Csak azon számlákat szükséges limitfelosztás és beutalás szempontjából is figyelembe venni, amelyeken szereplő egyenlegek felett az önkormányzat vagy intézménye rendelkezik. Azaz azon számlák, amelyek egyenlege felett az önkormányzat vagy intézménye szerződéses, vagy jogszabályi alapon önállóan nem rendelkezhet, nem relevánsak a decentralizált önkormányzati számlavezetési modell szempontjából.
Az önkormányzati számlavezetés részletszabályairól szóló 167/2025. (VII.8) Korm.rend. 1. § (1) a pontja alapján az önkormányzat a kincstári számláról a belföldi hitelintézetnél vezetett, beutalással érintett fizetési számlájára utalhat át összeget. A rendelet 4. § (2) szerint a beutalással érintett fizetési számla nap végi egyenlege nem haladhatja meg a fizetési számlához beállított limitértéket.
Hitelintézet váltás esetén új kincstári fizetési számlák (a továbbiakban: többletnyilvántartó számla) kerülnek megnyitásra. A korábbi többletnyilvántartó számlák megszüntetéséről és az egyenleg elvezetésekről gondoskodni kell a hitelintézet váltást megelőzően. A váltást követően a kincstári Ügyfél-frontend felületen átutalás az új hitelintézeti számlára már nem indítható, kizárólag az Állampénztári Irodába benyújtott PFNY11 átutalási megbízással kezdeményezhető.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1a) bekezdése nem használ szűkítő megjelölést a pénzeszköz fogalmára, arra a pénzeszköz általános számviteli szabályokban megfogalmazott, elsősorban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 31. §-ában foglalt rendelkezés, fogalom az irányadó. Tekintettel arra, hogy az értékpapírok nem minősülnek pénzeszköznek a számviteli szabályok szerint, ezért az értékpapír egyenleget az 5%-os limit és annak felosztása tekintetében nem kell figyelembe venni.
Amennyiben nem a fő pénzforgalmi számlát vezető banknál van elhelyezett betétje az önkormányzatnak, annak az összegét figyelembe kell vennie a szétosztható limit összeg tekintetében (ennyivel csökken a fő számlavezető banknál lévő számláira allokálható limit összege). Abban az esetben kell értelemszerűen feltörni a lekötést a beutalás érdekében, ha annak az összege meghaladja a szétosztható limit összegét.
A rendkívüli felmondás pénzmosási és egyéb kiemelt indokai nem tartoznak a szabályozás alá kivételként. A rendkívüli felmondás joga nem szűkíthető, azzal jellegéből fakadóan élhet a belföldi hitelintézet.
Amennyiben a jogszabály alapelve érvényesül (a meghatározott limit maradhat a kereskedelmi banki számlákon) és az önkormányzat napi pénzforgalmát és könyvelési feladatait a banki megoldás támogatja, nincs akadálya a működésnek.
Az új ÖMÁK 2025. október 1-től érhető el.