A magyar-japán szociális biztonságról szóló egyezmény

Nemzeti Nyugdíj,
Munkavállalói Nyugdíjbiztosítás,
Nemzeti Köztisztviselők Kölcsönös Segélynyugdíja,
Helyi Köztisztviselők és Hasonló Jogállású Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja,
Magániskolai Alkalmazottak Kölcsönös Segélynyugdíja.

Az Egyezmény alapján az alábbi személyek igényelhetik a fenti ellátásokat

Az Egyezmény alapján állampolgárságtól függetlenül az személy igényelhet nyugellátást, aki Magyarországon valamint Japánban is járulékfizetési kötelezettséget teljesített. Hozzátartozói nyugellátások esetén az elhunyt jogszerzőnek kellett a két országban a járulékfizetést teljesíteni.

A járulékfizetés szabályai

A járulékfizetési kötelezettség – fő szabályként – abban az országban áll fenn, ahol az érintett személy munkavállalóként vagy vállalkozóként jövedelemszerző tevékenységet végzi, függetlenül attól, hogy a lakóhelye, vagy a foglalkoztató székhelye melyik országban van.

A kiküldetésben lévő személyekre a kiküldő foglalkoztató székhelye szerinti országban áll fenn a járulékfizetési kötelezettség. Ez a szabály arra a vállalkozóra is vonatkozik, aki a tevékenységét a magyar vagy japán székhelyétől eltérően a másik országban végzi.

A diplomáciai és konzuli képviseletek tagjaira és családtagjaira, valamint a nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgépen foglalkoztatottakra a fenti rendelkezésektől eltérő szabályok vonatkoznak.

A biztosítási, azaz a járulékfizetési kötelezettség fennállásának meghatározása érdekében Magyarországon a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell fordulni.

A nyugellátás iránti igény előterjesztése

Magyarországi lakóhely esetén:

A magyar ellátás igényléséhez a kérelmezett ellátásnak megfelelő alábbi nyomtatványokat kell benyújtani:

öregségi nyugellátás iránti igény esetén a Nemzetközi öregségi nyugdíj és egyéb saját jogú ellátások iránti igény egyezményben részes országban szerzett szolgálati idő esetén elnevezésű,
hozzátartozói nyugellátás iránti igény esetén a kérelem típusától függően az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján özvegyi nyugdíj, vagy baleseti özvegyi nyugdíj elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján árvaellátás, vagy baleseti árvaellátás elbírálásához elnevezésű, vagy az Igénybejelentő lap az 1997. évi LXXXI. törvény, valamint szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmény alapján szülői nyugdíj, vagy baleseti szülői nyugdíj elbírálásához elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni.

Japán nyugdíj igénylése esetén a magyar nyomtatványok mellett a kérelmezett ellátás típusának megfelelő alábbi nyomtatványokat kell benyújtani:

öregségi nyugdíj iránti igény esetén a HU-JP1 és a HU-JP4
hozzátartozói ellátás iránti igényt pedig a HU-JP2 és a HU-JP4 nyomtatványt.

Az igény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetők a nyugdíjbiztosítási szervektől, illetve a „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontból letölthetők.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz csatolni kell a Japán munkaviszonyra vonatkozó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

Az igényt személyesen és postán is be lehet nyújtani.

Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.

Postán történő benyújtás esetén a borítékot Budapest Főváros Kormányhivatalnak kell címezni és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.

Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

Magyar hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igény a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága ügyfélszolgálatán is előterjeszthető (1139 Budapest Váci út 73.).

Az igény benyújtásának időpontja Japánban is az nap, amikor a kérelem a magyar nyugdíjbiztosítási szervhez benyújtásra került.

A kérelmet, az igénylő által csatolt dokumentumokat, valamint a magyar jogszabályok alapján elismert szolgálati időről szóló igazolást Budapest Főváros Kormányhivatala továbbítja a japán nyugdíj elbírálására illetékes Japan Pension Service nyugdíjbiztosítási szerv részére (3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan).

Japán lakóhely esetén:

A japán nyugdíj iránti kérelem benyújtásának módjával, illetve a japán nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatos esetleges kérdések esetén célszerű a lakóhely szerinti japán nyugdíjszervhez fordulni.

A Japánban élő, magyarországi nyugellátást igénylő személyek

az öregségi nyugdíj iránti igényüket a JP/HU 202,
a hozzátartozói nyugellátás iránti igényüket pedig a JP/HU 203 számú nyomtatvány kitöltésével terjeszthetik elő az illetékes japán nyugdíjbiztosítási szervnél.

A központi nyugdíjszerv elérhetőségei az alábbiak:

Japan Pension Service

Cím: 3-5-24 Takaido-nishi, Suginami-ku, Tokyo, 168-8505, Japan

Tel: +81 3 6892 07 45

Fax: +81 3 6892 07 60

honlap: www.nenkin.go.jp

A Japánban benyújtott kérelmet a japán szerv továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatala részére, a Japánban megszerzett biztosítási időszakok egyidejű igazolásával.

A nyugdíjigények elbírálása

Ha az igénylő által kérelmezett ellátásra való jogosultság a magyar szolgálati idő alapján fennáll, a magyar nyugdíj megállapításához nem kell figyelembe venni a japán nyugdíjszerv által igazolt biztosítási időt.

A magyar nyugdíjhoz szükséges minimum időszakok az alábbiak:

öregségi nyugdíj esetén 20 év szolgálati idő,
nők kedvezményes öregségi nyugdíja esetén 40 év jogosultsági idő,
hozzátartozói nyugdíj esetén a jogszerző életkorához előírt szolgálati idő.

Ha az ellátásra jogosultság nem állapítható meg kizárólag a magyar szolgálati idő alapján, a nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni a japán nyugdíjszerv által igazolt, Japánban szerzett biztosítási időt is, úgy, mintha azt a magyar jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem esnek ugyanazon időszakra.

Az Egyezmény a kettős biztosítás lehetőségét kizárja, azonban a hatályba lépését megelőző időben szerzett magyar és japán szolgálati idők átfedésbe kerülhetnek egymással. Ezen időszakok az összeszámítási szabály alkalmazása során csak egyszeresen vehetők figyelembe.

Ha az igénylő csak a biztosítási idők összeszámításával rendelkezik a magyar nyugdíjhoz szükséges legalább 15 év szolgálati idővel, akkor a magyar és a japán biztosítási idő alapján kell a nyugdíj összegét kiszámítani. Hozzátartozói nyugdíj esetén akkor kell a japán biztosítási időt figyelembe venni, ha az elhunyt jogszerző nem rendelkezik az életkorának megfelelő magyar szolgálati idővel.

A megállapításra kerülő nyugdíj a magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek az összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. A magyar nyugdíj összegének meghatározása kizárólag a Magyarországon elért keresetek, jövedelmek alapján történik.

Ha a magyar szolgálati idő nem éri el az egy évet, magyar nyugdíj megállapítására nincs lehetőség.

A nyugellátások folyósítása

A nyugellátás annak az országnak a jogszabályainak megfelelően kerül kifizetésre közvetlenül a jogosult részére, amelyik azt megállapította. A megállapított ellátást a másik ország területén élő jogosult számára is változatlan összegben kell folyósítani.

A megállapított magyar ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1139 Budapest, Váci út 73., postacím: 1820 Budapest) folyósítja, melyről részletes információ „Az ellátás külföldön élő jogosultak részére történő folyósításának lehetőségeiről” szóló tájékoztatóban található.

Magyar Államkincstár