Európai uniós nyugdíjügyek

Európai uniós nyugdíjügyekről azokban az esetekben beszélünk, amikor a magyar jogszabályok mellett a szociális biztonsági koordinációról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályait is kell alkalmaznia a magyar nyugdíjszervnek.

Erre akkor kerülhet sor, ha:

a kérelmezett ellátás a koordinációs rendeletek tárgyi hatálya alá tartozik,
a kérelmező, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt jogszerző legalább két olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyekre a koordinációs rendeletek területi hatálya kiterjed.

Európai uniós nyugdíjügyekben tehát a koordináció elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden érintett ország a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálata során, az ellátások megállapítására irányuló eljárásra azonban közös szabályok vonatkoznak.

Melyek azok a magyar ellátások, amelyek esetében a koordinációs rendeletek alkalmazhatók?

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások közül a koordinációs rendeletek tárgyai hatálya az alábbi magyar ellátásokra terjed ki:

öregségi nyugdíj, ide értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is,
özvegyi nyugdíj, ideértve a baleseti özvegyi nyugdíjat is,
árvaellátás, ideértve a baleseti árvaellátást is,
szülői nyugdíj, ideértve a baleseti szülői nyugdíjat is,
korhatár előtti ellátás,
átmeneti bányászjáradék,
táncművészeti életjáradék,
baleseti járadék.

Mely országok alkalmazzák a koordinációs rendeleteket?

A koordinációs rendeletek területi hatálya az Európai Unió tagállamaira és azokra az országokra terjed ki, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a rendeleteket magukra nézve kötelezően alkalmazandó jogszabálynak ismerik el.

Ezek az országok az következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (Guadaloupe, Guyana, Réunion szigetek, Martinique, Mayotte, Saint –Martin is), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália (Madeira és az Azori szigetek is), Svájc, Románia, Spanyolország (Kanári szigetek is), Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Az Egyesült Királyságban megszerzett szolgálati idő esetén a 2021. január 1-jét megelőzően megkezdett jogviszonyokra a koordinációs rendeletek szabályait, az ezt követően kezdődő jogviszonyokra pedig az Európai Unióval megkötött Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit kell a nyugdíjügyekben alkalmazni. Mindkét esetben az Egyesült Királysághoz tartozónak minősülnek - Jersey és Man szigetek kivételével - a tengerentúli tartományok is. Az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes információk a „Nyugdíjak az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően” című tájékoztatóban találhatók.

Hogyan kell a koordinációs rendeletek szabályait alkalmazni a nyugdíjügyekben?

Lényeges alapelv, hogy a koordinációs rendeletek azt biztosítják, hogy a polgárokat az egyes ellátásokhoz való hozzáférés során ne érje hátrány amiatt, mert éltek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és nem csak egy országban dolgoztak.

Ennek megfelelően tehát a rendelet egységes eljárási szabályokat tartalmaz az egyes ellátások igénylésére, a jogosultsági feltételek vizsgálata során a más országokban bekövetkezett tények és események, mint például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő figyelembevételére, illetve az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférésre.

Az ellátásokra való jogosultság elbírálása azonban minden esetben az ellátást megállapító ország jogszabályai alapján történik, ezért a magyar nyugdíjigények elbírálása során a koordinációs rendeletek mellett a magyar társadalombiztosítási jogszabályokat is alkalmazni kell. Így előfordulhat az is, hogy egy több európai uniós országban szolgálati idővel rendelkező személy részére nem azonos időponttól állapítják meg a nyugdíjat, mivel az egyes országokban a nyugdíjkorhatárok, és a jogosultsági feltételek is eltérőek.

Minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat, az ellátásra való jogosultsághoz azonban más országban megszerzett szolgálati időt is figyelembe vesz.

Ennek megfelelően tehát Magyarország és a külföldi munkavégzés helye szerinti ország is megállapítja a nyugdíjat a saját jogszabályaiban foglalt jogosultsági feltételek teljesülése esetén, a nyugdíj összegének kiszámítása és a nyugdíj folyósítása a nyugdíjat megállapító ország nemzeti jogszabályai alapján történik.

Alapelv, hogy az ellátások megállapítása és folyósítása során a koordinációs rendeleteket alkalmazó országokban bekövetkezett tényeket és eseményeket úgy kell értékelni, mintha azok az ellátás megállapításáért vagy folyósításáért felelős országban következtek volna be.

