül még hatékonyabban és eredményesebben működnek a döntéselőkészítési folyamatok.
Amikor az adatokra tekintünk, a megismerésükön túl a hasznosságukra is gondolnunk kell. Az adattal történő gazdálkodás a feladatellátáson túl – főleg a közszférában – rengeteg döntéshozatalhoz szükséges információt tartalmaz, és kiaknázható lehetőségeket is feltár: a feldolgozási folyamatok kibővíthetők (ellenőrzés, pótlás, hibajavítás), valamint a minőség is javítható velük.
A Kincstáron belül elindított adatvagyongazdálkodási törekvés egyik legfontosabb elvárt eredménye, hogy adott szervezeten belül a feladatellátás minősége és hatékonysága növekedjen, a beérkező adatszolgáltatási igények teljesítése tovább javuljon.
A Kincstár adatszolgáltatási kötelezettsége jogszabályok által szabályozott. Az adatszolgáltatásokban szereplő adatkörök és azok kezelése a Kincstár – a honlapon is megjelölt – egyes tevékenységeihez kapcsolódó jogszabályokon alapulnak.