Magyar Államkincstár

Ha a Posta részére a kézbesítéssel kapcsolatos haláleseti bejelentés megtörtént, akkor a kiküldött, de a címzett halála miatt részére nem kézbesíthető nyugdíjas élelmiszer-utalványt más személy nem veheti át. Az utalvány az elhunyt özvegyét sem illeti meg.

A nyugdíjas élelmiszer-utalvány nem örökölhető, így annak ismételt kiküldését az elhunyttal együtt élt hozzátartozója vagy örököse sem kérheti.

A gondnok vagy gyám részére címzett küldemények a gondnokolt, gyámolt személy halálát követően nem kézbesíthetők.

Ha a nyugdíjas élelmiszer-utalvány a jogosult által történő átvételt követően megsérül (például a boríték felbontása során elszakad), akkor a sérült utalványokat a Magyar Államkincstár honlapján elérhető „Kérelem sérült vagy hiányos nyugdíjas élelmiszer-utalvány vizsgálata iránt” elnevezésű nyomtatvánnyal meg kell küldeni a Magyar Államkincstár Feldolgozó Központja (Magyar Államkincstár, Budapest és Pest Vármegyei Igazgatóság, Állampénztári Iroda, 1139 Budapest, Váci út 71.) részére. A Magyar Államkincstár a beküldött utalványt megvizsgálja, majd a vizsgálat eredményéről a kérelmezőt a kérelemben megadott levelezési címére küldött válaszlevélben értesíti.

Amennyiben a sérült nyugdíjas élelmiszer-utalvány biztonsági elemei ellenőrizhetők, akkor a Magyar Államkincstár a visszaküldött utalványok értékével azonos összegben (de kizárólag 1000 forintos címletben) csere utalványt küld meg postai úton a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartásában szereplő, aktuális címre.

Az utalvány nem névre szóló, bárki felhasználhatja. A vásárlás során az élelmiszert árusító ellenőrzi az utalvány érvényességét, eredetiségét, sérülésmentességét, és csak a megfelelő utalványt fogadhatja el. (Az utalvány felhasználását az élelmiszert árusító visszautasítja, ha a biztonsági elemei nem ellenőrizhetőek, az egyedi azonosítószám és a vonalkód beazonosíthatatlan. A sérült utalvánnyal kapcsolatos teendőket a 23. kérdésnél találja.)

Az utalványt a ráírt címletértéken fogadhatják el a vásárlás ellenértékeként, az készpénzre sem részben sem egészben nem váltható. A kereskedő az utalvánnyal történő vásárlás esetén készpénzt nem adhat vissza.

Példa: Ha egy 1000 Ft értékű utalvánnyal fizet egy 750 Ft-os termékért, a fennmaradó 250 Ft nem jár vissza, és nem használható fel később.

Az utalványt azoknál az élelmiszert árusítóknál lehet beváltani, ahol az élelmiszert árusító a hideg élelmiszer értékesítését – a vendéglátás kivételével – a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenysége keretében

• főtevékenységként végzi;
• vagy az értékesítési helyén elsődleges tevékenységként

- a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (a továbbiakban: TEÁOR) „4711 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” TEÁOR „4721 – Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme”, TEÁOR „4722 – Hús, húskészítmény kiskereskedelme”, TEÁOR „4724 – Kenyér-, pékáru-, édesség kiskereskedelem”, vagy TEÁOR „4727 – Egyéb élelmiszer kiskereskedelem” besorolások alatt,

- továbbá, az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (a továbbiakban: ÖVTJ) „4711 - Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” ÖVTJ „4721 – Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme”, ÖVTJ „4722 – Hús, húskészítmény kiskereskedelme”, ÖVTJ „4724 – Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem”, vagy ÖVTJ „4727 – Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem” besorolások alatt

végzi.

Az utalvány beváltható továbbá a családi gazdaságokról szóló törvény szerint saját gazdaságban őstermelői tevékenységgel őstermelőként előállító kereskedőknél.

Fentiekre tekintettel az utalványt minden olyan kereskedő és őstermelő köteles elfogadni, aki hideg élelmiszert árusít, nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, hanem például boltban vagy piacon. Ezek közé tartoznak többek között:

Bolti példák (TEÁOR/ÖVTJ szerint):

• Élelmiszer jellegű vegyesbolt – például falusi kisbolt, sarki ABC, kis közért (TEÁOR/ÖVTJ: 4711),
• Zöldséges – friss zöldséget, gyümölcsöt árusító üzlet (TEÁOR/ÖVTJ: 4721),
• Húsbolt, hentes – húsárut, felvágottat kínáló kereskedés (TEÁOR/ÖVTJ: 4722),
• Pékség, kenyérbolt – pékáru, kenyér, sütemény árusítása (TEÁOR/ÖVTJ: 4724),
• Egyéb élelmiszerüzlet – pl. tejbolt, mézbolt, tojásárusító üzlet (TEÁOR/ÖVTJ: 4727).

Őstermelői példák:

Termelői piacon árusító kistermelő, aki saját gazdaságából származó hideg élelmiszert kínál, például:

• házi sajt, tejtermék,
• tojás, zöldség, gyümölcs,
• füstölt húsáru pl. kolbász, szalonna (nem meleg étel),
• lekvár, savanyúság (nem meleg étel)
• méz.

Piac:

Olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen, általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet. Az utalvány a piacon értékesített olyan hideg élelmiszerekre váltható be, mint például:

• sajt, tejtermék,
• tojás, zöldség, gyümölcs,
• húsáru
• pékáru
• lekvár, savanyúság (nem meleg étel).

