A konferencia különösen fontos esemény a Kincstár életében, hiszen olyan országos rendezvény valósulhat meg, amely lehetőséget biztosít a Kincstár és az önkormányzatok közötti szakmai kapcsolatok erősítésére. Jelenleg valamennyi önkormányzat feladatellátásához nyújt valamilyen informatikai és szakmai támogatást a Magyar Államkincstár.
– Az intézmény immár 24. alkalommal szervezte meg az Önkormányzati Költségvetési és Adókonferenciát, amelynek idén kiemelt témái a digitális állampolgárság, az önkormányzati választások kapcsán a helyi adózással összefüggő feladatok, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalatai. Emellett a résztvevők "első kézből" értesülhetnek a helyhatóságok mindennapi pénzügyeit érintő változásokról, aktualitásokról. A Kincstár kétnapos rendezvényén 138 helyhatóság képviseletében mintegy 300-an vesznek részt. – mondta Bugár Csaba a Magyar Államkincstár elnöke. - Az önkormányzatok ügyviteli munkáját segítő ASP-rendszernek naponta közel 30 ezer felhasználója van.
Dukai Miklós emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn nyújtotta be a 2025. évi központi költségvetési törvény tervezetét a parlamentnek. Azt szerinte sok mindenki a saját szájíze szerint kommentálja majd, de kijelenthető, hogy a költségvetés „a következő évre is garantálja a helyhatóságok kötelező feladatainak szakszerű és a lakosság igényeit kielégítő ellátását".
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a helyhatóságok továbbra is számíthatnak arra, hogy a béremelésekhez szükséges összegeket a kormány a rendelkezésükre bocsátja - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet: a kabinet az eddigi fejlesztési források megtartása mellett elindítja a Versenyképes Járások elnevezésű, térségi együttműködésen alapuló, várhatóan 65 milliárd forint keretösszegű fejlesztési programját, amely "újszerű gondolkodást indít el a fejlesztéspolitikában és az önkormányzatok életében".
Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a jövő évi költségvetés a gazdasági növekedés erőteljes újraindításával számol. Így 2025-re az idei 0,8 százalékkal szemben „már érdemi, 3,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a világgazdasági környezet javulása és az új hazai gazdaságpolitikai akcióterv intézkedéseinek köszönhetően".
Kifejtette, hogy a büdzsé a költségvetési hiány csökkentésére is nagy hangsúlyt fektet: az idén várható 4,5 százalékos GDP-arányos deficithez képest jövőre 3,7 százalék a cél.
Az inflációt sikerült leküzdeni, így a pénzromlás már idén és jövőre is 3-4 százalék közötti tartományban, jövőre várhatóan 3,2 százalék körüli szinten marad - tette hozzá.
Az önkormányzatok 2024-hez képest bő egyötöddel magasabb: 1050 milliárd forint helyett 1266 milliárd forint állami támogatást kapnak jövőre a kötelező feladataik ellátására - hangsúlyozta. A gazdaság erősödése a helyi adóbevételekre, így az iparűzési adó összegére, az önkormányzatok lehetőségeire is kedvezően hat, hiszen a tavaly az önkormányzatokhoz befolyt iparűzési adó a 2010-es évi adat több mint háromszorosa volt, és kétszer annyi, mint 2017-ben - húzta alá.