Például:

özvegyi nyugdíj esetén a külföldön kötött házasság, vagy külföldön történő élettársi együttélés az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetését eredményezheti,
árvaellátás esetén a külföldi nappali tagozatos tanulmányok megalapozzák a magyar árvaellátásra való jogosultságot
az özvegyi nyugdíj mértékére a külföldön megállapított öregségi nyugdíj is hatással van.

Hogyan kell a koordinációs rendeletek alapján igényelni az ellátásokat?

A koordinációs rendeletek alapján igényelhető ellátásokat csak a lakóhely szerinti országban kell kérelmezni, ugyanis az ellátás iránti kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett.

Öregségi nyugdíj igénylése esetén lehetőség van arról is nyilatkozni, hogy egy vagy több ország ne állapítson meg ellátást az igény alapján. (Ez öregségi nyugdíj megállapításának az elhalasztása.) Ebben az esetben az elhalasztott nyugdíj megállapítását később kell igényelni.

Főszabály szerint a kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerinti országban, az ott előírt szabályok szerint kell benyújtania. Ha azonban az igénylő a lakóhelye szerinti országban nem szerzett nyugdíjra jogosító biztosítási időt, akkor az igényt az utolsó biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban is be lehet nyújtani.

Magyarországi lakóhely esetén az alábbi nyomtatványokon lehet az ellátás iránti kérelmeket benyújtani:

öregségi nyugdíj és korhatár előtti ellátás esetén az „Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény az Európai Unióban, Izlandon,
Liechtensteinben, Norvégiában, Svájcban, Egyesült Királyságban szerzett szolgálati idő esetén”,
özvegyi nyugdíj esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához”
árvaellátás esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján árvaellátás, vagy baleseti árvaellátás elbírálásához”
szülői nyugdíj esetén az „Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján szülői nyugdíj, vagy baleseti szülői nyugdíj elbírálásához”.

Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igényt személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán lehet benyújtani: Budapest, XIII. kerület Váci út 73.

Posta cím:

Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

1820 Budapest

A nyugdíjigény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, valamint letölthetők jelen cikk „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontjából

Ha az igénylő a koordinációs rendeletek területi hatálya alá tartozó országban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjigényt a külföldi nyugdíjbiztosítási szervhez kell benyújtani, a lakóhely szerinti országban előírt rendelkezések alapján. A külföldi nyugdíjbiztosítási szervek elérhetőségi adatai az adott országra vonatkozó tájékoztatóban találhatók.

A baleseti járadék iránti igénylésére vonatkozó szabályok:

A lakóhelytől függetlenül baleseti járadékot kizárólag az a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó ország állapíthat meg a jogosult részére, ahol a baleset bekövetkezésekor biztosított volt.

Magyarországon élő, de a baleset idején külföldön biztosított igénylőnek az alábbi nyomtatványt kell kitöltenie:

„Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. és az 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint a 883/2004/EK rendelet alapján baleseti járadék elbírálásához”

Magyarországon élő, és a baleset idején Magyarországon biztosított esetén a baleseti járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, a „Baleseti járadék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Erről a baleseti járadékról szóló tájékoztatóban található részletes leírás.

Mit kell csatolni a koordinációs rendeletek alapján benyújtott magyar nyugdíjigényhez?

Függetlenül attól, hogy a magyar nyugdíj igénylésére Magyarországon, vagy külföldön kerül sor, az igényhez mellékelhetőek az igénylő, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt korábban el nem ismert magyar szolgálati idejére vonatkozó dokumentumok. Ilyen igazolás lehet többek között:

munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.

Árvaellátás igénylése esetén, ha az árva a 16. életévét betöltötte, a nappali tagozatos tanulmányokról szóló igazolást is csatolni kell.

Magyarországi igénybejelentés

Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltésére is szükséges lehet:

foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le,
önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le
gyermekekre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le.

A hozzátartozói nyugdíj igénylésekor a halotti anyakönyvi kivonatot, özvegyi nyugdíj esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is be kell nyújtani. Baleseti hozzátartozói nyugdíj igénylésekor – rendelkezésre áll – az üzemi baleset elismeréséről szóló határozatot is be kell nyújtani.

