E honlap és az abban szereplő összeállítások elkészítését az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (PROGRESS 2007–2013) támogatta.
A Programot az Európai Bizottság hajtja végre. Alapvető funkciója az Európai Unió foglalkoztatási, szociális, és esélyegyenlőségi céljainak megvalósítása érdekében nyújtott pénzügyi támogatás, ennek révén az Európa 2020 Stratégia céljainak teljesítése a felsorolt szakterületeken.
A hétéves Program olyan érdekelt szervezeteket és intézményeket kíván támogatni, melyek képesek a megfelelő és hatékony foglalkoztatás, szociális szabályozás és szakpolitikák kialakításának formálására az EU-27, az EFTA-EGT államokban, valamint az EU tagjelölt és leendő tagjelölt országaiban.
További információ: http://ec.europa.eu/progress
A mikroszimulációs modellezés
Az elmúlt évtizedek demográfiai változásainak következtében Európa szerte egyre inkább előtérbe került a nyugdíjrendszer jövőbeli alakulását, fenntarthatóságát valamint a lehetséges nyugdíjreformok időskori szegénységre gyakorolt hatásait érintő kérdések vizsgálata. Ennek következtében megnőtt az igény a döntések előkészítését támogató, és a különböző reformlehetőségek hatásait szimulálni képes nyugdíjmodellek készítésére. A megnövekedett kereslet eredményeként a korábban meglévő nyugdíjmodell típusokon túl, sok új vagy korábban más területen alkalmazott modelltípus is megjelent a nyugdíjmodellezés eszköztárában. Kezdve az ún. sztenderd modellek közé sorolható kohorsz modellektől, a statikus és dinamikus mikroszimulációs modelleken át egészen az utóbbi években az érdeklődés előtérbe kerülő ágens alapú modellekig.
Az elemzői eszköztár gyors bővülésének eredményeként sokszor nehéz elsőre látni, hogy egy-egy kérdés vizsgálatához melyik modelltípus illeszkedik a legjobban, valamint, hogy egyik-másik modelltípus választása milyen következményeket von maga után. Ezen túl az is fontos szempont, hogy a választott modelltípus mennyire képes megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyek a modellezés során, esetleg a modellezés végeredményei kapcsán merülnek fel. Konkrétabban fogalmazva, milyenek az adott modelltípus nyújtotta továbbfejlesztési, bővítési lehetőségek.
A makroelemzést megvalósító kohorszmodellek és a mikroszimulációs modellek közötti legfontosabb különbség a vizsgálat tárgyát képező egység. A makromodellek alapegységei az egyes kohorszok átlagos és összesített jellemzői, valamint egyes arányszámok. Ezzel szemben a mikroszimulációs modellek a vizsgálatot, előrejelzést jóval kisebb szinten, egyének, illetve háztartások szintjén végzik. Így a mikroszimulációs modellek jóval részletesebb információt szolgáltatnak a lakossági nyugdíjak alakulásáról. Ennek megfelelően adatszükségletük és az előrejelzés statisztikai eszköztára is sokkal összetettebb ebben a modelltípusban.
Ahogy az elemzési eszköztár sokféle, úgy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban vizsgálni kívánt kérdés is igen sokféle lehet. Vannak esetek, amikor az elemzés célja elsősorban a változtatások különböző régiókra, ágazatokra, vagy más előre definiált csoportokra gyakorolt hatások vizsgálata, anélkül hogy a változtatás csoportokon belüli hatásaival foglalkoznánk. Ugyanakkor felmerülhetnek olyan kérdések is – mint a gyermekszámmal kapcsolatos nyugdíjak – melyek során a makro hatásokon túl az egyénekre, vagy háztartásokra gyakorolt hatásokat is szeretnénk vizsgálni. Ez utóbbi esetben nyilván egy olyan modellre van szükség, mely alkalmas arra, hogy egy kiinduló egyéni adatokat tartalmazó adatbázisból képes legyen az egyéni életpályákat továbbvezetni a nyugdíjrendszerre vonatkozó különféle feltevések mellett. A mikroszimulációs nyugdíjmodellek jó eszköznek bizonyulnak ezen kérdések hatékony vizsgálatára.