A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok 2026. július 1-től hatályos rendelkezései értelmében - 2026. június 30-át követő elhalálozás esetén - módosulnak az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételei a különélő házastárs, az élettárs, valamint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött jogszerzővel házasságot kötött özvegy esetén. Az alábbiakban a házasságra, házastársakra leírtakat kell alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatra, illetve a bejegyzett élettársakra is.

A különélő házastárs özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozása esetén

Fennálló házasság esetén a házastárs akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a házas felek – a házasság felbontása nélkül – külön élnek. A korábbi szabályokkal szemben már nem feltétele az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnak  a házastársak együttélése az elhalálozás időpontjában. Ha tehát a házasság a halál időpontjában fennállt, a különélő házastárs – a különélés időtartamától függetlenül – az együtt élő házastárssal azonos feltételek szerint jogosult özvegyi nyugdíjra.

Az élettárs özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozása esetén

Az élettárs özvegyi nyugdíjra való jogosultságát kizárja, ha neki vagy az elhunyt jogszerzőnek a halál időpontjában házassága állt fenn.

A jogszerző élettársa tehát - a házastársra előírt feltételek fennállása esetén - özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha a jogszerzővel annak haláláig

  • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy
  • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt,

és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága  a jogszerző halálakor.

Az elhalálozás időpontjában esetlegesen fennálló házasság tényét az özvegyi nyugdíjigényt elbíráló szerv hivatalból vizsgálja.

Az irányadó korhatárt betöltött jogszerzővel házasságot kötött özvegy özvegyi nyugdíjra való jogosultsága a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozása esetén

Amennyiben a házasságkötésre az elhunyt házastárs öregségi nyugdíjkorhatára betöltése után került sor, úgy a túlélő házastárs özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

  • a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott,
  • gyermek hiányában ha
    • a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    • a házastársak a házasság megkötését közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésének és a házasság fennállásának együttes időtartama eléri a tíz évet.
  • a jogszerző és az özvegy a jogszerző öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése előtt már házasok voltak, de ezt a házasságot felbontották, majd – miután a jogszerző betöltötte a korhatárt – ismét összeházasodtak.