A magyar nyugdíj megállapításához szükséges idegen nyelvű külföldi iratokat nem kell magyar nyelvre lefordíttatni, ha az irat az Európai Gazdasági térség országainak, vagy valamely egyezményes ország hivatalos nyelvén került kiadásra.

Az Európai Gazdasági térség hivatalos nyelvei a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, izlandi, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, norvég, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén.

Milyen dokumentumokat kell csatolni a külföldi nyugdíj elbírálásához?

A külföldi nyugdíj iránti Magyarországi igénybejelentés esetén nemcsak a magyar, hanem a külföldi nyugdíj elbírálásához szükséges iratokat is be kell nyújtani a magyar nyugdíjmegállapító szervnek.

Ilyen iratok lehetnek különösen:

a külföldi nyugdíjbiztosítási számot igazoló igazolvány,
a külföldi jogviszonyokra vonatkozó iratok, pl. munkakönyv, munkaszerződés, katonakönyv, felsőfokú tanulmányok időtartama,
egyéb a külföldi szerv által benyújtani kért okirat, pl. jövedelem igazolás, családi állapotról szóló igazolás,
névviselési, névváltoztatási iratok.

A külföldi nyugdíj megállapításához benyújtott idegen nyelvű iratokat nem kell magyar nyelvre lefordíttatni, azokat a magyar nyugdíjmegállapító szerv hivatalból továbbítja az érintett külföldi szerv részére.

Melyik magyar nyugdíjbiztosítási szerv bírálja el az európai uniós nyugdíjügyeket?

A nemzetközi nyugdíjügyeket országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala (Ügyfélszolgálat: Budapest, VIII. kerület Fiumei út 19/a., levelezési cím, 1916 Budapest) bírálja el, a nyugdíjigényeket azonban bármelyik nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál be lehet nyújtani.

Budapest Főváros Kormányhivatala a kérelmezett magyar és külföldi ellátás elbírálása érdekében kapcsolatot tart valamennyi érintett külföldi nyugdíjszervvel. Továbbítja a külföldi ellátások iránti igényeket, a külföldi nyugdíj megállapításához szükséges iratokat, és igazolja a külföldi nyugdíjbiztosítási szervek részére a magyar szolgálati időt és egyéb adatokat.

Hogyan történik a magyar nyugdíj megállapítása a koordinációs rendeletek alapján?

A koordinációs rendeletek minden olyan esetben, amikor a nyugdíj összege a megszerzett szolgálati időtől függ, kétféle számítási módot írnak elő.

Első lépésben azt kell vizsgálni, hogy az igénylő jogosult-e a kérelmezett ellátásra a magyar szabályok alapján. Amennyiben igen, akkor kiszámításra kerül az ellátás összege csak a magyar szolgálati idő és a magyar jövedelmi adatok figyelembevételével. Ezt az összeget nevezzük független ellátásnak.

Abban az esetben, ha az igénylő a magyar szolgálati idő hiányában nem jogosult a kérelmezett ellátásra, a független ellátás összegét nem lehet kiszámítani.

Második lépésben kiszámításra kerül az ún. arányos ellátás. Ez azt jelenti, hogy a magyar ellátás összegének meghatározása során a magyar és a külföldön megszerzett szolgálati idő is figyelembevételre kerül, az arányos összeg számításához azonban kizárólag a Magyarországon megszerzett jövedelmek kerülnek beszámításra.

A magyar arányos nyugdíj megállapításához a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó országban megszerzett biztosítási időt a szerzésének helye szerinti ország igazolása alapján kell figyelembe venni.

Az arányos számítás során meghatározásra kerül annak a nyugdíjnak az összege, amelyre akkor lenne jogosult az igénylő, ha az összes magyar és külföldi szolgálati időt Magyarországon szerezte volna. Ezt az összeget elméleti nyugdíjösszegnek nevezzük.

Ha az igénylő összesen legalább 20 év magyar és külföldi szolgálati idővel rendelkezik, az elméleti nyugdíj összege a mindenkori öregségi nyudgíjminimum összegénél nem lehet kevesebb.

Ezt követően az elméleti nyugdíj összegéből a magyar és az összes megszerzett szolgálati idő arányában meghatározásra kerül a magyar szolgálati idő alapján járó arányos nyugdíj összege.

