Szociális biztonsági egyezményekkel érintett nyugdíjügyek

A magyar-orosz szociális biztonságról szóló egyezmény

Mikortól hatályos a magyar-orosz szociális biztonságról szóló egyezmény?

Az Oroszországi Föderáció és Magyarország által megkötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 2020. december 1-jétől hatályos.

Az új Egyezmény szerint, 2020. november 30-át követő időponttól a magyar és orosz szolgálati idővel érintett nyugdíjügyekben Magyarország és az Oroszországi Föderáció is megállapít és folyósít ellátást a saját területén megszerzett szolgálati idő figyelembevételével, kivéve azokban az esetekben, amikor a kérelmező Magyarországon, vagy az Oroszországi Föderációban egy évnél rövidebb szolgálati időt szerzett.

Az Egyezmény hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában kötött államközi egyezmény (a továbbiakban: magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény) az Oroszországi Föderáció viszonylatában hatályát veszti.

A magyar ellátásra való jogosultság megállapítására vagy folyósítására hatással lévő, de az Oroszországi Föderáció területén bekövetkező tényeket és körülményeket ugyanolyan módon kell figyelembe venni, mintha azok Magyarországon következtek volna be.

Érinti-e a változás a 2020. december 1-jét megelőzően megállapított nyugdíjakat?

Magyarországi lakóhely esetén

Az Egyezmény hatálybalépését megelőzően orosz szolgálati idő figyelembevételével a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazásával megállapított ellátások változatlan módon folyósításra kerülnek mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy lakóhelye Magyarországon van. Ha az ellátásban részesülő személy elköltözik Magyarországról, akkor a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni, melyet követően az új Egyezmény rendelkezései szerint állapítható meg ellátás, az erre irányuló igény előterjesztését követően.

A magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján járó ellátás abban az esetben sem kerülhet újrafolyósításra, ha az érintett ismételten Magyarországon él.

Hozzátartozói nyugdíj

Az Egyezmény rendelkezik arról is, hogy a hozzátartozói ellátást, a nyugdíjas 2020. november 30-át követő elhalálozása esetén már csak az új Egyezmény szabályai szerint lehet megállapítani, abban az esetben is, ha az elhunyt a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény alapján részesült nyugellátásban.

Minden olyan esetben azonban, amikor a nyugdíjas elhalálozása 2020. december 1-jét megelőzően történt, és az özvegyi nyugdíjat a magyar-szovjet egyezmény alapján állapították meg, az özvegyi nyugdíj feléledése esetén is ezt kell folyósítani.

Az Egyezmény alapján igényelhető, a nyugdíjmegállapító szervek hatáskörébe tartozó ellátások

Magyarországon:

  • öregségi nyugdíj,
  • hozzátartozói nyugdíj,
  • baleseti hozzátartozói nyugellátás;
  • baleseti járadék

az Oroszországi Föderációban:

  • öregségi nyugdíj,
  • rokkantsági nyugdíj,
  • hozzátartozói nyugdíjak,
  • üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés alapján járó ellátás,
  • egyszeri nyugdíjbiztosítási kifizetés,
  • havi biztosítási kifizetés,
  • megtakarítási nyugdíj,
  • a nyugdíjmegtakarítás terhére történő kifizetés.

Az Egyezmény alapján az alábbi személyek igényelhetik a fenti ellátásokat

Magyarországon:

állampolgárságuktól függetlenül, azok a személyek és családtagjaik, a menekültként elismert személyek és családtagjaik, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban teljesítettek járulékfizetési kötelezettséget.

Az Oroszországi Föderációban:

 azok a magyar vagy orosz állampolgársággal rendelkező személyek és családtagjaik, a menekültként elismert személyek és családtagjaik, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban teljesítettek járulékfizetési kötelezettséget.

A járulékfizetés szabályai

A járulékfizetési kötelezettség – főszabályként – abban az országban áll fenn, ahol a polgár keresőtevékenységet folytat foglalkoztatottként, egyéni vagy társas vállalkozóként.

Ennek megfelelően a Magyarországon élő orosz állampolgárok a magyar jogszabályok alapján kötelesek járulékot fizetni.

Azoknak a személyeknek, akik Magyarországon és az Oroszországi Föderációban egyidejűleg foglalkoztatottként, egyéni vagy társas vállalkozóként folytatnak keresőtevékenységet, a lakóhely szerinti országban kell a járulékot megfizetniük.

További speciális rendelkezés vonatkozik azokra, akik az egyik országban foglalkoztatottként, a másik országban pedig vállalkozóként folytatnak egyidejűleg keresőtevékenységet. Esetükben a foglalkoztatás helye szerinti országban kell a járulékot megfizetni.

Az Egyezmény hatálybalépését követően Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy is, aki az Egyezmény alkalmazásával megállapított orosz öregségi nyugdíjban, vagy kizárólag az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján megállapított öregségi nyugdíjban részesül, ezért esetükben Magyarországon folytatott keresőtevékenység esetén társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.

kiküldetésben lévő személyekre és családtagjaikra a kiküldés szerinti foglalkoztató székhelye szerinti országban áll fenn a járulékfizetési kötelezettség. A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira és családtagjaira, a nemzetközi vasúti, közúti, légi vagy belföldi vízi személy- és teherszállítás során, valamint hajón foglalkoztatottakra a fenti rendelkezésektől eltérő szabályok vonatkoznak.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

Hogyan kell igényelni a nyugdíjat az Egyezmény alapján?

