A Magyar Államkincstár Közreműködő Szervezeti szerepkörben

A Terület- és Településfejlesztés Operatív Program Plusz (továbbiakban: TOP Plusz) esetében az irányító hatósági (továbbiakban: IH) feladatokat az Nemzeti Fejlesztési Központ – Területfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság látja el.
A TOP Plusz lebonyolítása során a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre közreműködő szervezetként (továbbiakban: KSz).

A Kincstár szervezeti felépítésében a TOP Plusz megvalósítási modelljéhez illeszkedik, vagyis a tervezés és végrehajtás központi irányítással megyei irodáknál történik.

A budapesti központ funkciója a megyei irodák működésének irányítása, az egységes feladatellátás biztosítása, az elvégzett feladatok minőségbiztosítása és az erőforrás-gazdálkodás. Ezen túl központi funkció a közbeszerzési, jogi, követeléskezelési feladatok, ügyfélszolgáltatás, valamint beszámolók összeállítása az éves előrehaladás áttekintésére, éves tervek teljesülésére vonatkozóan.
A 19 megyei igazgatóság Állampénztári Irodáin belül működő Pályázati Támogatások Osztálya feladata a támogatási kérelmek befogadása, a Kedvezményezettekkel való közvetlen és intenzív kapcsolattartás, a projektek megvalósulásának nyomon követése, a kifizetési kérelmek valamint a támogatási szerződések kezelése.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz
A TOP Plusz Magyarország 2021-2027 programozási időszakra szóló területi operatív programja, amely az ország teljes területét lefedi, így a kevésbé fejlett
régiók (valamennyi megye) és a fejlett régiónak számító Budapest fejlesztéseit egyaránt támogatja, kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek fejlesztésére.

A program célja az EU szintű és az országon belüli területi kohézió javítása, ennek érdekében a régiók és megyék fejlettségi pozíciójának javítása az EU átlag viszonylatában, az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, kiemelten
a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és a komplex programmal fejlesztendő 36 járás fejlesztése. Budapest esetében a nagyváros-specifikus kihívások kezelése a cél.

A TOP Plusz beavatkozások az alábbi prioritási tengelyek mentén történnek:

1. Élhető vármegye
1.1.1. Helyi gazdaságfejlesztés
1.1.2. A 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése
1.1.3. Helyi és térségi turizmusfejlesztés
1.2.1. Élhető települések
1.2.1 Szociális célú városrehabilitáció
1.2.3 Belterületi utak fejlesztése
1.3.1 Fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása
1.3.2 Fenntartható városfejlesztés

2. Klímabarát vármegye
2.1.1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
2.1.2 Fenntartható energiahatékonyság

3. Gondoskodó vármegye
3.1.1 Megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések
3.1.2 Szociális célú városrehabilitáció (ESZA+)
3.1.3 Helyi humán fejlesztések
3.2.1 Fenntartható humán fejlesztések
3.3.1 Gyermeknevelést támogató humán infrastruktúra fejlesztése
3.3.2 Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése
3.3.3 Köznevelési infrastruktúra fejlesztése
3.4.1 Fenntartható humán infrastruktúra

4. Budapest infrastrukturális fejlesztések
4.1.1 Egészséges utcák program
4.1.2 Bringasztráda program
4.1.3 Komplex klímaadaptációs és közterület-megújítási program

5. Budapest humán fejlesztések

6. Versenyképes vármegye
6.1.2 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése 
6.1.4 Aktív turizmus fejlesztése
6.2.1 Fenntartható versenyképes városfejlesztés

Az 1-2-3. és 6. prioritási tengelyek projektjei – kivéve Pest Vármegye – állnak a Kincstár kezelésében.