Nem, az élelmiszer-utalvány nem váltható be minden élelmiszert árusító helyen. A nyugdíjas élelmiszer-utalvány nem váltható be olyan üzletekben, ahol a főtevékenység nem élelmiszer-kereskedelem, például:

• drogériák
• benzinkutak
• vegyes profilú üzletek, ahol nem főtevékenység az élelmiszer-kereskedelem (pl: vegyeskereskedések)

Az utalványt minden olyan kereskedő és őstermelő köteles elfogadni, aki hideg élelmiszert árusít, nem vendéglátó-ipari tevékenység keretében, hanem például boltban vagy piacon.  Bővebb információ a 25. kérdésnél található.

A nyugdíjas élelmiszer-utalványt hideg élelmiszer vásárlására lehet beváltani, így például a következő termékekre:

• hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek, belsőségek, valamint ehető csontféleségek (például: máj, szív, vese, tüdő, belek, gyomor, nyelv, csont),
• halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok,
• tejtermékek, madártojás, természetes méz, máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer (például: propolisz, zselatin),
• élelmezési célra alkalmas zöldségfélék (például: különböző saláták, káposzta, kelkáposzta, spenót, sóska, paradicsom, paprika, uborka, cukkini, padlizsán, hüvelyes zöldségek (zöldborsó, zöldbab), zeller, karfiol, brokkoli), és egyes gyökerek és gumók (például: sárgarépa, petrezselyemgyökér, cékla, retek, torma, hagymák (vörös-, fok-, lila-, póré-) – (aprított és darabolt formák is),
• élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék, citrusfélék vagy a dinnyefélék héja,
• kávé, tea (gyógynövénytea, fekete/zöld tea, gyümölcstea – filteres, szálas, tört), matétea és fűszerek (például: fűszerpaprika, fekete bors, kömény, babérlevél, majoranna, tárkony, szárított kapor, petrezselyem, fahéj, szegfűszeg, szerecsendió (szárított, egész, tört, vagy őrölt formák),
• gabonafélék (például: búza, rizs, kukorica, zab/zabpehely, köles),
• malomipari termékek (például: lisztek, korpák, darák), maláta, keményítők, inulin, búzasikér,
• olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, különféle magvak és gyümölcsök, ipari vagy gyógynövények (például: kamilla, csalán, orbáncfű, borsmenta, levendula, citromfű),
• máshol nem említett növényi termékek (például: sztívia, bambuszrügy, ehető algák, tápiókagyöngy)
• állati, növényi vagy mikrobiális zsír és olaj és ezek bontási termékei, elkészített étkezési zsír,
• húsból, halból, rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek,
• cukor és cukoráruk (például: kristálycukor, porcukor, kockacukor, nádcukor, barnacukor, fruktóz),
• kakaó és kakaókészítmények,
• gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek, cukrászati termékek,
• zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények (például: savanyúságok, zöldségkonzervek, zöldségkrémek és pástétomok, szárított zöldségek, aszalt, vagy kandírozott gyümölcsök, lekvár, dzsem, gyümölcskonzervek (befőtt, kompót), diókrém, mogyorókrém, pirított és vagy sózott magvak),
• különféle ehető készítmények (például: mustár, ketchup, szójaszósz, leves, erőleves előállítására alkalmas készítmények (például: leveskockák, zacskós levesek), étrend-kiegészítők, csecsemők vagy kisgyermekek számára szánt élelmiszerek, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, amelyek két vagy több alapvető élelmiszer-összetevő, mint pl. hús, hal, zöldségek, gyümölcs vagy diófélék finoman homogenizált keverékéből állnak,
• italok (például: ásványvizek, palackozott ivóvíz, szódavíz, üdítőitalok), ecet,
• só.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyugdíjas élelmiszer-utalvány nem használható fel az alábbi termékekre:

• Alkoholos italok
• Dohánytermékek
• Melegétel vagy melegkonyhai termékek
• Háztartási cikkek, kozmetikumok, vegyi áruk

A nyugdíjas élelmiszer-utalvány felhasználásakor az élelmiszert árusító ellenőrzi a nyugdíjas élelmiszer-utalvány tartalmi és formai elemeit és csak a megfelelő nyugdíjas élelmiszer-utalványt fogadja el. Amennyiben az élelmiszert árusító nem fogadja el az utalványt annak ellenére, hogy a vonatkozó kormányrendelet hatálya alá tartozik, a fogyasztó a helyszínen panaszt tehet, majd annak elutasítása esetén fordulhat az illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz, azaz a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

A fogyasztóvédelmi ügyekben az illetékes vármegyei kormányhivatalok járnak el. A hatóság elérhetőségei a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) weboldalán, a „Hová fordulhatok?” menüpont alatt, PDF formátumban letölthető dokumentumban találhatók, amely az alábbi linken érhető el: https://nkfh.gov.hu/hova-fordulhatok

Továbbá a jogosultak kérdéseikkel fordulhatnak az NKFH-hoz is az alábbi elérhetőségeken (azzal, hogy az NKFH hatósági jogkörrel nem rendelkezik):

Ügyfélszolgálat:

Telefon: 06 80 310 020

E-mail cím: ugyfelszolgalat@nkfh.gov.hu

Panaszbejelentés lehetőségei:

• személyesen vagy postán a lakóhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál,
• elektronikus úton a kormányhivatal ügyfélkapus rendszerén keresztül,
• az online elérhetőségek és címek itt érhetők el:
  https://www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek

A panaszhoz érdemes mellékelni:

• a kereskedő nevét, címét,
• a megtörtént eset rövid leírását (dátum, helyszín, mi történt),
• az elutasított utalvány másolatát vagy az esetről készült fényképet (ha van).