Magyar Államkincstár

Mikor kell az ellátás folyósítását szüneteltetni a keresőtevékenységből származó jövedelem miatt?

Szüneteltetni kell az ellátását annak a

• korhatár előtti ellátásban,
• szolgálati járandóságban,
• táncművészeti életjáradékban,
• átmeneti bányászjáradékban

részesülő személynek, aki munkaviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozó, vagy más keresőtevékenységet folytat, és az év során fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja  meghaladja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (2024-ben 266.800 Ft) havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2024-ben 4.802.400 Ft-ot (a továbbiakban: éves keretösszeg).

Milyen időtartamban kell szüneteltetni az ellátás folyósítását?

Az ellátás folyósítását az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig kell szüneteltetni. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a december havi ellátást vissza kell fizetni.

A szüneteltetett ellátások a következő év január hónapjától hivatalból újra folyósításra kerülnek, ehhez ügyfeleinknek igényt külön benyújtani nem kell.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett változatlan módon ellátásban részesülőnek minősül.

Kinek és milyen határidőn belül kell bejelenteni az éves keretösszeget meghaladó jövedelmet?

A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyt a bejelentési kötelezettség azon napot követő naptól terheli, amely napon az éves keretösszeget meghaladó kereset, jövedelem – függetlenül attól, hogy az ténylegesen melyik időszakra vonatkozik – részére kifizetésre, vagy átutalásra került. A bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül kell megtenni.

A bejelentés elmulasztása esetén az ellátásban részesülő személy a jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek szintén bejelenté­si köte­lezett­sége áll fenn.

Mely jövedelmek számítanak bele az éves keretösszegbe?

Az éves keretösszegbe csak azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyekből társadalombiztosítási járulékot vontak.

Mely jövedelmek nem számítanak be az éves keretösszegbe?

Az éves keretösszegbe a társadalombiztosítási járulék alapot nem képező jövedelmek és a közszférában történő foglalkoztatásból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem nem számít bele.

Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személyek részére kifizetett azon juttatásokat, amely az alábbi feladatokban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kerültek kifizetésre:

• a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején való közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása, az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárítása,
• a katasztrófavédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában történő közreműködés.

A szerződéses határvadász vagy iskolaőri feladat ellátására létesített jogviszonyból származó kereset, jövedelem nem számít bele az éves keretösszeg összegébe.

Mely esetben kérhető mentesítés a szüneteltetés alól?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az átmeneti bányászjáradék folyósításának szüneteltetése alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a járadékban részesülő személy kérelmére, méltányosságból mentesítést adhat. A kérelmet legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig lehet benyújtani.

A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni:

• a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
• a folyósítási törzsszámot, és
• azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek a méltányosság gyakorlását indokolják.

A kérelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a tárgyévre vonatkozóan határozattal dönt, azaz a szüneteltetés alóli mentesítést – amennyiben az annak alapját képező, méltányolható körülmények fennállnak – minden évben újra kérelmezni kell.

Külföldi biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelemre kiterjed-e a bejelentési kötelezettség?

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy EGT-állam, Svájc, vagy az Egyesült Királyság, illetve Ukrajna területén járulékfizetést megalapozó biztosítási jogviszonyban áll, akkor e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét az éves keretösszeg számításánál figyelembe kell venni.

A többi szociális biztonsági egyezmény tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásra, ezért ezek esetében, valamint harmadik országban folytatott munkavégzés esetén a keresőtevékenység miatti szüneteltetésre vonatkozó szabály nem alkalmazható.

A külföldi valutában megszerzett keresetet, jövedelmet az éves keretösszeg elérésének vizsgálatához a kifizetés időpontjában kell forintra átszámítani az adott valutára érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamon.

Mely szerv dönt a szüneteltetésről?

A szüneteltetésről, esetlegesen a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizettetéséről a bejelentés, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt.