Magyar Államkincstár

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján a társadalombiztosítási ellátásokat annak az országnak kell megállapítani és folyósítani, amelyikben a kérelmező lakóhellyel rendelkezik, lakóhely alatt pedig azt a helyet kell érteni, ahol a kérelmező végleges szándékkal az illetékes hatóságok hozzájárulásával letelepedett.

Ennek megfelelően Magyarország az egykori Szovjetunió területén szerzett szolgálati idő figyelembevételével akkor állapít meg nyugdíjat, ha a kérelmező a magyar idegenrendészeti hatóságok engedélyével letelepedett, vagy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján kedvezményesen honosított személy és életvitelszerűen Magyarországon él.

Nem magyar állampolgárságú kérelmező esetén a magyarországi letelepedés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén bizonyított:

• a jogszerű magyarországi letelepedést idegenrendészeti okiratok igazolják,
• rendelkezésre áll a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
• ténylegesen megvalósul a magyarországi lakóhelyen történő életvitelszerű tartózkodás.

Letelepedett személynek az minősül, aki rendelkezik:

• 2007. előtt kiállított letelepedési engedéllyel,
• nemzeti letelepedési engedéllyel, vagy
• EK letelepedési engedéllyel.

A végleges letelepedési szándék hiányában nem minősül letelepedett személynek az, aki:

• ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy
• olyan tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amely nem bevándorlási engedély, vagy letelepedési engedély alapján került kiállításra.

Magyar állampolgároknak, ide értve a kedvezményesen honosított személyeket is, a jogszerű magyarországi tartózkodáshoz nem kell rendelkezniük letelepedési engedéllyel, ezért esetükben a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• rendelkezésre áll a magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolvány és
• megvalósul a magyarországi lakóhelyen történő életvitelszerű tartózkodás.

A kérelmező attól az időponttól tekinthető magyarországi lakóhellyel rendelkezőnek, amikortól lakcímét a letelepedési engedély vagy a honosítási okirat birtokában az erre illetékes magyar hatóságnál bejelentette. A magyarországi lakóhelyet érvényes lakcímkártyával kell igazolni.

• öregségi nyugdíj,
• hozzátartozói nyugdíj,
• baleseti hozzátartozói nyugdíj,
• korhatár előtti ellátás,
• baleseti járadék,
• átmeneti bányászjáradék

Az Egyezmény alapján azok a személyek igényelhetnek magyar nyugellátást, akik magyar állampolgárok, vagy valamely az alábbiakban felsorolt volt szovjet tagköztársaság utódállamának állampolgárai:

• Azerbajdzsáni Köztársaság,
• Belorusz Köztársaság,
• Grúzia,
• Kazah Köztársaság,
• Örmény Köztársaság,
• Tádzsik Köztársaság,
• Türkmén Köztársaság,
• Üzbég Köztársaság,
• Kirgiz Köztársaság,
• Ukrajna.

A fentiekben fel nem sorolt volt szovjet tagköztársaságok utódállamainak állampolgárai nem az Egyezmény, hanem más nemzetközi jogszabályok alapján lehetnek jogosultak magyar ellátásokra, az alábbiak szerint:

• Észtország, Lettország és Litvánia esetében az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet alapján,
• Moldovai Köztársaság esetében a Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény alapján,
• az Oroszországi Föderáció esetében a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló egyezmény alapján.

A járulékfizetési kötelezettség abban az esetben áll fenn Magyarországon, ha az Egyezmény személyi hatálya alá tartozó állampolgár Magyarországon él.

Kivételes szabályok vonatkoznak a diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviseletek dolgozóira, illetve a kiküldött munkavállalókra.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

Az Egyezmény alapján kérelmezett ellátásokat az alábbi nyomtatványokon kell kérelmezni:

• öregségi nyugellátás iránti igény esetén a Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény volt szovjet szocialista tagköztársaságban vagy utódállamában szerzett szolgálati idő esetén elnevezésű,
• baleseti járadék iránti igény esetén az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. és LXXXIII. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján baleseti járadék elbírálásához elnevezésű,
• hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján árvaellátás, vagy baleseti árvaellátás elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján szülői nyugdíj, vagy baleseti szülői nyugdíj elbírálásához elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz csatolni kell a külföldi szolgálati időre vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat, és amennyiben a kérelmező külföldön nyugellátásban részesült, az ennek megszüntetésére vonatkozó, a külföldi nyugdíjszerv által kiállított igazolást.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetők a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a tájékoztató mellett elhelyezett „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontban.

Az igényt személyesen és postán is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékot Budapest Főváros Kormányhivatalnak kell címezni és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.

Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az ellátás megállapítása során a magyar szolgálati időt és a felsorolt volt szovjet tagköztársaságok utódállamaiban szerzett szolgálati időt is figyelembe kell venni a külföldi szerv igazolása alapján.

Ennek érdekében Budapest Főváros Kormányhivatala a kérelmező által csatolt külföldi szolgálati időre vonatkozó dokumentumok alapján, felkéri a szolgálati idő szerzésének helye szerinti külföldi nyugdíjszervet a nyugdíjra jogosító időszakok igazolására.

A külföldi szolgálati időt az Azerbajdzsáni Köztársaság, a Belorusz Köztársaság, Grúzia, a Kazah Köztársaság, az Örmény Köztársaság, a Tádzsik Köztársaság, a Türkmén Köztársaság, az Üzbég Köztársaság, a Kirgiz Köztársaság vagy Ukrajna nyugdíj szervének igazolása alapján lehet figyelembe venni.  Amennyiben a külföldi szerv az igazolás kiállítását megtagadja, vagy a csatolt dokumentumok alapján a külföldi szolgálati időt nem igazolja a kormányhivatal részére közvetlenül megküldött igazolásában, akkor a külföldi szolgálati időt a magyar nyugdíj megállapítása során nem lehet elismerni.

Abban az esetben, ha a kérelmező a felsorolt volt szovjet tagköztársaságok utódállamaiban nyugdíjban részesül, a magyar nyugdíj megállapításához az életvitelszerű magyarországi lakóhelyen túl szükséges, hogy a külföldi nyugdíj folyósítása a Magyarországra történő letelepedést követő hónap első napjától megszüntetésre kerüljön. Az erről szóló igazolás kiállítását a kérelmezőnek kell kérnie a külföldi nyugdíjat folyósító szervtől.

A magyar nyugellátás legkorábban az áttelepülést követő hónap első napjától állapítható meg, ha ebben az időpontban a magyar jogosultsági feltételek teljesülnek.

Az Egyezmény alapján a magyar nyugdíj összegének meghatározása az alábbiak szerint történhet:

• ha a kérelmező magyar szolgálati idővel rendelkezik, a magyarországi keresetek figyelembevételével,
• ha a kérelmező magyar szolgálati időt nem szerzett, akkor a külföldön betöltött munkakörre jellemző magyar szakmai átlagkereset alkalmazásával.

A magyar szakmai átlagkereset alkalmazása során, a külföldön leghosszabb ideig betöltött munkakörben, ennek hiányában ahhoz hasonló munkakörben, a magyar és a külföldi nyugellátás megállapításának időpontja közül a korábbi időpont szerinti kereset országos átlagát, de a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összegét kell figyelembe venni.

A szakmai átlagkereset összege a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat által, az egyéni bérekre és kereseti adatokra vonatkozó közzétett adatok alapján kerül meghatározásra.

A megállapított ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

Az Egyezmény alkalmazásával megállapított magyar ellátásokat csak abban az esetben lehet folyósítani, ha az ellátás jogosultja a folyósítás időtartama alatt is bizonyítottan Magyarországon él életvitelszerűen.

Ha az ellátásban részesülő személy 90 napon túl külföldön tartózkodik, az Egyezmény alapján megállapított magyar ellátás folyósítását meg kell szüntetni. A 90 napon túli külföldi tartózkodást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni.