Igen, ha egy munkáltató egy dolgozó után már kap valamilyen bértámogatást, akkor arra a munkabér-részre, amit már a bértámogatás fedez, nem kérhet még egyszer támogatást. Viszont arra a részre, amire nem kap bértámogatást, pályázhat.
Egyszerű példával:
Ha egy cég a munkavállalója bérének 30%-át kapja meg bértámogatás formájában, akkor a fennmaradó 70%-ra még beadhat pályázatot a SZOCHO támogatásra, vagyis 70%-ot kell beírnia a táblázatba.
Abban az esetben, ha nem kap a munkavállaló után bértámogatást akkor jogosult ezen munkavállaló után a SZOCHO támogatás 100%-ára. A támogatás pontos összegét, a körülményeket figyelembe véve, az eljárás lefolytatása után a Kincstár állapítja meg.
A támogatás igényléséhez nem előírás, hogy a munkavállaló már 2024-ben is a kérelmező munkáltató alkalmazásában állt, azonban az feltétel, hogy ezen munkavállaló a 2024. évben akár más munkáltató által történő foglalkoztatás keretében, de 2024. szeptember 1. és november 15. közötti időszakban, legalább 1 nap, legfeljebb 290.800 Ft-os alapbéren volt foglalkoztatva.
A támogatási igény benyújtásával kapcsolatban a kérelmezőt sem foglalkoztatási, sem létszámtartási kötelezettség, illetve egyéb hosszabb távú vállalás nem terheli. Utólagos feladat vagy kötelezettség nincs.
A „Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó-támogatás” a pályázati feltételeknek megfelelő munkavállalók után abban az esetben is igénybe vehető, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra tekintettel ténylegesen nem fizet szociális hozzájárulási adót, ha a pályázati feltételeknek megfelel a munkavállaló.
A KIVA (kisvállalati adó) adózási módot választó cégek is jogosultak a „Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó-támogatás” igénybevételére, amennyiben a munkavállaló minden egyéb pályázati feltételnek megfelel.
A támogatási kérelem benyújtható olyan nyugdíjas munkavállaló esetén, aki megfelel a pályázati felhívásban szereplő feltételeknek.
A támogatás összege munkavállalónként éves szinten 49.920 Ft teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. Részmunkaidős foglalkoztatás keretében ez az összeg arányosításra kerül.
Amennyiben a külföldi állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyar adóazonosító jellel (azaz a munkavállaló után az adófizetési kötelezettség Magyarországon keletkezik), a munkáltató jogosult a támogatás igénybevételére.