A számításokat követően a független magyar ellátás és a magyar arányos ellátás közül a magasabb összegű kerül magyar nyugdíjként határozattal megállapításra.

Azokban az esetekben, amelyekben a független magyar ellátás meghatározására nem volt lehetőség, mindig az arányos számítás eredménye kerül magyar nyugdíjként megállapításra.

Speciális szabályok kerülnek alkalmazásra azokban az esetekben, amikor a magyar és más a koordinációs rendelettel érintett országban szerzett szolgálati idő összeszámításával sem teljesül a szükséges minimum szolgálati idő feltétel az igényelt magyar ellátásra való jogosultághoz.

Ezekben az esetekben a koordinációs rendeletekkel érintett ügyekben kizárólag a jogosultság megállapításához, figyelembe lehet venni az olyan országban szerzett szolgálati időt is, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött. Ezek az országok a következők:

Albán Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Indiai Köztársaság, Japán, Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal kötött egyezmény, amelyet Koszovói Köztársaság vonatkozásában lehet alkalmazni, Kanada, Koreai Köztársaság, Észak-Macedónia, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Montenegró, Oroszországi Föderáció, Québec, Szerb Köztársaság, Török Köztársaság, valamint azok a volt szovjet utódállamok, amelyek alkalmazzák a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezményt.

A szolgálati időt ebben az esetben is az egyezményben részes másik ország igazolása alapján lehet figyelembe venni.

Milyen hatása van a már megállapított magyar nyugdíjra, ha később külföldi nyugdíjat állapítanak meg?

A magyar nyugdíj átszámítását eredményezi:

ha a magyar ellátás megállapítását követően a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó országban nyugellátás kerül megállapításra,
ha a korábban elhalasztott külföldi nyugdíj megállapítása során a magyar nyugdíj megállapítását követően szerzett, további külföldi szolgálati idő kerül figyelembevételre.

Az átszámítás célja, hogy az érintett részére a teljes életpálya alatt megszerzett magyar és külföldi szolgálati idő érvényesítésre kerüljön az ellátások megállapítása során.

Az átszámítás azt jelenti, hogy a külföldi nyugdíj megállapításának kezdő napjára, a teljes külföldi szolgálati idő figyelembevételével hivatalból ismételten kiszámításra kerül az arányos számítás szerinti magyar nyugdíj összege, mivel az arányos számításhoz alkalmazott külföldi szolgálati idő mértéke a magyar nyugdíj megállapítását követően megszerzett további külföldi szolgálati időre tekintettel megváltozott.

Ha a nyugdíj megállapításakor a független ellátás összege is meghatározásra került, az a külföldi nyugdíj megállapítására tekintettel nem kerül ismételten meghatározásra, mivel ebben az esetben szolgálati idő nem változott.

Az átszámítás eredményeként meghatározott összeg összehasonlításra kerül a külföldi nyugdíj megállapításának kezdő napján folyósított magyar nyugdíj összegével, és a két összeg közül a magasabb kerül a továbbiakban folyósításra.

Ha a magyar nyugdíj megállapítására kizárólag arányossal került sor, akkor az átszámítást követően a magyar nyugdíj összege alacsonyabb lehet, mivel a magyar és az összes szolgálati idő aránya a további külföldi szolgálati idő miatt kedvezőtlenebb.

Hogy történik a koordinációs rendeletek alapján megállapított magyar ellátások folyósítása?

A koordinációs rendeletek alapján megállapított ellátásokat közvetlenül a nyugdíjban részesülő személynek kell folyósítani, függetlenül attól, hogy az érintett melyik országban él.

A folyósítására az ellátást megállapító ország szabályainak megfelelően kerül sor, ennek megfelelően a magyar és a külföldön megállapított nyugdíjak nem kerülhetnek összevonásra.

A külföldön megállapított nyugdíj folyósításáról a megállapító ország nyugdíjbiztosítási szerve nyújthat tájékoztatást.

A magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja.

A Magyarországon élő jogosultak ellátásának folyósításáról információ „A nyugdíjak és a nyugdíjakkal azonos módon utalandó ellátások belföldre történő folyósítása” című tájékoztatóban, az ellátás külföldre folyósításáról információ "Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről„ szóló tájékoztatóban található.

Magyar Államkincstár