Magyarországi lakóhely vagy nem magyar, illetve nem orosz állampolgárságú személy esetén:

  • öregségi nyugellátás iránti igény esetén a Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény egyezményben részes országban szerzett szolgálati idő esetén elnevezésű,
  • baleseti járadék iránti igény esetén az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. és LXXXIII. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján baleseti járadék elbírálásához elnevezésű,
  • hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján árvaellátás, vagy baleseti árvaellátás elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján szülői nyugdíj, vagy baleseti szülői nyugdíj elbírálásához elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

Az igénybejelentő lapon az egyezmények felsorolásának kiegészítésével jelezni kell, hogy a kérelem a magyar-orosz egyezmény alapján kerül benyújtásra. Ha a nyomtatványon nem szerepel a kérelmezett orosz ellátás típusa, akkor azt is rá kell vezetni. Ilyen ellátás típus lehet az egyszeri nyugdíjbiztosítási kifizetés, a havi biztosítási kifizetés, a megtakarítási nyugdíj és a nyugdíjmegtakarítás terhére történő kifizetés.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz csatolni kell az Oroszországi Föderációban megszerzett biztosítási időre vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetők a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve letölthetők a tájékoztató mellett elhelyezett „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontban.

Az igényt személyesen és postán is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékot Budapest Főváros Kormányhivatalnak kell címezni és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.

Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt nyugdíjas volt, vagy a kérelem a megszűnt hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az igény benyújtásának időpontja az Oroszországi Föderációban is az nap, amikor a kérelem a magyar nyugdíjbiztosítási szervhez benyújtásra került.

A kérelmet, az igénylő által csatolt dokumentumokat, valamint a magyar jogszabályok alapján elismert szolgálati időről szóló igazolást Budapest Főváros Kormányhivatala továbbítja az oroszországi nyugdíj elbírálására illetékes Oroszországi Föderáció Nyugdíj Alapjának Penzai Kirendeltsége részére (440008, g. Penza, ul. Zaharova, d. 20.).

Oroszországi lakóhely esetén:

A nyugdíjigényt az orosz nyugdíj megállapítására illetékes Oroszországi Föderáció Nyugdíj Alapjának lakóhely szerint illetékes területi kirendeltségéhez kell benyújtani.

Az orosz nyugdíj kérelem benyújtásának módjával, illetve az orosz nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos esetleges kérdések esetén célszerű a lakóhely szerinti orosz nyugdíjszervhez fordulni.                                                      

A nyugdíjigények elbírálása

Ha az igénylő által kérelmezett ellátásra való jogosultság a magyar szolgálati idő alapján fennáll, a nyugdíj megállapításához nem kell figyelembe venni az Oroszországi Föderáció által igazolt biztosítási időt.

A magyar nyugdíjhoz szükséges minimum időszakok az alábbiak:

  • öregségi nyugdíj esetén 15 év szolgálati idő,
  • nők kedvezményes öregségi nyugdíja esetén 40 év jogosultsági idő,
  • hozzátartozói nyugdíj esetén az elhunyt jogszerző életkorának megfelelő szolgálati idő.

Ha az ellátásra jogosultság nem állapítható meg kizárólag a magyar szolgálati idő alapján, a nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni az Oroszországi Föderáció által igazolt, az Oroszországi Föderáció területén, illetve az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén szerzett biztosítási időt is, úgy, mintha azt a magyar jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem esnek ugyanazon időszakra.

Amennyiben a fenti rendelkezések alkalmazása mellett a kérelmező jogosultsága még mindig nem áll fenn, azokat a biztosítási időket is figyelembe kell venni, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött, és amelynek rendelkezései kiterjednek a biztosítási idők összeszámítására.

A magyar nyugdíjigény elbírálása során az alábbi harmadik országokban megszerzett biztosítási idő vehető a jogosultság megállapításhoz figyelembe:

  • valamennyi EU tagállam, illetve EGT-állam, Egyesült Királyság és Svájc,
  • Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Észak- Macedónia, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró Köztársaság, Kanada, Koreai Köztársaság, Koszovó, India, Japán, Törökország, Szerb Köztársaság.

Az Ukrajnában, illetve a többi volt szovjet tagköztársaságból alakult országban megszerzett biztosítási időt a jogosultság megállapításához nem lehet figyelembe venni, mivel ezeket az Egyezmény kizárja.

Ha az igénylő csak a biztosítási idők összeszámításával rendelkezik a magyar nyugdíjhoz szükséges legalább 15 év szolgálati idővel, akkor a magyar és az orosz biztosítási idő alapján kell a nyugdíj összegét kiszámítani. Hozzátartozói nyugdíj esetén akkor kell az ausztrál tartózkodási időt figyelembe venni, ha az elhunyt jogszerző nem rendelkezett az életkorának megfelelő magyar szolgálati idővel. A megállapításra kerülő nyugdíj a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek az összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg.

Ha a megszerzett biztosítási idő nem éri el az egy évet, és a biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban ez alapján ellátás megállapítására nincs lehetőség, akkor az Oroszországi Föderáció által igazolt egy évnél rövidebb időszakot magyar, míg a magyar egy évnél rövidebb időszakot orosz biztosítási időként kell figyelembe venni.

Az orosz nyugdíjakkal kapcsolatos további információk az Oroszországi Föderáció Nyugdíjalapja honlapján találhatók.

A nyugellátások folyósítása

A nyugellátás annak az országnak a jogszabályainak megfelelően és a hivatalos fizetőeszközében kerül kifizetésre közvetlenül a jogosult részére, amelyik azt megállapította.

A megállapított ellátást a másik ország területén élő jogosult számára is változatlan összegben kell folyósítani.

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja, melyről részletes információ „Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről” szóló tájékoztatóban található.

A megállapított orosz ellátásokat az Oroszországi Föderáció Nyugdíjalapja (RU-119991 Moszkva, ul. Sabolovka 4.) folyósítja.