Magyar Államkincstár

A pótlékra az a személy jogosult, aki

• magyar állampolgár, és
• 1956-os Emlékéremmel, 1956-os Emléklappal, Nemzeti Ellenállásért Emléklappal vagy Szabad Magyarországért Emléklappal (a továbbiakban együtt: kitüntetés) rendelkezik, továbbá
• a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, illetve nyugellátásban részesül, vagyakinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű), és
• nyugellátása, illetve rendszeres pénzbeli ellátása együtt a  322 650 Ft-ot nem éri el, vagy
• nyugellátásban, rendszeres pénzbeli ellátásban nem részesül és keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, vagy
• nyugellátásban nem részesül, és rendszeres pénzbeli ellátása a 322 650 Ft-ot nem éri el.

Mi lehet a jogosultságot kizáró tényező?

A keresőtevékenységből származó jövedelem kizárja a pótlék megállapítását. Ebből a szempontból keresőtevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni azt a pénzbeli juttatást, amelyet az arra jogosult a személyes munkavégzése alapján kap. A jövedelem meghatározása nincs értékhatárhoz kötve, ezért ha a kérelmező ilyen címen bármilyen összegű jövedelemmel rendelkezik, akkor részére a pótlék az egyéb feltételek fennállása esetén sem állapítható meg.

A keresőtevékenységből származó jövedelmet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha nyugdíjban, illetőleg rendszeres szociális ellátásban nem részesül az igénylő.

Keresőtevékenységből származó jövedelem esetén (az egyéb feltételek fennállása mellett) a pótlékot legkorábban a keresőtevékenység megszűnését követő hónap első napjától lehet megállapítani. 

A pótlék összege

A jogosultság fennállása esetén pótlékként azt az összeget kell megállapítani, amely a pótlék szempontjából figyelembe vehető ellátás összegét a kormányrendeletben meghatározott összegre, 2025. évben 322 650 Ft-ra kiegészíti, de a pótlék összege 500,- Ft-nál kevesebb nem lehet.

A pótlékra való jogosultság megállapítása szempontjából a jogosultság keletkezésének időpontjában érvényes összeghatárt kell figyelembe venni.

A már megállapított pótlékot a társadalombiztosítási nyugellátásokhoz hasonló módon kell emelni. A folyósított pótlékot a megemelt összeghatároknak megfelelően kell emelni.

Abban az esetben, ha a kitüntetésben részesülő személy a pótlék megállapításának feltételeivel rendelkezik, és nyugdíjban, rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve keresőtevékenységből származó jövedelemmel sem rendelkezik, akkor pótlék címén 2025. évben havi 322 650 Ft-ot kell megállapítani.

A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék összege nem csökkenthető.

Ez azt is jelenti, hogy akinek a részére - egyéb ellátás hiányában - csak nemzeti helytállásért pótlék kerül folyósításra, és csak ezt követően kerül megállapításra nyugellátás, úgy a nyugdíj összegétől függetlenül továbbra is a pótlék teljes összegére jogosult. 

A nemzeti helytállásért pótlékra jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni a külföldről kapott nyugellátás összegét is.

Hogyan kerül megállapításra a pótlék?

A saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlékra való jogosultság elbírálása külön kérelem nélkül, hivatalból történik, mivel a megállapításhoz szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szerv az érintett hivataloktól megkapja. 

A pótlékra való jogosultságot és annak összegét a nyugdíjfolyósító szerv állapítja meg. A pótlékkal összefüggő igényelbírálást követően az igénylő határozatban értesül a döntésről.

Pótlék igénylése megváltozott munkaképesség jogcímén

A pótlék az egyéb jogosultsági feltétellel rendelkező személy megváltozott munkaképességére hivatkozással akkor kerülhet megállapításra, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak rendelkezésére áll erre vonatkozó határozat vagy szakhatósági állásfoglalás. Ennek hiánya esetén ezt az ügyfélnek kell benyújtania (ha ezzel nem rendelkezik, a háziorvostól kérhető beutaló az egészségi állapot szakkérdésének minősítéséhez).

Mikor szűnik meg a pótlékra való jogosultság?

Megszűnik a pótlékra való jogosultság abban az esetben, ha a pótlékra jogosult személy már nem magyar állampolgár, valamint ha Magyarországot külföldön történő végleges letelepedés szándékával elhagyta. A pótlékot a jogosultság megszűnését követő hónap első napjával meg kell szüntetni. 

Mikor éled fel a pótlékra való jogosultság?

Külföldről hazatelepült személy részére az egyéb feltételek fennállása esetén a pótlék a hazatelepülés hónapjának első napjától ismét jár. 

A pótlékra jogosultság szempontjából mi minősül nyugellátásnak?

• öregségi nyugdíj,
• özvegyi nyugdíj (az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével),
• árvaellátás megváltozott munkaképesség címén,
• szülői nyugdíj,
• hozzátartozói baleseti nyugellátás,
• öregségi járadék,
• munkaképtelenségi járadék,
• özvegyi járadék,
• növelt összegű öregségi járadék,
• növelt összegű munkaképtelenségi járadék,
• növelt összegű özvegyi járadék,
• utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka,
• utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka,
• korhatár előtti ellátás,
• szolgálati járandóság,
• táncművészeti életjáradék,
• átmeneti bányászjáradék,
• Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások.

A pótlékra jogosultság szempontjából mi minősül rendszeres szociális ellátásnak?

• központi szociális segély,
• vakok személyi járadéka,
• rokkantsági járadék,
• rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás,
• bányászok egészségkárosodási járadéka,
• politikai rehabilitációs ellátások,
• hadigondozotti pénzellátások,
• kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok, kiegészítések,
• tudományos fokozatok után járó nyugdíj-kiegészítések,
• nemzeti gondozási díj.

A pótlék folyósítása

A pótlékot a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugellátással, illetőleg a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátással együtt – ennek hiányában önállóan – folyósítja.