Gyakran ismételt kérdések - Adózás

A Magyar Államkincstár által forgalmazott, a magánszemély által a futamidő alatt kamat, illetve hozam címén kifizetett bevétel, továbbá az állampapírok visszaváltásakor (lejáratkor), valamint átruházásakor a magánszemélyt megillető bevételből az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint megállapított rész, mint kamatjövedelem az alábbiak szerint adóköteles.

A 2019. június 1. előtt kibocsátott állampapírokon elért kamatjövedelem után az adó mértéke 15%.

A 2019. június 1. után kibocsátott, Magyar Államkincstár által forgalmazott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok mentesülnek a kamatadó megfizetése alól (kivéve az 5. évi lejárat előtt megszüntetett Tartós Befektetési Számlán esetében).

Tartós Befektetési Számla esetén az 5. évi lejárat előtti megszüntetés esetén a kamatadómentes állampapírok után is adófizetési kötelezettség keletkezik.

A kamatadó mértéke a Tartós Befektetési Számlán történt lekötés 3. év végéig 15 %, a 3. évet követően 10%.

Főszabály szerint a jövedelemadót magánszemélyek esetén a Magyar Államkincstár, mint kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé. Az így levont jövedelemadót a magánszemélynek nem kell külön feltüntetnie a személyi jövedelemadó bevallásában. Ez alól az alábbi kivételek vannak.

A két különböző számlatulajdonos számlái közötti értékpapír átvezetés esetén az ügyfelek feladata a megszerzett jövedelem alapján a fizetendő jövedelemadó megállapítása, bevallása és megfizetése is.

A Tartós Befektetési Számlán kezelt állampapírokkal elért jövedelem kiszámítására, bevallására és megfizetésére eltérő szabályok vonatkoznak. Ebben az esetben a magánszemély ügyfelek feladata az adó bevallása a Magyar Államkincstár által biztosított kimutatás alapján.

A nem magánszemélynek minősülő ügyfelek esetén az ügyfél önálló felelőssége a jövedelemadó kiszámítása, bevallása és megfizetése.

A Diszkont Kincstárjegy a lakosság, mint befektetői célpiac részére is forgalomba hozott állampapír, így a 2019. június 1. napját követően forgalomba hozott, magánszemélyek részére értékesített Diszkont Kincstárjegyek mentesülnek a kamatadó megfizetése alól.

Nem magánszemély befektetőként a Diszkont Kincstárjegy adózásával kapcsolatban javasoljuk, hogy forduljanak adószakértőhöz annak tisztázása érdekében, hogy a Diszkont Kincstárjegy megvásárlásából tulajdonlásából, átruházásából, valamint visszaváltásakor (lejáratkor) az elért bevételből származó jövedelem milyen módon érinti adózásukat.

 

A 2019. június 3. napja előtt kibocsátott állampapírok esetében a százalékos mutatók bruttó módon értendők, melyből a jövedelemadó levonásra kerül.

A 2019. június 3. napja után kibocsátott állampapírok esetében az árfolyamtáblában szereplő kamatok nettó módon értendők és számítandók, esetükben további levonást nem történik.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben rögzített új szabályok csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint kamatjövedelemnek minősülő kifizetésekre vonatkoznak.

A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a 2019. június 1. napja előtt forgalomba hozott magyar állampapírok esetében merül fel, amennyiben az állampapírt a magánszemély 2023. július 1. napján, vagy azt követően szerezte.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítását követően a következőket kell figyelembe venni:

  • A 2019. június 1. napját követően forgalomba hozott állampapírok esetében szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem áll fenn.
  • A 2019. június 1. napja előtt kibocsátott és 2023. július 1. napja előtt megszerzett állampapírok esetében a kamatjövedelmet kizárólag az Szja szerinti adófizetési kötelezettség terheli.
  • A 2019. június 1. napja előtt kibocsátott és 2023. július 1. napját követően megszerzett állampapír esetében, az Szja szerinti kamatadófizetési kötelezettségen túl, meg kell fizeti a szociális hozzájárulási adót is.
  • A Start-számlán elhelyezett állampapírok esetében (függetlenül a kibocsátás évétől) szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem áll fenn.
  • A 2025. január 1. napját megelőzően nyitott Tartós Befektetési Számlákon elhelyezett állampapírok esetében szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem áll fenn.
  • A 2024. december 31. napját követően nyitott Tartós Befektetési Számlákon elhelyezett állampapírok esetében szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a Tartós Befektetési Számla az évi lejárat előtt megszüntetésre kerül.

A 2024. december 31-ét követően kötött, illetve újrakötött Tartós Befektetési Számlánelért jövedelem tekintetében szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség áll fenn az alábbiak szerint:

  • ha a lekötési időszak eléri az 5 évet: az adómértéke 0%;
  • ha a lekötési időszak eléri a 3 évet, de nem éri el az 5 évet: az adómértéke 8%;
  • ha a lekötési időszak nem éri el a 3 évet: az adómértéke 13%

Tartós Befektetési Számla esetén az 5. évi lejárat előtti megszüntetés esetén a kamatadómentes állampapírok után a szociális hozzájárulási adó megfizetésén túl kamatadó fizetési kötelezettség is keletkezik!

Nem terheli, ugyanis a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 8 (a továbbiakban: „Fétám tv.”) 9. § (1) bekezdése alapján mentes a Magyarország gazdasági stabilitásról szóló törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól az életkezdési letéti számlán, a Start-számlán jóváírt összeg, a Start-számlára vásárolható Babakötvény, valamint az életkezdési letéti számláról, a Start-számláról a Fétám tv. szerinti jogosult részére kifizetett összeg.

Tudnivalók, ügyintézés

A Magyar Államkincstár az állam által kibocsátott, állami kezességvállalással garantált értékpapírokat forgalmaz. Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. 

Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést, mely követelés az állammal szemben nem évül el.

Az állampapírokba történő befektetés előnyei

  • Biztonság: az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mivel visszafizetése államilag garantált (állami garancia a névértékre és a kamatra, a követelés nem évül el).
  • Magas, előre kiszámítható hozam: sokszor az egyéb befektetéseket meghaladó hozamot biztosít; amely előre pontosan kiszámítható, amennyiben a befektető az értékpapírokat a futamidő végéig megtartja.
  • Likviditás: az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők.
  • Rugalmasság: változatos, többféle futamidő és címletezés.

A Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata a Magyar Államkincstár által végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások végzésének általános feltételeit tartalmazza.

A Magyar Államkincstár és Ügyfele között állampapír-forgalmazás keretében létrejött szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak.

A Magyar Államkincstár hatályos Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzatát a Letölthető dokumentumok közt érheti el.

A Magyar Államkincstár befektetési szolgáltatási tevékenységével kapcsolatosan kelt kiegészítő Adatkezelési Tájékoztatójának célja (a továbbiakban: „Tájékoztató”) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: „Adatkezelő”) Általános adatkezelési tájékoztatójának kiegészítése, az Adatkezelő által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenysége során végzett adatkezelés feltételeinek pontosítása. 

Az Adatkezelő Kiegészítő adatkezelési tájékoztatóját a Letölthető dokumentumok közt érheti el.

Az Adatkezelő Általános adatkezelési tájékoztatóját ide kattintva érheti el.