Gyakran ismételt kérdések - Meghatalmazás

A Magyar Államkincstár az alábbi meghatalmazási formákat fogadja el:

  • Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő, saját kezűleg, vagy nem saját kezűleg írt okiratba foglalt meghatalmazás, melyen két tanú (személyi adatok feltüntetésével) aláírásával igazolta, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátkezű aláírásának ismerte el;
  • ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazás;
  • közjegyző, vagy bíróság által hitelesített meghatalmazás;
  • külképviselet által hitelesített meghatalmazás;
  • az ügyfél és az általa megbízott ügyvéd által aláírt meghatalmazás;
  • Kincstár által készített „általános” meghatalmazás.

A Magyar Államkincstár két tanú általi ellenjegyzés, ügyvédi, vagy közjegyzői hitelesítés hiányában nem fogadja el a saját kezűleg írt és aláírt okiratba foglalt meghatalmazást.

Új meghatalmazást az ügyfél személyes megjelenése során, bármelyik állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálat munkatársai előtt tett írásbeli nyilatkozattal adhat.

A meghatalmazott által további harmadik személy részére adott meghatalmazást a Kincstár nem fogad el.

A Magyar Államkincstár által készített „Általános meghatalmazás”-sal a számlatulajdonos teljes körű, folyamatosan érvényben lévő rendelkezési jogot adhat a meghatalmazott részére, ami alapján a meghatalmazott jogosult minden, a számlatulajdonos ügyfelet megillető intézkedés megtételére az alábbi kivételekkel.

A meghatalmazott nem jogosult:

  • a számlaszerződés aláírása, módosítására,
  • a számlaszerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletek módosítása,
  • a számlaszerződés felmondására.

„Eseti meghatalmazás”-sal a számlatulajdonos eseti rendelkezési jogot adhat az általa megjelölt személy részére, egyes egyedi esetekre vonatkozóan.

A Magyar Államkincstár által készített „Általános meghatalmazás”-sal a számlatulajdonos teljes körű, folyamatosan érvényben lévő rendelkezési jogot adhat a meghatalmazott részére, ami alapján a meghatalmazott jogosult minden, a számlatulajdonos ügyfelet megillető intézkedés megtételére az alábbi kivételekkel.

A meghatalmazott nem jogosult:

  • a számlaszerződés aláírása, módosítására,
  • a számlaszerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletek módosítása,
  • a számlaszerződés felmondására.

A Magyar Államkincstár által e célból rendszeresített „Általános meghatalmazás devizabelföldiek és devizakülföldiek számára” elnevezési dokumentum nem minősül a Polgári Törvénykönyv szerinti általános meghatalmazásnak, az kizárólag az értékpapír nyilvántartási-számla feletti rendelkezési jog gyakorlását biztosítja.

„Eseti meghatalmazás”-sal a számlatulajdonos eseti rendelkezési jogot adhat az általa megjelölt személy részére, egyes egyedi esetekre vonatkozóan.

A Magyar Államkincstár az általános meghatalmazásokat mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a meghatalmazó Számlatulajdonos a meghatalmazást személyesen írásban vissza nem vonja, illetve a meghatalmazott ügyfél le nem mond róla. A meghatalmazás érvényét veszti, ha bármely fél (meghatalmazó vagy meghatalmazott) elhalálozik, és erről a Magyar Államkincstár hitelt érdemlő módon értesül.

A Ptk. szerinti általános meghatalmazás ügyek egyedileg meg nem határozott körére vonatkozik, míg a Magyar Államkincstár által készített általános meghatalmazás csak a Számlatulajdonos értékpapír nyilvántartási-számlája feletti rendelkezésre.

Igen. A Magyar Államkincstár nem korlátozza az értékpapír nyilvántartási-számlához kapcsolódó általános meghatalmazottak számát.

A Magyar Államkincstár által készített általános meghatalmazás az értékpapír nyilvántartási-számla tulajdonosának személyéhez kötődik, az értékpapírszámlán szereplő mindenkori teljes állományra érvényes.

Tudnivalók, ügyintézés

A Magyar Államkincstár az állam által kibocsátott, állami kezességvállalással garantált értékpapírokat forgalmaz. Az állampapír a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, mert a befektetések mögött a hazai pénzügyi piacok legnagyobb és legstabilabb szereplője, a Magyar Állam áll. 

Lejáratkor a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést, mely követelés az állammal szemben nem évül el.

Az állampapírokba történő befektetés előnyei

  • Biztonság: az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, mivel visszafizetése államilag garantált (állami garancia a névértékre és a kamatra, a követelés nem évül el).
  • Magas, előre kiszámítható hozam: sokszor az egyéb befektetéseket meghaladó hozamot biztosít; amely előre pontosan kiszámítható, amennyiben a befektető az értékpapírokat a futamidő végéig megtartja.
  • Likviditás: az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők.
  • Rugalmasság: változatos, többféle futamidő és címletezés.

A Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata a Magyar Államkincstár által végzett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások végzésének általános feltételeit tartalmazza.

A Magyar Államkincstár és Ügyfele között állampapír-forgalmazás keretében létrejött szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak.

A Magyar Államkincstár hatályos Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzatát a Letölthető dokumentumok közt érheti el.

A Magyar Államkincstár befektetési szolgáltatási tevékenységével kapcsolatosan kelt kiegészítő Adatkezelési Tájékoztatójának célja (a továbbiakban: „Tájékoztató”) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: „Adatkezelő”) Általános adatkezelési tájékoztatójának kiegészítése, az Adatkezelő által végzett befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenysége során végzett adatkezelés feltételeinek pontosítása. 

Az Adatkezelő Kiegészítő adatkezelési tájékoztatóját a Letölthető dokumentumok közt érheti el.

Az Adatkezelő Általános adatkezelési tájékoztatóját ide kattintva érheti el.